Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-08 / 57. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 március 4 Világhírű művészek festményei a Röntgentsugarak fényében... Tizian, Rubens, Leonardo da Vinci uj és ismeretlen al­kotásait fedezi fel a Röntgensugár — Átfestett műreme­kek a klasszikusok vásznain — Hogyan leplezi le a Rönt­gen a hamisítványokat? — Látogatás Bécsben a Kunst­historisches Muzeum Röntgen laboratóriumában. Röviddel ezelőtt nagy föltűnést keltett, hogy a bécsi Kunst­hiítorisches Muzeum esy festmény­ről, amelyről komoly szakértők is azt állították, hogy a XV. szá­zad egyik kiváló németalföldi mesterének remeke, megállapította, hogy: közön­séges hamisítvány. Ez a festmény Madonnát ábrázolt, anyaga és technikája annyira egyezett a XV. század pikturójá­nak jelegzetességével, hogy a felfedezés komoly szakkörökben is megdöbbenést keltett. A képre a hamisítás bélyegét a Röntgensugár sütötte rá. A fest­ményt a muzeumban Röntgensu garakkal vizsgálták meg, a vizs­gálat az első negyedórában kimu> '| tatta, hogy a Madonna alatt egy ' XVI. századbeli ismeretlen né­met festő Juditot és Holofernesl ábrázoló képe van és igy az első negyedórában nyilványaló lett, hogy az a kép, amelyet egy XVI. századbeli német tá­kolmányra festettek, rem lehet egy XV. századbeli holland mester remeke. A mei nap délelőttiének mind az öt óráját a bécsi Kunslhistori­sches Muzeum Rönlgenlaborato­liuméban töllötlem el, ahol az in­tézet világhírű vezetője Johannes Wilde dr. lekötelező szívességgel állolt rendelkezésemre és magya­rázta meg nekem a Röntgensu­garakkal végzett vizsgálatoknak a képzőművészet terén való nagy eredményeit. Már a Röntgen is X-sugarakkal vizsgált képeket — Röntgen-vizsgálat célja a I művészetben — igy kezdte elő­adását Wilde dr. ur — a képző- • művészetben ugyanaz, mint az orvostudományban: az átvilágítás A célunk és törekvésünk meglát­ni olyan dolgokat, amiket szabad szemmel nem láthatunk meg. Festményeknek Röntgentsugarak­kal való vizsgálata voltaképen nem uj dolog, hiszen maga a Röntgen professzor végzett ilyen irányban már kísérleteket, ké­sőbb a nagy gyűjtemények Rönt­genlaboratoriumokat rendeztek be valamennyien azonban átvették ezt a bécsi módszert, amelyet a világhírű Holzknecht professzor, a bécsi egyetemi egykori Röntgen tanára dolgozott ki. Ma már a pá­rizsi Louvrenak, a stockholmi mu­zeumnak, különböző olasz gyűjteményeknek is vannak Röntgenlaboratoriumai Berlinben pedig egy külön állami intézet működik és ez valameny­nyi német muzeumnak és gyűjte­tné nynek rendelkezésére áll. — A mi Röntgenlaboratoriumunk voltaképen semmiben sem kü­lönbözik egy szanatórium vagy klinika Röntgenlaboraloriumától, a különbség talán csak az, hogy ötletesen megszerkesztett állvá­nyok teszik lehetővé bármilyen méretű festménynek a vizsgáló ké­szülék e'őtt való elhelyezését. Egyébként azonban menjünk át az intézetbe, ahol mindent a gyakorlatban mutathatok meg. A matuai herceg két arca Rubens festményén A Kunsthistorisches Muzeum világhírű Röntgentlaboratoriuma a muzeum palotájának pincéjében var.. Idegen ide nem léphet be. Világhírű mesterek mérhetetlen kincseket érő festményei várnak itt átvilágításra. Wilde dr. ur, aki iskoláit Budapesten végezte és tökéletesen beszél magyarul, Ru bensnek egv ragyogó portréját teszi oda a Röntgen gép elé. A kép élénk színekkel egy csodá'a­tosan szép ifjút ábrásról : Gonzaga, manluar herceget : A feség te­kintete katonős, parsncsoló. Ajkai cseresznye pirosak, gesztenyeszí­nű haja göndör. Kemény spanyol gallér van dolmányén. Mot sötét lesz a teremben. A Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyen­súlyát, akkor vásároljon mindent a 11 Takarékossá készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt: a „Takart kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. titokzatos sugarak lilásan szik­ráznak. A kép előtt ott lóg az a homályos üveg, amelyik tartozéka minden Röntgenkészüléknek. És mialatt a masina dolgozni kezd, az állványon elhelyezett Rubens kép vásznán lassan feltűnik, majd egyre élesebb lesz egy másik fej precízen kidolgozott kon­túrja. A két arc hasonlít egymáshoz, a vonások rokonok, azonban a most előttünk álló ifjúi nkóbblábrándos jelenség, fejét kissé oldalra hajtja ruháján nincsen fodros gallér, te­kintetéből hiányzik a katonás ka­rakter. — Rubensnek ezt az ismeret­len portréját, amelyet csak a Rönt­gen mutat meg nekünk — ma­gyarázza Wilde dr. — én