Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-18 / 65. szám

'gÉiKIB 2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 március 18 OK, CSATTOK óriási választékban a legújabb szinek és fazonokban a legolcsóbban Gutvill csipkeáruházban Andrássy-ut 6. sas. alatt. Hamistanuzási ügyben helyszíni tárgyalást tart a törvényszék Köröstarcsán (A B. K. tudósítója jelenti.) Április 2 én Köröstercsán tórgyaa gyulai törvényszék Ungvári tanácsa. Egy hamistanuzási ügy részleteit tisztázza majd a főtárgyalás, amelynek az ed különös érdekességet, hogy szerepel benne Kozma Sándor, a sikkasztó borfogyasztási adóellenőr is. Kozma Sándort még 1933-ban beperelte Juhos Margit köröstarcsai leány gyermektartásért. A pert Kozma Sándor nyerte meg. Juhos Margit újrafelvételi kérelmet nyújtott be és ennek alapján második tárgyalást tartottak. A bizonyítás ez alkalommal sem sikerült, az alperes Kozma Sándor maradt a nyertes. A bíróság azonban ítéletében kimondotta, hogy az első és második tárgyaláson kihallgatott tanuk előadásában nagy ellentétek vannak, amik arra engednek következtetni, hogy nem a valóságnak megfelelő tényeket állítottak, éppen ezért az iratokat áttette ez ügyészséghez a bünügyi eljárás lefolytatása alkalmából. A tárgyalásra, amelyet a köröstarcsai községházán tartanak meg, fogházőrök fogják elővezetni a jelenleg vizsgálati fogságban ülő Kozma Sándort. Kozmának a gyermektartási perrel kapcsolatban egyéb üsye is volt, ugyanis rágalmazáséri beperelte azokat a köröstarcsaiakat, akik róla állítólag híresztelték, hogy Juhos Margit gyermekének természetes atyja. A megtartott tárgyalás utén a bíróság megállapította: nőtlen fiatalembert nem tesz ki közmegvetésnek, ha azt híresztelik róla, hogy törvénytelen gyermeke van és ezen az alapon terhelteket felmentette. a A háborús Olaszország egy csabai kereskedő szemével (A B. K. tudósítója jelenti.) Tudomásunkra jutott, hogy Sebestyén Lajos, a Békéscsabi Vegyipari Rt. ügyvezető igazgatója a közelmúltban tért vissza olaszországi üzleti útjáról. Érdekesnek tartottuk, vájjon milyen benyomásokat szerez egy csabai kereskedő a háborús gazdálkodásra átállított Olaszországban, ezért Sebestyén igazgatóhoz fordultunk, aki kérdéseinkre a következőket mondotta: Semmi változás... — Mintegy nyolc hónappal ezelőtt is Olaszországba szólítottak üzleti ügyeim, amikor tehát az elmúlt hetekben ismét fel kellett keresnem ottani üzletfeleimet, módomban volt összehasonlítást tenni a régebbi s a mostani viszonyok között. Első — és igen kellemes — benyomásom az a rendkívüli szivélyesség, sőt lelkesedés volt, amelyet az olaszok minden magyar utas iránt tanúsítanak. Elég volt Bnnyit mondanom, hogy „ungherese" és mór be is fejeződött a vámvizsgálat, udvariasan tessékelnek tovább, örömmel ad nak meg minden felvilágosítást és elhalmoznak a szeretet minden jelével. Végtelenül jól esik a lakossóg lépten nyomon megmutatkozó rokonszenvén megtudni, hogy van egy ország, ahol szeretnek bennünket... — A háborús állapotnak kevés nyomát láttam. Senki sem panasz kodik héborus korlátozások miatt, mert — mint megtudtam — ma mér a lakosságot közvetlenül érintő semmiféle korlátozás nem áll fenn. Egyedül a vasulvonalak mentén látható szénhalmok, az igen sok olajszállító vagon vonja magéra a figyelmet s ha oka felől érdeklődik az ember, ezt a választ kapja: Szankció I 77 fjáboru konjunktúrát tjozott — A vállalkozás láthatólag erős lendületet vett az abesszin háború megindítása óta. A szankciók sok eddigi üzleti kapcsolatot megszakítottak, bár viszont kerülő utakon a legtöbb esetben megtalálják a módot a szankciós tilalmak megkerülésére. Az elzárt beszerzési források helyett természetesen ujabbakat keresnek az olaszok és iít igen nagy lehetőségek mutatkoznak a magyar külkereskedelem részére. — Az építkezés szakadatlanul tart és ugy építészeti formában, mint kivitelben egészen amerikaias aiilusu, sok emeletes épületeket produkál, amelyek közül az egyik tizenhat emeletes milanói felhő karcoló ragadta meg figyelmemet husz emeletes tornyával. — A vegyitermékek közül a esi riz értékesítési kérdései rendkívül fontos tanulságot