Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-10 / 7. szám

Ara Ö fillér BEKESME6TO IOZLONY Békéscsaba, 1936 jawtsár 10. péntek 63. évfolyam 7. szám KaKiáfh Kálmánt, az orosházi járásbíróság volt irodaiisztjét hivatali sikkasztás büntette miatt öt és félévi fegyházra Ítélte a gyulai törvényszék Tárgyalás közben emelt vádat az ügyészség Endes Gábor dr. nyugalmazott járásbirósági elnök ellen, akit a biróság bűnpártolás vétsége miatt ötszáz pengő pénzbüntetésre itélt — Endes Gábor dr. nem fellebbezett, büntetése jogerős (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa csütörtökön délelőtt tárgyalta a hivatali sikkasztással vádolt Kab&th Kálmán orosházi járásbirósági irodatiszt bűnügyét. A bünSetőtsnécs SEavazóbirái a tanács uj tagjai, vitéz Láng Ernő éö Bölcsházy Zoltán dr. voltak. A vádat Tompa Gyula dr., az ügyészséa elnöke képviselte, a védelrnat Készt Zoltán dr. ügyvéd látta el. A tárgyalást végighallgatta Láng Mittczky Ernő dr., a szegedi ítélőtábla elnöke is. A hallgatóság a tanácsterem padsorait teljesen megtöltötte. Kilenc óra után nyitotta meg a főtérgyalást Ungvári János ta nécaelnök. Maga elé szólította a szuronyos fegyőrök között üiö megtört vádlottat. Kabáth Kálmán irodatiszt 1895ben született, azelőtt orosházi, most makói lakos. Az elnök felolvastatta a vádiratot, mí»iy szerint Kabáth két év alatt, 1933 májusától 1935 májuséig összesen 1391 pengőt tulajdonított el jogtalanul és a hivatali pénzt sajtjaként költötte el. Bűnösnek erzem Kabáth Kélmén alig hallhatóan mondotta, hogy bűnösnek érzi magát. Fel-fel törő zokogás közben vallotté, hogy ez orosházi járásbíróságon az elnöki irodát keaette, pénzkezeléssel nem volt megbízva, de & villanyszámlára minden hónapban megkapta a szükséges összeget, hogy juttassa el az áramot termelő Tóth gőzmalom rthoz. A szokás az volt, hogy a nyugtázott villanyszámlákat minden esetben átvette, ezekről elismervényt adott, amit a fizetés alkalmával visszaváltott. Hogy mikor kezdte meg a rábízott pénz jogtalan eltulajdonítását, nem is tudja pontosan. A járásbíróság Séltey István vegyeskereskedőtől különböző anyagszereket vásárolt. Az ezek kifizetésére kiutalt öszszegeket is másra költötte el. Ezután azt beszélte el a vádlott, miként pattant ki a bünügy. A Tóth malom 1935 mőjusőban elküldte egyik tisztviselőjét Endes Gábor dr. járásbirósági elnökhöz. Előzőleg telefonon többizben sürgették a számlák összegének kiegyenlítését. A telefonnál mindenkor Kabáth Kálmán jelentkezett és arra hivatkozott, hogy a törmagam vény«zék még nem utalta ki a pénzt. Az einnuit év májusában, amikor Endes Gábor elnöknél megjeleni a Tóth malom tisztvi selője, az elnök behivatta Kabáth Kalmár;! én megkérdezte tőle, mi történt. Kabáth ismetelíen arra hí vatkozott, hogy a törvényszék nem utalta át ez összegeket, mire Endes Gábor dr. Utasította, hívja fel telefonon a gyulai törvényszéket és kérdezze meg, miért késnek az átutalások. Kabáth Kálmán mintegy tíz percig nem ment vissza az elnöki szobába, mire Endes Gábor dr. utána sietett és ekkor az irodatiszt bevallotta bűnét. Kabáth Kálmán rokonsága segítségével 400 pengőt hamarosan iefizetett, a többit pedig havi 50 pengőnként kellett volna törlesztenie annak a nyilatkozatnak alapjáu, amit az irodatiszt a Tóthmalomnak a hátralék átvállalására adott, minthogy a malom nem kivőnt ellene feljelentést tenni. A vódlott azzal fejezte be vallomását, hogy a pénzre azért volt szüksége, mert