Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-11 / 59. szám

Ara O 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsabái 1S3S március fll. szerda 63. évfolyam 59. szám A fizetéscsökkentések ügyében pernyertes lett az AEGlf-vel szemben egy főkalauz özvegye A törvényszék szenzációs megállapításai a kisvasúti bérredukciéról (A B. K. tudósítója jelenti.) Jónéhányszor volt mér alkalmunk arra, hogy az AEGV-vei kapcso­latban véleményt mondjunk a vas­úttársaság üzleti politikájáról. Most egy peres üggyel kapcsolatban a gyulai törvényszék tanácsa gya­korol súlyos kritikát a vállalat egy üzleti gesztusáról. Arról a gesztusról, amelynek kö­vetkeztében évek óta számtalan, a vállalattól függő, kisembernek került kisebb darab kenyér az asztalára, huiódott több gond­szóntotta barázda a becsületes munkában elnyűtt homlokra. Arról van SEÓ, hogy a súlyos gazdasági válság következtében a vőllaiatot elmerüléssel fenyegető deficitet valahogyan csökkenteni kellett. Ennek érdekében 1P29 óta a vasút szolgálatéban álló alkal mázolták fizetését több izben tete­mesen csökkentették, majd megvonták az alkalma­zottaktól a családi pót­lekot és a kilóméter­pénzt is, ami addig az amúgy sem nagy fizetésű alkalmazottak állandó jö­vedelme volt. Ezeket a fizetés­csökkentéseket azután a vasút 1932-ben „szabályozta" és „ren­dezte", az uj fizetési listákat jóvá­hagyás végett felterjesztette a ke­reskedelemügyi miniszterhez, majd a redukciókat egyenként elismer­tette és elfogadtatta az alkalma­zottakkal Í8. Az állásukért és sovány kenye­rükért reszkető alkalmazottak természetesen mindent aláirtak, mindent tudomásul vettek. S csak ma, amikor epy elhalt főkalauz özvegye éa örökö«e peri indítot­tak az Alföldi Első Gazdasági Vasút ellen a — sieriniük — szabálytalanul és jogosulatlanul levont illetmények megteritéséért, derült ki, hogy a vasút tényleg szabólytalanul vonta le körülbelül negyven kisembernek a fizetésé bői a családi pótlékot és a kilo méterpénzt. A maga nemében szenzációs peri ÖEV. Gyüre Gáborné indította, akinek férje 1916. óta állott mint főkalauz az AEGV szolgálatában. A kereset szerint az 1929. évtől elvont kilóméterpénz és családi pótlék fejéban őt mekillető járan­dóságból Dróbakép egy évi illet ményt, 600 pengőt kér megitelni az alperes vasúttársasággal szem­ben. A keresetet azzal indokolta, hogy a 4200-1932. M. E. számú rendelet értelmében a közfoigalmu magénvasulak alkalmazottait leg­alább olyen javadalmazás illeti meg, mint a MÁV hasonló állású alkalmazottait, ess pedig néhai férje es?.tében nem történt meg, mert a javadalmazás csak ugy érte volna el a MÁV ét, ha a lörzsfi­zetéshez a családi pótlékot és a ki óméterpénzt is hozzászámítják. Az alperes vasút azzal védeke­zett a keresettel szemben, hogv a fizetéscsökkentést a 4200—1932. M, E. rendelet érteimében vitte keresztül és a fizetési ]aj&tromokat jóváhagyta a kereske­delmi miniszter is. De továbbmenőleg el is évült a kereseti követelés, mert az ilyen természetű követelésre vonatkozó igények az 1934. évi I. t. c. 6. §-a szerint egy év alalt elévülnek. A törvényszék marasztal A békéscsabai járásbíróság ma­gáévá tette a vasúttársaság véde­kezését és elutasította keresetével özv. Gyüre Gábornét. Fellebbezés folytén került az ügy a gyulai tör­vényszékhez, amely szenzáció­számba menő ítéletével megváltoztatta az első • biróság döntését és a kereset szerint elmarasztalta az alperest. A nem mindennapi megállapításokat tartalmazó ítéleti indokolás többek között ezeket mondja: „Hogy az ügyvivő bizott­ság maga is tisztóban volt a ki­fejtettek szeiinti tényleges helyzet­tel. vagyis, hogy alkalmazottai il­letményét a MÁV alkalmazottak illetményénél kisebb mértékre nem változtathatja meg semmilyen vo­natkozásban, bizonyítja azon té­nye, amely szerint a m. kir. ke­reskedelmi miniszterhez csupán a törzsfizetésre vonatkozó illetmény­csökkentést terjesiEÍeite fel, de nem terjesetette fel a családi pótlék és kilo­méterpénz