szolgáltatnak a magyar külkereskedelem számára. Mint agrérország minden eszközzel igyekszünk pl. a buzakivitel fokozására. Ezzel szemben azt látom, hogy Olaszország hajórakomónyokban veszi délamerikai államoktól a csirizt, mig Magyarország mindössze 8 vagon csirizt szállíthat ki. Egy rövid számvetés minden vitát eldönt. Ha pl. 1000 vagon búzát 16 peneős egységárban exportálunk, 1,600.000 pengő bevételt érhetünk el. Ha ezt a mennyiséget csirizzé dolgozzuk fel, mintegy 100 vagon csirizért Olaszország 2,000.000 pengőt fizet, emellett megmarad 8 értékesíthető 500 vagon keményítő további 2 000.000 pengő értékben, legalább 200 vagon korpa mintegy 200000 pengő értékben és foglalkozott 9 magyar ma!om és vegyipar. Tehát nem annyira az agrárexport, mint inkább a mezőgazdasági termékekből nyert ipari cikkek kivitele fontos. S így folytathalnám példák egész sorén keresztül, mert az egészséges kereskedői szem Mpten nyomon látja a kivitel fejlesztésének hasonló lehetőségeit. — Nem hagyható szó nélkül a lakosság bámulatos fegyelmezettsége sem. Az uccékon korlátlan sebességgel közlekedő aulók a legritkább esetben okoznak balesetet, mert a szigorúan megszabott közlekedési rendet ugy a gyalogjáró, mint ez autóvezető pontosan betartja. A háborúval kapcsolatos rendelkezéseket tökéletes nyugalommal fogadja és hajtja végre a lakosság, határtalan bizaiommal éa ielkesedéasel a Duce iránt. Az asszonyok lelkesen mulatják vaB-jegygyürüiket, amelyeket az aranygyűrűknek önkénles felajánlása esetén kapnak. Otthagytam a jegygyűrűmet... — Március 8 én történt, hogy Gallics kormányfőtanécsos, az olasz magyar kereskedelmi kamara főtitkárának ajánlatára elmentem egy milanói nyilvános gyűlésre, amelyen előkelő előadók Olasz ország ellenségeiről beszéltek. Amikor ezekkel szemben az egyik szónok a baráti Ungheria nevét kiejtette, az 5 — 6000 főnyi tömeg oly lelkesen ünnepelte Magyarországot éa olyan önfeledten éltette népünket, hogy egészen megindított ez a szeretet, Emellyel — fronharcos jelvényem léttára — személy szerint ia elhalmoztak és a gyűlés végeztével én is felajánlottam egy gyűrűmet Olaszországnak, amint ezt előttem mér igen sok külföldi megtette. — A gyűrűt lelkesedéssel fogadiák el s hazaérkezésem után hamarosan megérkezett a hivatalos köszönőirat, mellette a megfelelően méretezett vas-gyürü . . . CSABA 6MOZQŐ Március 18—19 én, szerda fél 5. fél 7, fél 9, csütörtök fél 7, fél 9 * Szerdán fél 5 írakor z5na 16 éven felülieknek Lional Alwitl, a SPHINX izgalmas bünügyi történet. Nászéj a tűzoltóknál Csípi békekonferenciája Sok érdekességei mondott még Sebestyén igazgató OlaazorszŐHró', ahol most mienk a nép minden szeretete I Szerencsétlenség Köröstarcsán (A B. K. tudósítja jelenti.) Boros Mihályné köröstarcsai lakos kedden délelőtt a piacról hazafelé tartva kisgyermekét kocsiban tolta maga előtt. A gazdasági iskola elölt, az úttesten elhaladva, hirtelen motorkerékpár tűnt fel. amelynek vezetője a váratlan akadályt kikerülni nem tudta és elütötte a gyermekkocsit. A benne ülő kisgyermek súlyosan megsebesült. Lakásán ápolják. A francia képviselőház elnöke súlyosan megbetegedett (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnepi ülésén Bouissan házelnök rosszul lett és az elnöki székét kénytelen volt átadni. Állapota nem aggasztó, valószínű azonban, hogy ebben az ülésszakban mór nem foglalhat helyet az elnöki székben. Minden külön értesités helyett! Özvegy dr. Glazner Adolfné született Rosenthal Ilona, Rács János és dr. Tsrdos Dezsőné született Rosenthal Ella, alulírott rokonok nevében is jelentjük, hogy forrón szeretett edesanyánk özv. Rosenthal Ignáczné született Rosenthal Minka rövid szenvedés ulán áldásos életének 80. évében elhunyt. Drága halottunkat 1936 március 18-én, délután 2 órakor temetjük a Ferenc József tér 8. szóm alatti gyászházból. Áldott legyen emlékezete! Özv. Ponger Fülöpné szül. Rosenthal Fanni Btayer Károlyné szül. Rosenthal Liza Dr. Rostás Gyula Rosenlbal Adolf Öi'. Reisz Simonné síül. Epstein Berta testvérei Újhelyi János Dr. Tardos DezsS vejei Rácz Jánosné nül. Adler Zsuzsanna menye Sógorai, sógornői, unokái és dédunokái