adósságait képtelen volt fizetéséből rendezni. Házat is vett 4000 pengőért és nem tudta a bankadóságot törleszteni. Gimnazista fiának is, aki Szegeden tanult 60 pengőt küldött havonta. A tanuk Ifj. Sélley István vegyeskereskedő az első tanú. Többizben követelte három számla összegét, 151.73 P f, de Kabáth mindig azt mondotta, hogy a törvényszék késeik, nincs az államnak pénze. Amikor tuí hosszúnak találta a várakozási időt, levelet irt a tőrvényszékhez és sürgette, hogy utalják ki répzére a régen esedékes összeget. Erre Péter Aladár dr. orosházi jórásbiró idézte be, hogy kihallgassa fiz ügyről. Aznap korán reggel Kabáth Kálmén beállított az üzletbe és kijelentette, hógy öngyilkosságot követ el, ha nem kap három nyugtét megfelelő dátumokkal, melyek igazolják, hogy a tartozást megfizette. Kabáth a nyugták ellenében kötelezvényt irt aló, hogy záros határidőn belül kifizeti a járásbíróság tartozásét. Sélley megsajnálja a családos embert és Péter Aladár dr. járásbirónak azt mondotta, hogy követelése nem egyéb könyvelési tévedésnél. Amikor hazament, részletesen mindent megírta törvényszéknek, azt is, hogy Kabáth fenyegetéseinek hatása alatt mondott valótlan adatokat Péter Aladár dr. járás bíró előtt. Aznap reggel, amikor e levél következtében ismét beidézték, Kabáth Kálmán elment hozzá és kifizette a három számla teljes összegét, ugyanekkor megsem misitették a kötelezvényt is. A vádlott annyit jegyzett meg a tanúvallomáshoz, hogy nem fenyegetőzött öngyilkossággal, csupán arra kérte Sélleyt, ne tegye őt tönkre. Ezerkétszáz pengős villanyszámla Id. Sélley Istvánnak fiával egyező vallomása után P. Ábrahám Zoltán, a Tóth-malom tisztviselője tett érdekes vallomást. Ifj. Tóth Ferenc vezérigazgató utasítására jjpent el az elmúlt év májusában Endes Gábor dr. járásbirósági elnökhöz és közölte vele. hogy a Járásbíróság mintegy 1200 pengő villanyszámlával tartozik a telepnek. Endes Gábor dr. utasitotta Kabáth Kélmőnt, hogy telefonáljon pén'ért Gyulára, majd utáná ment és visszatérve azt mondotta: „Ez ez ember megtévedt, meg kellene menteni, két gyermekes családapa." Amikor a törvényszéki elnök az üggyel kapcsolatban helyszíni felülvizsgálatot fartolt, Endes Gábor dr. azt mondta a törvényszéki elnök szobájába tartó P. Ábrahám Zoltánnak, hogy mindegy mit mond, ez csak hivatalvizsgálat. Nem is tárta a törvényszéki elnök elé az ügy minden egyes fázisát ugy, ahogy történt, mert az volt a cél, hogy megmentsék a biróság presztisét. Eltérő vallomásai közül a mostani igaz. A Toth-malomban Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök: Járt-e Lázár bíró a nyilatkozat visszakérése ügyében a malomban? Elnök: Kérem ez . . . Tompa Gyula dr.: Nekem fontos! P. Ábrahám Zoltán: Ugy tudom, járt a malomban Lázár járósbiró. Ezután egy levél másolatot cBatolt be. melyet a cég nevében 1933. junius 13-án irt és ebben felszólítja a járásbíróságot, hogy villanyhátralékát rendezze. Kabáth Kálmán vallja, hogy a levelet ő vette át, a tartozást ki is fizette 1933 májusáig, a felszólító levélről Endes Gábor dr. elnök nem tudott. A biróság ezután P. Ábrahám Zoltánt megeskette vallomására. A tanú nem akar vallani, de vallomástételre kötelezik Vas Nándor dr. tótkomlósi ügyvéd arra hivatkozással, hogy Kabáthné megbízásából eljárt az ügyben, ez ügyvédi titoktartásra tekintettel nem hajlandó vallomást tenni. Az ügyészségi elnök a tanú mentességéhez nem járul hozzá. A törvényszék vallomástételre kötelezi