fedez­tem fel. Az én elméletem az, hogy a mantuai herceg portréját a mű­vész elkészítette, de az vagy a mesternek, vagy a rendelőnek nem tettszett és Rubens a mér kész képre ráfestette ujabb alkotá­sát, amelyik bizonyéra jobban tetszett neki is és Manlua uralko­dójának is. A cinquecento megszületését mutatják meg a Röntgensugarak Érdekes előadását igy folytatta az igazgató ur: — A képek Röntgenvizsgálatának gyakerlati és tudományos jenlen­tősége van. A laikus közönség általában azt hiszi, hogy a Rönt­genvizsgálat csak a hamisitvánvok leleplezésére szolgál Ez tévedés. A hamisítványokat a szakértő sza­badszemmel is megismeri. Leg­alább is a legtöbb esetben. Nem mondom, akadnak elvétve hami­sítványok, ahol a munkánkat az átvilágítás megkönnyíti, de a vizs­gálatnak koránt sem ez a célja. — Gyakorlati jelentősége a vizs­gálatnak főleg a képek restaulásánál van. Nagy mesterek munkái soha sin­csenek olyan karban, ahogyan őket mesterük hátra hagyta. A ké­pek részben megsérültek az idők sorén, részben a régebbi restau­rálása korénak ízlése érvényesült rajtuk. A legtöbb képen maga a mester is javított, mint ahogy ma is javítanak a művészek képeiken. Az egyik más divatú ruhába öl­tözteti alakjait, előfordul azután az is, hogy egy aktra ruhát feste­nek, talán azért mert a tulajdonos prűd és nem tudja nézni a mesz­telenséget. Ezeket az átfestéseket a Röntgen egész világosan meg­mutatja. — Tudományos jelentősége a vizsgálatnak azután az, hogy a nagy mesterek egész ka­rakterét megmutatja nekünk. Eklatáns példa erre az a vizsgá­iét, amelyet a középkor egyik leg­nagyobb mesterének Giorgione egvik képénél végeztem és ahol a Röntgen titokzatos sugarai alatt láttam meg, hogyan fejlődött Gi­orgione quatrocentes művészeté­ből a mester cinquecenies művé szele. — Giorgione, Tizian mestere, a velencei iskolának egyik legna­gyobb művésze volt, sajnos fiata­lon, 33 éves korában ragadta el őt a pestis. Mindössze hat olyan képet ismerünk, amelyekről két­ségtelenül megállapítható, hogy Giorgione munkája. Ezek közül kettő B C3ben van, nálunk, Az egyik — az a cime: A három fi­lozofus — gyűjteményünk egyik legértékesebb darabja. Három ke­leti ruhába öltözött ember ül egy hegy tetején. A tudomány véle­ménye eltérő a tekintetben, hogy mit ábrázol ez a festmény. Az én elgondolásom az, hogy Giorgione képe a napkeleti bölcsökről szól, akik a legenda szerint minden nap egy hegy tetején várták meg a napnyugtát és megjelenését an­nak az üstökösnek, amelyik Bet­lehem felé vezette őket. — Amikor ezt a képel Rönlgen elalt vizsgáltam meg, megállapí­tottam hogy Giorgione hatalmas méretű kompozícióját teljesen el­készítette és azután két év mu'va ujrafestetle a képet. Az eredeti 1504—1505 körül, a ma létható kép 1506-1507 években készülhetett. Amig a ma nem látható kép a quatrocento tipikus munkája, ad­dig Giorgione uj képe mér a cin­quecento gyönyörű alkotása. Amott inkább a részletekre helyezi a mester a súlyt, a figurákon éppen ugy, mint a tájakon, itt mér a mo­numentalitást domborítja ki és szinte vakon állithatom, hotry Giorgione­nak ezen a képén erősen meg­látszik mér a Velencében járt Le­onardo da Vinci hatása. Az uj stílus forradalma ment át Giorgi­one lelkében abban a két eszten­dőben, Bmig képe porosan hevert műtermének sarkában, hogy az­tán újra az állványra kerüljön és a mester mindent újra fessen a vásznon. Grafologia Röntgen­sugarakkal Beszélgetésünket Wilde dr. ur igy fejezte be: — A grafológia tudománya az ember kezének vonásából tud kö­vetkeztetni a jellemre. Ugyanez történik meg nagy mesterek mun­káinál a Röntgenvizsgálatok során. A Röntgen a művész heze voná­sát analizálja előttünk. Megmutat­ja, hogyan kezelte a mester az ecsetel,íhogyan kente fel a festé­ket a vászonra, mikor dolgozott pasztozusan és mikor vékonyan, hogyan haladtak a vonásai, a Rönlgen át le tudom olvasni, hogy mikor mártotta festékbe az ecset­jét, szorgalmas volt e vagy lusta­odavetett módon foglalkozott-e a dolgaival, avagy lelkiismeretesség, gel, mikor takarékoskodott az anyaggal és mikor pazarolta azt, szóval a művészettörténet oknyo­mozó részének Röntgen tanár kor­szakalkotó találmánya legfontosabb segédeszközévé lett. Paál Jób Átlag I pengőt takarít meg, ha sport­mérkőzésre Provincia pengőszelvénnyel vélt je­gyet Budapesten. — A Provincia Utazási és Jegyiroda helyi képvise­lete a Békésmegyei Altalános Takarékpénztár Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents