Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-14 / 62. szám

Ara O fillér BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY M^^lllllllllWIIIÍ—IIIHIIIIIIBIIIimilMllllllllMIIII llll—l^^l—IIIMIIIIIIMIIIMWIIWM1MW •!!••••—!——••—IMMIB^——II—IM—M—liMIII IBMIBi^l^^Hlll^^MM^^M^MI^^BMM^^^^—•—!•••— Békéscsaba* IÜ38 március S4* szombat 33. évfolyam 62. szám Nem biztat eredménnyel Anglia közvetítése a német-francia konfliktusban Igy gondoljuk Nyugatmagyarországon a soha sem szűnő pángermén mozgalom ismét olyan térképet terjeszt, amely ezt az országrészt, mint német ha tárvidéket szakítaná el az anya­országtól, mig a Dunántul egyes német nyelvszigeteit megszerzendő területeknek jelenti ki. Nem állít­hatja senki, hogy a hatalmas né­met birodalom dus természeti kin­csei mellett, fejlett iparával ne biztosíthatná polgárainak kenyerét. Azt a korlátot nem ismerő ter­jeszkedési vágyat, azt a féktelen imperializmust látva, amely az emiitett térképből sugárzik, meg­értjük a garast fogához verő fran­cia polgárnak sok milliárdos áldo­zatét a keletfranciaországi erődőv megépítésére és arra a tökéletes haditechnikára, amely nélkül ma Franciaország órái meg lennének számlálva. A franciák jobban hit­tek a német fegyverek áruló zajé­nak, mint a német államférfiak békeczózatainak 8 alighanem jól sejtettek... Lezajlott a két hírlapíró és az exponált politikus párbaja. Egy­egy sérülés a politikuson — és egyben a büntető törvénykönyvön — helyreállította a megsértett egyéni becsületet az uralkodó köz­felfogás szerint. Minthogy azonban a sértés a sajtó meghívott képvi­selőit érte, nyilván elégtételt kiván a sajtó is. Az elégtételt megadta a meghívó társadalmi egyesület, de nem adta meg a sértő politi­kus és igy a fegyveres elégtétel ezúttal nem volt egyben lovagias elégtétel is. Lengyelorszőgban elfogadtak egy törvényt, amely megtiltja az álla­toknak a zsidó rituélis előírás sze­rint való levágóst. Elfogadtak egy törvényt, amelynek semmi, de semmi haszna nincs, de nem is lehet, lengyel nemzeti szempont­ból. Egy törvényt, amely nem szol­gálja a közjót, nem viszi többre egy paraszthajszállal sem az em­beriség fejlődésének ügyét. Viszont feldúlja sok százezer zsidó vallású lengyel polgár lelkének nyugalmát, súlyos konfliktust idéz fel azokban az emberekben, akiknek bensejé­ben egymással szembe állítja a vallásos parancsok hitbuzgó köve­tőjét az állam törvényeit vakon tisztelő polgárral. Most mindegy, hogy értelmét ta­láljuk-e a sokak által meghala­dottnak vallott vallási rituálénak. Mindegy, mert a sok ezer eszten­dős szokásnak, a vallóéi előírás­nak mélyek a gyökerei s a ki­szakított gyökerek keserves sebe­ket ejtenek a tömegek lelkében. S csak azért hozni törvényt, hogy az fájjon? Nem látjuk értelmét. (A B. K. tuaósilója jelenti.) Az angol fővárosban a pénteki ta­nácskozások hosszú sora zajlott le. Az angol kormány löbb meg­beszélést tartott. A miniszterelnök a tárgyalások bevezetéseként hosz­szabb megbeszélést folvtelott Eden külügyminiszterrel f S Chamberlein kincstári kancellárral. Ezek után Eden átment a külügyminiszté­riumba, ahol megktfzdlék a locar­noi szerződést aláiró hatalmak tanácskozáséit. Esen a tanácsko­záson c-»ak a küidötisésrek vezetői: Eden, Flandin, Grandi és Van Zeeland vettek részt. A megbeszé­lés háromnegyed őrén ét terlott. Később bevonták az eszmecserébe Chamberlein kincstári kancellárt is. Ezt a megbeszélést délutön ujabb tanácskozás követte, mejd 5 óra­kor ismét összeültek a Iccarnoi hatalmak megbízottai. A lapok jelentése szerint a megbeszélés után Flandin látszólag megelégedetten tá­vozott, Grandi is mosolyogva hagyta el a tanácskozás színhelyét 8 nyugodtan álita a fotoriporlerek rohamát. A tanácskozás eredmé­nyéről a nyilvánossággal semmit sem közöltek. A délutáni angol lapok találgatásokba bocsátkoznak és nem tudnak semmit sem arról, hogy a locarnoi hatalmak milyen javaalatokat terjesztenek a nép­szövetség tanécsa elé éj bizony­talan az is, hogy a tanácsülés megtartható leaze e, vagy sem. A Reuter-iroda jelentése szerint a helyzet változatlanul sú­lyos. A mostani megbeszélések a körül forogtak, hogy válaszoljanak-e Hitlernek, vagy sem. Az angol kormány igen erős közvetítő mun­kát végez. A „Press Association" közli, hogy Eden érintkezésbe lé­pett Hoesch londoni német nagy­követtel és közölte, hogy kor­mőnya fenntartja javaslatait, ame­lyet