Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-22 / 44. szám

Ara () 6 fillér BEKESMEGYEl KÖZLÖNY Békéscsaba* 1936 február 22. szombat 63. á . szám Eckhardt Tibor elfogadta az ipari novellát, de kijelentette, hogy ezzel nem teszi magáévá a kormány politikáját A kisgazdavezér nem látja a javaslatban a kereskedők sérelmét (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén bejelentették, hopy Marton Béla önmaga ellen tett összeférhetetlenségi indítványát március 4 én tárgyalják. A Ház ezután áttért az ioarügyi novella megvitatására. Propper Sándor mindjárt beszéde elején félórás meghosszabbítást kért, amit meg is adtak. Kifogásolta, hogy ez iparügyi miniszter sok részletkérdésnek rendeleti uton való rendezéséhez kap felhatalmazás, amivel az iparostársadalmat függő helyzetbe sodorják. A kisiparosok szociális terheit nem tartja súlyosnak. A mostani javaslat a céhrendszert áliitja vissza. A javaslatot nem fogadta el. Ezután Eckhardt Tiborra került a sor. Másfélóras beszédét azzal kezdte, hogy a javaslat olyan kívánságokat teljesít, amelyeket az iparostórsadalom érdekében állandóan követelt és ezért a javaslatot elfogadja. Ez az elfogadás azonban nem szerelné, ha olyan kommentárokra adna alkalmat, mintha azt jelentené, hogy magáévá tette a kormány politikáját. Az iparügyi miniszter tevékenységét a jövőben is; támogatni fogja, a javaslatot azonban nem fogadja el minden részletében. A kisiparos társadalom igen'súlyos helyzetben van, annak^megjavitását pártja is célul tűzte ki. Rámutatott arra, hogy a kisiparosság, mely az ország lakosságénak 10 százalékát teszi ki, milyen értékes rétege a nemzetnek. Részletesen foglalkozott a nagy áruházak versenyével, _ melyek súlyosan veszélyeztetik a a kisiparosokat. Szabályozni kellene a részletvásárlás kérdését, amely sok kisembert dönt anyagi romlásba. Ezután az ipartestületek átszervezését sürgette. Rámutatott az autonom szerveknek fontos szerepére és kérte, hogy az ipartestületeknek az átszervezés u!án adják vissza az autono miát. Beszéde végén kiemelte, hogy amikor a javaslatot elfogadja, Gaal Gaszton szellemében cselekszik, kinek az volt az elve, hogy pártjának ellenzékiessége dacára megszavazza mindazt, ami az ország érdekében áll. Étután Darányi Kélmán földmüvelésügyi miniszter benvujtotía a telepítési javaslatot, mejd Winchk ler István két jelentést és három törvényjavaslatot nyújtott be Az ipari nove]!a tárgyalásának folytatásakor Éber Antal szólalt fel. Készséggel elismeri, hogy a minisztert a törvényjavaslat benyújtásakor a kisiparosság iránti jóindu'at vezette, amit gyakorlati intézkedéseiből tapasztal. Még sem fogadja el a javaslatot, mert a gazdasági szabadság megsértését látja benne. Pintér József szerint a kisiparos* ság azt kívánja megvalósítani a céhrendszerből, ami jó belőle. A Ház ülése este 8 órakor ért véget. A következő ülést kedden 4 órakor tartja, amikor folytatják az ipari novella tárgyalását. Rövidesen megnyílik a kórház szülészeti osztálya Sok értékes felszereléssel gazdagodott a modernizált konyha és gőzmosóda (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőtestület mult nyáron hozott határozata alapján a békétcsabai közkórházban további nagyjelentőségű átalakításokat hajtottak végre, a konyhát és gőzmosodát modernizálták. A munkálatok mér nagyrészt befejeződ tek, csak kisebb hiányosságok állnak fenn, amelyeket részben a közeljövőben, részben akkor pótolnak, amikor a fedezet rendelkezésre