Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-04 / 53. szám

Ara () fillér BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 már»cius 4. szerda 63. évfolyam 53. szám A népszövetség felhivta Olaszországot és Abeszsziniát a béketárgyalások azonnali megkezdésére TI magyar község a nemzet atomja — hangzott felelős helyről a közigazgatási tanfolyam alkalmából 8 tény, hogy e helytálló megállapítás a kellő helyen hangzott el. A magyar közületi életben a községek az atomok épitő szerepét viszik. Belőlük s általuk épül fel az élő nemzet, amely a községek összefogó egységei nélkül megfoghatatlan, erőnélküli embertömeg lenne. A fejlődésnek századunkban egyre gyorsuló tempója kíméletlen versenybe fogta be Európa államait. Kétség nem fér hozzá, ebben a versenyben Magyarország megállotta helyét s legalább azt, ha ugyan nem előkelőbb helyet küzdött ki magának a nemzetek rangsoréban, mintamely re területe, természeti erői, lélekszáma 8 más erőtényezői alapján reménye volt. Az erős versenyben azonban — be kell látnunk — a nemzeti életnek nem minden eleme vette ki egyformán a részét. A magyar község pénzügyi, népművelési és még sok más tekintetben nem futotta be a fejlődétnek azt az útját, amelyre a bennerejlő erők képesítették. Tisztában vagyunk a község életének ama specifikus jelenségeivel, amelyek p). a közlekedési nehézségek, technikai berendezések hiánya, a lakosság egyenletes, állandósult életmódja révén a városétól messze eltérő pályát szabnak a magyar községnek, mégis ugy véljük, hogy a községek elmaradtak a fejlődésnek részükre elérhető szintjétől. Ki tagadhatja, hogy a népmüvelés terén nagy és sürgős feladatok várnak megoldásra? Ez az önmagéban is létfontosságú kérdés azonban egyúttal lépcsőfok az egészségügy fejlesztéséhez és eszköz — gazdasági ismeretek közlése utján — az észszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodáshoz is. A falusi magyar néplélek tanulékonysága az eltikkadt föld mohóságéval szívná magéba a tudást s ha egyszer megindulna a fejlődés utján, óriási lendülettel vinné előre a nemzet egyetemét. Emiitettük, hogy az utóbbi idők hatalmas fejlődési versenyében a falu, a község nem vette ki kellően a maga részét. Ma azonban, amikor — látszat szerint — a városi élet, a technizálódá8 fejlődésének lendülete megtörött, a községekre vár a feladat, hogy befutva előirt pólyájukat biztosítsák a nemzeti fejlődés folytonosságát. (A K. tudósitója jelenti.) A tizennyolcas bizottság ülésén, mint ismeretes, Flandin külügyminiszter indítványt terjesztett be a lizenhármas bizottság haladéktalan ösz" szehivá8Óra. A tizenhármas bizottság feladata, hogy állandóan figyelemmel kisérje az olasz—abesszin viszály fejleményeit és tegyen meg mindent a békítő eljárások meginditáséra. A tizenhármas bizottságot eredetileg kedd délre hívták össze, azonban a határozati javaslattal kapcsolatban Eden külügyminiszter egyórás beszélgetést folytatott Londonnal. A délutáni ülésen Flandin külügyminiszter határozati javaslatot terjesztett elő. E javaslat szerint a tizenhármas bizottság a népnzö| vétség tanácsétól kapott megbi1 zósa alapján felhívást intéz a két hadviselő államhoz, hogy nyomban kezdjék meg a tárgyalásokat, mégpedig a népszövetség keretében és a népszövetség alapokmányának megfelelően Felhívja őket azíellenségeskedés megszüntetésére, a béke helyreállítása céljából. A bizottság március 10-én ül össze, hogy tudomásul vegye az olasz és abesszin kormány válaszét. Flandin külügyminiszter a határozati javaslathoz rövid indokolást fűzött. Hangsúlyozta, hogy a felhívás a legkisebb csorbát sem ejtheti Mussolini tekintélyélyén. A javaslet a békités végső erőfeszítését jelenti a népszövetségi gondolat jegyében. A felszólalások utAn a tizenhármas bizottság Flandin javaslatát elfogadta. A határozati javaslat szövegét nyomban továbbították Rómába