a német kormánynak tett. An­nak a kivőnságónak adott kifeje­zést, hogy Németorszőg önkéntes elhatározásból könnyítse meg a politikai helyzetet azzal, hogy a megszállást jelképessé tegye. A locarnoi hatalmak bizottságá­nak tanócakozősa este negyed nyolcig tartott A szűkebb körű bizottság megvizsgálta a helyzetet és a megbeszélések folyamán megelégedetten állapította meg a nézeteknek egymáshoz való szorosabb közeledését. A bizottság ma délután 5 órakor tartja legközelebbi ülését. A nép­szövetségi tanácsülést ma délelőtt 11 órakor nyitják meg, valószínű­ség szerint az ülést hétfőre ha­lasztják el. A Iocarnci hatalmak értekezle­tén felkérték Van Zeeland belga miniszterelnököt,dolgozzon ki olyan határozati javaslatot azoknak az elveknek lefektetésére, amelyek­ben a megbeszélések során meg­egyezés jött létre. Ugy tudják, hogy eddig három pontban sikerült összefoglalni a tárgyalások ered­ményét: 1. Németország megsér­tette a versaillesi szerződés 42. és 43. szakaszát. 2. A locarnoi szer ződés Németország megtagadása dacára is érvényben marad. 3. Al­bizottságot kell kiküldeni a helyzet megvizsgálására és a követendő eljárás megbeszélésére. Hoesch londoni német nagykö­(A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén meg­kezdte a telepítési törvényjavaslat tárgyalását. A javaslatot Krüger Aladár előadó ismertette részlete­sen. Behatóan foglalkozott a tör­ténelem folyamán végrehajtott na­gyobb telepítésekkel és rámutatott a javaslet politikamentességére. A javaslat biztosítja, hogy a minisz­teri rendelkezés ellen az érdekelt felek a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Hangsúlyozta, hogy a javaslat a magántulajdon elvén áll és helyre akarja állítani a különböző birtokkategó­riák egymás közötti he­lyes megosztását* Az első szónok Kállai Miklós volt földmüvelésügyi miniszter volt, aki nem fogadja el a javaslatot, mely sem birtokpolitikai, sem gazdasági, sem szociális szempontból nem váltja be azokat az'igényekef, ame­lyeket a javaslathoz fűztek és a választások során felkeltettek. Szép elgondolás a tele­pítés, de vigyázni kell, nehogy elvegye­nek földet azoktól az emberektől, akik abból élnek. Ezutón kitért a pozsonyi rádió­ban elhangzott közlésre. Egyik kép­viselőtársunknak a hitbizományi vita során elhangzott beszéde a munkabéreket érintette. Tenden­ciózusan és elferdítve közölte ezt a beszédet a pozsonyi ródió. összehasonlította a magyar mun­vet ma délután megjelent a kül ügyi hivatalban és a külügyminisz­térium jogi tanácsadójával tartott megbeszélést másodrendű kérdé­sekről. A Reuter iroda értesülése szerint ez a tanóckozós igen fon­tos kérdésekkel lehet kapcsolatos. Abból, hogy a német nagykövet a jogi szakértővel tanácskozott, arra következtetnek, hogy a katonamentes öv jelképes meghatározásáról lehetne szó. A vita a jogi meghatározős körül forgott. Németország « jelképes jelleget kimutatja azzal is, hogy a nehéz tüzérségét visszavonja. A Rajnavidéken mindössze 20 ez:r főnyi katonaság van. Hivatalos helyen kijelentették, hogy az an­gol kormány nem folytat Berlinnel eszmecserét. kabéreket a szlovák munkabérek­kel és az itteni árakat az ottani 1 árviszonyokkal. Határozottan állí­totta, hogy az ottaniak rosszabb kereseti viszonyok között sínylőd­nek, mint mi. Még egy különbség van közöttünk. A mi viszonyunk nem mi tőlünk függ, hanem azok­tól, akik bennünket idejuttattak, amiben a szomszéd állam is nagy szerepet játszott. Rámutatott arra, hogy a javaslat szerint évente mintegy 1200 család jut földhöz. Határozati javaslatot nyújtott be. Kéri, hogy a kormány a telepítési törvényjavaslat törvényerőre emelke­dése utón hat hónapon belül hozzon intézkedést, amellyel véglegesen megállapítja a földreform során földhözjutottak tartozását, err.i a méltányossá? és a gazdasági helyzetben teljesíthető lehessen. Rámutatott arra, hogy a nagy­birtokok felaprózósa folytán bizo­nyos munkaalkalmak meg fognak szűnni. Kijelentette, sok politiku­mot lát a javaslatban. Kállai be­széde után az elnök 5 perc szü­netet rendelt el. A következő szónok Teleki Mi­hály gróf lett volna, aki beszéde elhalasztását kérte az idő előre haladottságára való tekintettel. Az elnök napirendi indítványt telt, majd kimondottak, hogy a legkö­zelebbi ülést kedden délután 4 órakor tartjők. Megindult a telepítési tör­vényjavaslat tárgyalása a Házban

Next

/
Thumbnails
Contents