Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-10 / 58. szám

Ara O fillér BfilÉSMEEM KÖZLÖM Békéscsaba, 1936 március 10. kedd 63. évfolyam 58. szám vagyunk győződve Békéscsaba I kőzést megbélyegzi. Mégis fel kell minden egyes lakósának józan emelnünk figyelmeztető szavunkat. Ítéletéről, amellyel ezt a próbál- I Senaiores boni viri senatus autem Nincs ok a háborúra - mondotta Eden angol külügyminiszter Anglia csak támadás esetén avatkozik a német­francia konfliktusba — Olaszország folytatja hadműveleteit Abessziniában Zsidónál ne vásárolj I hirdetik a faira má­zolt otromba betűk itt is, ott is Békéscsaba uccáin. Megjolent hát nálunk is a felekezet elleni izga­tásnak az a, most már az ucca nyilvőnosségára kikivónkozó fel­hívása, amelyről olvastunk eleget az utóbbi időkben, de amelyről még sem akartuk elhinni, hogy valójában létezik. Nem hittünk a budapesti, debreceni, orosházi hír­adásoknak, legyintettünk, amikor olvastuk őket. Éretlen suhancok szemlelenkedése, mondottuk és már tovább is mentünk dolgunk után, legfeljebb azt gondoltuk hoz­zá, hogy no, még ha igaz, akkor sem ér el hozzánk. Ide Békés­csabára, a józan, tipstaséges, bé­kés polgőrok minta városába. Most aztán i!t ven. Olt virít a házak falain a nyilaskereszt szom­szédságában, hogy mindenki mind­járt azt is tudhassa, kilő! ered a felhívás. Hogy lássa, ki az, kik azok, akik minden baj elmúlását, minden bánat vigasztalását, min­den rossznakjofcbrafordulását meg­oldják a bűvös szóval: zsidó! Nem állatjuk a közvéleményt azzal, hogy ezeknek a faírafeatett uszi­tősoknak nincsen különösebb jelentőségük. Igenis van! Mert eb­ben a józan észtől elrugaszkodott, hisztériásán kapkodó, minden erő­szakoskodásra hajlamos korban százszorosén veszélyes ez izgatás minden formája. Hál még ezé, ameiy az évszázadok óta annyi­szor kipróbált, mindenkor elkal maanak bizonyult verázsigét ka­parja elő az elmúlt évek penész­szel benőtt lomtárából. Tudjuk jól: Békéscsabán nem sok keresni valója van az ilyen békebontó rosszszándéknak. Év­századok óta békén megfért egy­mással a négy felekezet és a csa­bai zsidók, akik közül nem egy család majd két évszázadra visz­szamenően ki tudja mutatni Csa­bán lakott őseit, derekasan kivet­ték részüket szűkebb hazájuk, a város fejlesztésének önzetlen mun­kájából. Ki is járt érte a megbe­csülés és a multak során nem egyszer jutalmazták a polgárok magas tisztséggel az érdemeket, nem nézvén azt, hogy a kitünte­tettnek mi a felekezete. Most megjelent a békebontó kí­sérlet. Kimerészkedik az uccára, hogy értelmetlen, gálád és csak rombolni tudó jelszavaival felbo­rítani igyekezzék a város nyugal­mát és békéjét. Ismételjük: meg (A B. K. tudóvá j a.) Eden angol külüay. .< isz!er hét főn délután mondotta el nagy ér­deklődéssel várt beszédét az an­gol alsóhőzban. Nemetország lé­pésével kepcsolatban nertette az angol kormány Él alpontját 8 beszédét a külföldi diplomaták is végighallgatták. Hangoztatta be­szédében, hegy Németország lépése sajná­latos hatást gyakorolt az angol közvéleményre. Kifejezésre juttatta, hogy kormá­nya Hitler kancellár ajánlatait tár gyilsgosan meg fogja majd vizs gél ni. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta : — Németország eljárásával megtagadott egy önként alá­irt szerződést. Ez a lépés szükségképpen nagyon sajnálatos haSőst gyakorolt a köz­véleményre. A német oljírés bo­nyolulttá leszi a nemzetközi hely­zetet. Rámutatott arra, hogy a szerződés hatálytalanítása meg rendíti a bizalmat bármely kötele­zettség iránt, amelyet a német kor­mány a jövőben vailaihat. Nincs azonban indok arra, hogy a német lépés ellen­séges cselekedetre legyen vezethető. Az angol kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy amennyi­ben az uj helyzetben Franciaor­szágot támadás érné, Anglia kötelességének érzi, hogy a megtámadott ország segítségére siessen. A kormőny tőrgyilagosan megvizs­gálja a német javaslatokat, hogy megállapíthassa, milyen mértékben lehet annak alapján megerősíteni a békét. Ezek után Baldwin miniszterel­nök hosszabb beszédben indokolta meg az angol fegyverkezés szük­ségességét. Mussolini olasz miniszterelnök tegnap délután több külföldi kö­vetet fogadott kihallgatáson. Elő­ször a francia és belga nagykövet, később az angol, lengyel és ju goszláv követ jelent meg az olasz kormányfőnél, aki mind az öt kö­vettel a jelenlegi politikai helyze­tet beszélte meg. Suvich olasz államtitkár fogadta a francia angol és jugoszláv kö­vetet, akik egymás között is meg­beszélést folytattak. Ami a locar­noi hatalmak keudi párisi ösz­szejövetelet iileti, olasz körökben kijelentették, hogy a kormány fenntartja ma­gának állásfoglalását ebben a kérdésbén és megvőrja, milyen álláspontot fog képviselni a többi három hatalom. Ma délelőtt féi 11 órakor kezdő­dik meg Párisban a Locarno-szer­ződést aláíró hatalmak értekezlete, amelyet francia részről hívtak össze a német kérdéssel kapcso­mala bestia. S a mai időben az Összesség ingerlékenyebb, mint valaha. latban. Az értekezleten Francia­országot Flandin külügyminiszter, Angliát Eden külügyminiszter, Olaszországot Cerutti oárisi olasz nagykövet, Belgiumot Van Seeland minisztereik képviseli. A franciaországi abesszin követ jegyzéket juttatott el a népszövet­ség titkárához. A jegyzék vála­szolt a tizenhármas bizotlsásr sür­gős felhívására. Az etióp császár megismétli azt a kijelentést, hogy hozzájárul azoknak a tárgyalások­nak azonnali megkezdéséhez, me­lyek a népszövetség keretében és az alapokmány szellemében a hadmüveletek mielőbbi beszüntetésére irónyulnak. Hosszú és szenwedélyer vita után feltételhez kötve fogadta el az ipartestület közgyűlése a mult évi zárszámadást Negyvennégy szótöbbséggel továbbra is LiptAk János az ipartestület elnöke (A B. K. tudósitóia elenti.) Az ipartestület vasárnap délutáni közgyűlésén zsúfolásig megtelt a nagyterem, mintegy kétszázöh en résztvevő előtt pergett le a tárgy­sorozat. A kitüntetett iparosoknak, Zsiros Pálnak és Jenei Endrének Fran­cziszczy Lsjos dr. iparhatósrtgi biztos adta őt az okleveleket. Zsi ros Pál válasza után Kovács Mi­hály diezelnök az IPOSz üdvöz letét tolmácsolta részükre. Az évi jelentéshez elsőnek Fi­lipinyi Sámuel szólt hozzá. Puha­sággal és a harcias temperamen­tum hiányával vádolta az elnök­séget és elöljáróságot. Az uj ipar­törvény nem hoz nekünk semmi jót. Szabó Kőroly az évi jelentés­ben említett békés összhang és a választásokra vonatkozó elnökségi körlevélnek ama kitétele között, meiy ellentétekről beszélt, lát fur­csaságot. Valastyán János a tavalyi elől­jőrÓBági választás ellen beadott fellebbezés elintézését reklamőlta. Leelőssy Albert üv. alelnök vé laszában rámutatott arra, hogy Filipinyi Sámuel mindenről be­szélt, csak azt nem mondotta el, hjgy mit keltett volna csinálni. A rendszer olyan, hogy nem le­het produktív munkát elérni. (Taps a baloldalon.) A fellebbezés elin­tézetlensége miatt tartsa a hőtát Elekes Gyula jegyző. Elekes Gyula hangsúlyozta, hogy az ügyet nem lehetett elintézni, mert a kihallgatásra megidézett felek többszöri felhívás ellenére sem jelentek meg. Filipinyi Sámuel: Leelőssy elnök nekem szegezte a fegyvert. (Nagy zaj, közbeszólások: Ön még job­ban az elnökség ellen!) Miért nem reklamálta meg az elnökség a 40 ezer pengőt, amit a husiparosok fizettek be vágóhídi többletdíj cí­mén, miért nem járt el a kisipari áram dijának leszállítása érdeké­ben?

Next

/
Thumbnails
Contents