csökkenté­sére vonatkozó ügyvivőbizott8Ógi határozatot, mert nyilván tisztában volt azzal, hogy idevonatkozóan a 4200/1932. M. E. sz. rendelet alapján ezen le­szállítás nem részesülhet minisz­teri jóváhagyásban. Azon körül­meny, hogy az alkalmazottak több éven ót csökkentett illetményüket felvették, annak jogszerűségét a fentiek alapján meg nem óllapilja, mert annak alapja a függő hely­zet". Az ítéletnek beláthatatlan követ­kezményei lehetnek, mert a vasút­társaság, amely évek óta defici tes üzemmel dolgozik, nem bír­hatja el azt a megterhelést, amit a sikeres próbaper után előrelát­hatólag megindítandó uerözön és elmarasztalás jelent. Hozzávető­leges számítás szerint nyolcvanezer pengőre te­szik annak a csali di pótléknak és kilométer­pénznek az összegét, amelyet az AEGV az évek során körülbelül 40 alkalmazottjától fentiek Bzerint jogtalanul tartott. Békéscsaba és az érdekelt köz­ségek érthető izgalommal várják a törvényszéki ítélet folytán elő­állott helyzet következményeit. Mert amilyen közérdek, hogy az AEGV működése meg ne akad­jon, olyan közérdek az is, hogy a sok szegény kisember hozzá­jusson ahoz a fizetéshez, amelyért megdolgozott « amelyhez a fen­tiek szerint joga van. a viaa&a­Megkezdte a Ház a közegészség­ügyi törvényjavaslat tárgyalását (A B. K tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülés an az elnök bemutatta Scheítsik György levelet, amelyben lemond jászla­dányi mandátumáról, majd har­madszori olvasásban e fogadták az ipari novellát. Mentelmi ügyek letárgyalása után Gergelyffy And­rás előadó ismertette a közegész­ségügyi javaslatot. A javaslat átszervezi közegészségügyi közigazgatásunkat. A közérdekkel szemben a jogos magánérdeknek is meg kell ha­jolnia. Cseh-Szombati László nem fogadja el a törvényjavaslatot. A javaslat intézkedései csorbítják az önkormányzat jogait a központi hatalom kiterjedésével. A túlságos központosítás egyik hibája, hogy sz elsőfokú hatóság elveszíti a felelősség érzetét, lassúbbá és költségesebbé teszi a közigazgatás menatét. Tóth Pál örömmel üdvözölte a javaslatot, rá­mutatott, hogy milyen önfeláldozó munká' végeznek os orvosok, kü­lönösen a falvakban. Ismertette az orvosok sérelmeit, akik tulejdon­képen állami tisztviselők, de nem kapják meg a különböző állami illetményeket. A javaslatot elfo­gadta. Dinnyés Lajos szerint a javas­lat inkább a faluvi lakosság egészség­ügyének szempontjából fontos, kéri, hogy a főorvosokat a VIII. fizetési osz­tálynál magasabb osztályba is ki­nevezhessék. Politikának tartja, hogy a ha'ósági orvosok ellen a fő­ispán indítja meg a fegyelmi el­járást. A javaslatot elfogadta. Az elnök napirendi inditvőnyt tett, ma lesz a legközelebbi ülés. In­terpellációk meghallgatására fél hétkor kerül sor. Még nincs megfelelő helyi­a julius l-én megnyíló egészségvédő intézetnek (A B. K. tudósitója jelent'.) Még a mult év nyarán elható, ózta Békéscsaba képviselőtestül " az egészségvédő intézet felJlitásá*. Az. akták azóta különböző hiva­talos fórumokat jórtak meg, mig most visszakerültek a városhoz a belügyminisztérium véleményezé­sével. A minisztérium illetékes ügyosztályának álláspontja szerint az intézetnek egyrészt fuKus elseje előtt meg kell kezde­nie működését, másrészt pedig az a megállapo­dás, amelyet az elhelyezésre és a vezetésre vonatkozólag a Sza­natórium Egyesülettel létesítettek, nem megfelelő. Ezeknek a kérdéseknek megbe­szélésére kedden délelőtt és dél­után tárgyalások voltak a város­házán, amelyen a belügyminisz­térium illetékes ügyosztályát Ke­nyeres Györgv dr. miniszteri titkár és Somogyi Zsigmond dr. főorvos képviselték, mig a város részéről Medovarszky Mátyás dr. főjegyző és Donner László dr. tiszlifőorvos vezetésével többen vettek részt, de jelen voltak az OTI éa a Sza­natórium Egyesület megbízottai is. Nem képezte vita tárgyát, mert egyértelmüleg mindenki örömmel vette tudomásul, hogy a minisz­térium ragaszkodik a julius 1-i megnyitáshoz. Annál

Next

/
Thumbnails
Contents