áll. A B. K. munkatársa Murányi Endre gondnok kíséretében végigjárta az újonnan felszerelt épületrészeket. A körutat a konyhában kezdtük, amely két részből áll. A meleg konyhában két hatalmas, egyenként kétszáz literes gőzfőző üst a „főattrakció." Ötszáz ember részére tudnak levest főzni ebben a két üstben, fejadagonként négy decit számítva. Mellettük a másik „különlegesség". az univerzális konyhagép, amelyre reszelő, vágó, daráló, paszirozó gépezet szerelhető és villannyal jár. A gép teljesítőképességét eléggé igazolja az is, hogy értéke háromezerölszáz pengő. A tágas, világos, márványlapos íerem sarkában olt szerénykedik a nagy takaréktűzhely is, az előbbiek melleit valósággal ósdiságnak hat. A hideg konyha „ékköve" a villamos jégszekrény, amely önmaga termel jeget. E konyha egyébként előkészítő nzerepet tölt be, disznóöléskor és egyéb ételnemüek fel dolgozásánál használják. A gazdasági épület uj szárnyában nyert elhelyezést a gőzmosoda. Az első teremben, ahol a tulajdonképpeni mosást bonyolítják le, két gőzfőzőüst nyert elhelyezést a nagyon szennyes fehérnemű előzetes kifőzésére, mellettük áll a két hatalmas áztatókád és az elektromos meghajtású gőzmosógép, amely ötven kilogram száraz ruha befogadására alkalmas. A felszerelést a centrifuga egészili ki, amely ugyancsak villannyel jár és a ruhát jóformán száz százalékig vizteleniti. A terem fala eternit palával borított, a legmasszivabb, amit csak el lehet képzelni, de keli is a nagy gőzben. A ruhákat kis kézikocsikon szállítják ki és be. A leglényegesebb ujitás a szárító berendezése. Eddig a heti 8—900 kg. szennyes ruhát sok üggyelbajjal a padlásra cipelték fel, mig most a hat kulisszás berendezés fél óra alalt szárítja azt a mennyiséget, ami egyszerre elhelyezhető benne. A vasBlóteremben még nincs meg a gőz mángorló, a felszerelés csak ezzel lesz tel jer; hiányos még a ferlétlenilő is, egyéb lehetőség hiján a szegényház berendezését használják, ha járványos betegek holmiját kell kitisztítani. A gőzmosoda alatt kapott helyet a központi fűtőberendezés kazánháza. Átmeneti időre működött még mostanában a belgyógyászat alatt elhelyezett régi fűtőberendezés, de ezt rövidesen „nyugdíjba küldik" és a belgyógyászat, valamint szülészet fűtését is a gőzmosoda pincéjéből intézik majd. Teljes egészében elkészült a szülészeti osztály átalakítása is. Hatvanhárom ágyat helyeztek el itt a régi nyolc helyett, a falakat kifestették, a padlózatot kicserélték. Egyedül a mütőberendezés nincs még meg, ezt csak az uj szülészfőorvos irányiíása alapján szerzik be. Ellenőrizhetetlen hirek szerint az alispán heteken belül aláírja a kinevezési és akkor sor kerülhet a szülészeti osztály megnyitására is. Fásítást kérnek a Tisza István-ut külső részének lakói (A B. K tudósitója jelenti.) Ifj. Bohus János Gróf Tisza István ut 70 szám alatti lakos és 43 társa beadványt intézett a városhoz és kérte, hogy köz- és magánérdekből rendelje el a polgármester a Gróf Tisza Istvőn-ut végén, a Szabolcs uccától a vasúti sorompóig terjedő szakasz fásítását. A beaevány aláírói hivatkoznak arra, hogy a nyőri hónapokban sok tanyai kocsi közlekedik a szóbanforgó útvonalon és ezek valóságos porfelhőt vernek fel. A déli szél pedig a mezőgazdasági szakiskola legelőjéről a mellékuccák végibe is behordja a port, ami nemcsak egészségügyi szempontból káros, de elsatnyitja a közeli b5sők temetőjének és viróflkertcszetnek értékes növényzetét i«. Idegenforgalmi érdekek is siette-