és Addis-Abebába. Olasz politikai körökben nem hiszik, hogy a tizenhármas bizottság javaslata különösebb eredményre vezetne. A tizenhármas bizottság ülése után Eden külügyminiszter érintkezésbe lépett a népszövetséghez tartozó kőolajtermő országok képviselőivel) kikhez kérdést intézeti a kőolajszankciók alkalmazása ügyében. Az államok képviselői a spanyol delegátus kivételével kijelentették, hogy készek alkalmazni a kőolaj tilalmat. Az ipari novellát tárgyalja a képviselőház (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén az •ipari novella tárgyalásét folytatták. A törvényjavaslathoz elsőnek Görgey István szólalt fel. Az iparosság — mondotta — valamennyi termelési ág között a legnehezebb helyzetben van, nincsen hitele, de kénytelen hitelbe dolgozni. A javaslatot elfogadta. Esztergályos János részben meg van elégedve a javaslattal s elismeri, hogy a javaslat egyes intézkedései, igy azok, amelyek az árrombolás kérdéseivel foglalkoznak, helyesek s a tanonckérdésekkel foglalkozó Intézkedéseket is helyesli. Friedrich István szerint a törvényjavaslat helyes intézkedéseket tartalmaz s ezért elfogadja. Az iparosoknak elsősorban maguknak kell gondoskodniok az önvédelemről s erre a célra szervezkedni kell. A zárt szám alkalmazása még sehol sem járt kellő eredménnyel. Le kell számolni végre azzal a mentalitással, hogy a szellemi munkás lenézi a fizikai munkást. Magyarországon a keresztény ifjúságnak meg kell mutatnia, hogy mi is vagyunk olyanok, mint a zsidók, sőt különbek vagyunk. Rámutatott arra, hogy a szövőgyárak a jó szöveteket külföldre exportálják, mig a rosszat az országban adják el. Ha nem kívánják meg a törvényhozóktól, ugy az iparosságtól sem szabad megkövetelni a mestervizsgát. Mózes János az iparostér8adalom élet képességéről beszélt. Az elnök napirendi indítványa szerint ma délután négy órakor folytatják a törvényjavaslat tárgyalásét, mig hat órakor áttérnek a bejegyzett nyolc interpelláció meghallgatására. Interpellációk: Esztergályos János az igazságügyminiszterhez az óvadéksikkasztók büntetésének szigorítása ügyében. Dinnyés Lajos a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a havidijasok véglegesítése ügyében. Éber Antal a fővárosi vámok revíziója ügyében. FDbián Béla a kereskedelemügyi miniszterhez. Czirják József a földművelésügyi miniszterhez a mezőgazdasági munkások munkaerejének kihasználásáról szóló törvénycikk visszaállítása ügyében. Györki Imre a békéscsabai és mosoni gyűlés betiltása ügyében. Biztosra veszik a régi ipartestületi elnökség újbóli megválasztását Lepény Tamás i Nem vállalom az elnökséget! (A B. K. tudósítója jelenti.) Az ipartestület multévi közgyűlésén a választások megejtésénél ellenzéki megmozdulásnak voltak tanúi a jelenlévők. Az elöljáróságba aWte bevinni embereit a Gálik János és Valastyán János vezetése alatt álló csoport, de tervük nem járt sikerrel, az elöljáróság tagjai teljes egészében azok lettek, akiket a hivatalos lista felvett. Ez a csoport az idén intenzivebben kezdte meg működését és már hetek óta sajtópropagandót folytat a független kisgazdapárt hivatalos lapjában. Megemlítik a cikkek, hogy Lipták János elnök ismételt nem megválasztása valószinü. Helyébe Lepény Tamás henteséé mészárosmestert kombinálják, akinek kétségtelenül nagy része van abban, hogy a Hangya elállt a békésmegyei sertéskiviteltől. A feltűnést keltő közlemények nem tudtak ellenzéki ipartestületi közvéleményt teremteni. A szocialista frakció teljes egészében hive a mai elnökségnek 8 többizben is kifejezésre juttatta, hogy amikor a politikát sikerült az egyesületi életből kiküszöbölni, nincsen célja az úgynevezett „robbantásnak". Beszéltünk ezzel kapcsolatban Lepény Tamással, a független kisgazda párti iparosok elnökjelöltjével. A leghatározottabban kijelentette, hogy nevét hozzájárulása nélkül dobták a köztudatba