Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-21 / 43. szám
Sékéscsiaba 9 1936 február 21. péntek 83. évfolyam 43. szám Tökéletes határvonal Még az árnyéka sem ! — mon dotla Románia királya. Melyik hát ez as árnyék, amelyik oly kísérteties rémként mered szomszédaink szeme elé ? Miféie árnyéktól iszonyodnak meg, ha fényesen delelő hatalmi nepuk sugerai e&y kissé alkonyai felé hajolva meg növeszti az ő ragyogó életük őrnyékait ? Mi volna más, mint a revízió, a határok módosítása. Károly román király a „Daily Telegreph" munkatársa előtt egé szen szokatlan módon nyilatkozatot tett Középeurópa legfontosabb kérdéseiről. Miközben megadta válaszait, abba a helyzetbe jutott, hogy nyilatkoznia kellett országának Magyarországhoz való viszonyáról is es emi koronás királyok életében egészen szokatlan, olyan határozottsággal mélyedt bele nagyjelentőségű külpolitikai kérdéseknek az ő szempontjuk szerinti megvilágításába, hogy minden államfők személye iránti tisztelet melleit is kifejezésre kell juttatnunk a magyar közvéleménynek erre vonatkozó álláspontját. Mindenekelőtt le kell szögeznünk azt a tényt, hogy bár Károly román király nyilatkozata az egyik legelterjedtebb angol napilap hasábjain látott napvilágot, mégsem tekinthetjük azt túlságosan komoly jelentőségűnek. Értékéből mindenekelőtt sokat levon az a körülmény, hogy a királyok ennek a felfogásnak adhatnak mindig kifejezést, amely az ő minisztereik beállítása, referátumai és világnézetei szerint hozzájuk eljutnak. Ez az egyoldalúság jellemzi Károly román király nyilatkozatét is. Ezen uton továbbhaladva, a komoly érvek súlyával pozdorjává lehetne törni úgyszólván minden állitésát 8 olyan élesen domborodna ki ezek után a román antirevizionista politikának az az arculata, amelyik létezését kifejezetten a tagadásban találja meg. Mi tehát, ha Magyarország területi és reviziós problémáiról szó esik, nem kapcsolódhatunk bele ebbe az irónyvonalba, mert a magyar igazság kérdése nem arra épül fel, hogy ezt a tagadást tekintsük kiindulási pontnak, hanem jogi, történelmi, geográfiai és etnográfiai tények le nem tagadása alapján apellálunk ezeresztendős jogainkra. Eközben szüntelenül hirdetjük, hogy ami a háború után bekövetkezett békeszerződések alatt történt, az súlyos tájékozatlanság és rosszindulatú büntetőszankciók következménye csupán. Románia királya szerint már csak azért sem lehetséges a hatőrreviaió megejlése, mert „tökéletes határvonalat sohasem lehet megvonni". Majd egy merész őliitással kifejezést adott annak a gondolatnak, hogy élnek ugyan magyarok a román haláron belül, de románok is élnek Magyarországon. S ó, mily türelmesek, mennyire lojálisak ők, hisz mindebből semmiféle propagandát nem A képviselőház megkezdte az ipari novella tárgyalását (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnepi ülésén bemutatja az elnök a közigazgatási biróság átiratét, meiyben értesiti a Házat Nagy Iván mandátumának megse mmisitéséről. A Ház ezuíán mentelmi ügyeket tárgyalt. Csoor Lsjos mentelmi jogét egy esetben feífüggf sütelték. Majd áttért a Ház a h&rminchármas bizottság felállításáról szóló törvénybeu foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletekről szóló kormányjelentés tárgyalása. Rónai Ferenc előadó hangsúlyozta, hogy az uj ipartörvény célja az iparosok szakképzettségének emelése, amit a mestervizsga kötelezővé tételével kíván elérni. Oiy védelemben részesiti a törvénv aa ipart, mind nemzeti szempontból, mind az iparos- éa fogyasztókö zönség szemponljából, ami megfelel a kivónságoknak. A javaslat az iparos társadalom régi óhajait valósítja meg. A javaslathoz elsőnek Apponyi György gróf szólott hozzá. Nem tud arról, hogy olyan visszaélések történtek volna, amelyek szükségessé tennék ag uj szabályozást. Az uj törvény a tőkével szemben akarja megvédeni az iparost, de fél, hogy ezzel a tőkét elriaszpza az iparossal való társulástól. A régi törvény helyesen szabályozta a kereskedők ipari működését, amikor megengedte, hogy mérléket vehessenek. Az uj törvény életbelépése esetén eltiltja a kereskedőket a megrendelések felvételétől. Azok az iparosok, akik ily kereskedők számára dolgoztak, elvesztik kenyerüket. A javaslatot nem fogadja el. Műller Antal fontosnak és helyesnek tartja B javaslatot. Jogosulatlanul nem lehet ipart űzni, a mestervizsga lehetetlenné teszi a kontárságot. Megérti, hogy a baloldal nem pártfogolja a (örvényt, mert ők a kereskedők érdekeit védik. A javaslatot elfogadja. Az ülés nyolc órakor ért véget. A Ház legközelebbi ülését ma délután négy órakor tartja. Felmentette a biróság a sikkasztással vádolt szőnyeggyárost (A B. K. tudósítója jelenti.) Bassőmoitunk a mult hetekben arról a tórgyalásról, amelyet ez adóhivatal állal Vida-Szűcs Sándor békéscsabai szőnyegszövő ellen indítóit bünügyben tartott Romváry Tlbór dr. jórásbiró. Az volt a vád Vida Szűcs Sándor ellen, hogy az adóban lefoglalt nyersanyagot, fonalat és félig kész szőnyeget elsikkasztotta. mert a kilüzött érverés napján a városi végrehej'ó azokat nem találta meg. A vádlott tagadta bűnösségét, s azzal védekezett, hogy a lefoglalt nyersanyagot feldolgozta és a kész áru most is meg van a raktáréban. Minthogy időközben a városi végrehajtó meggyőződölt arról, hogy a vádlott által előterjesztett védekezés megfelel a valóságnak, a lefoglalt szőnyekeket VidaSzűcs Sándor a hatóság rendel kezésére bocsátotta, a biróság bűncselekmény hiányában felmentette, az ellene emelt vád és következményei alól. A magyar külpolitika olasz megvilágításban (A B. K. tudósítója jelenti.) A Tribuna cimü olasz lep a firenzei tárgyalásokkal kapcsolatban kitér Magyarország magatartáséra is. A párisi diplomácia kezdeményezése, irja, természetesen nem kerülte el a magyar kormány figyelmét, bár a kormány még a mai rendkívüli kényes helyzetben is megmaradt hagyományos politikéja mellett, amelyet Trianon óla megszakítós nélkül követ. A magyar kormány politikai törekvései szerint a baráti kapcsolatok megtartásával arra törekszik, hogy becsületesen megőrizne az együttműködést a baráti államokkal, ezenkívül követeli a jogegyenlőséget és a békés reviziót. A dunai kérdést a ír agyar kormány ennek megfelelően kívánja rendezni és ragaszkodik a római egyezményhez. A közgazdasági szakosztály szemináriumi előadásai (A B. K. tudósítója jelenti) A Kereskedelmi Csarnok közgazdasági szakosztályának „A közgazdaságtan alapelemei" cimü előadás sorozatának második része véget ért. A ciklus e;ne részében Tauszig Rezső dr. és Pláger László dr. ismertették két-két előadásban a hallgatósággal a termelés és a forgalom, majd a pénz és az őru fogalmát; fölényes tudásuk gazdag tárházából könnyen érthető módon világitotlők meg a közgazdaságtan ezen alapvető kérdéseit. csinálnak. Azt hisszük, hogy ilyen naiv és helytelen beállítással nemcsak Európa civilizált népei előtt, de talán Abesszínia rassainek rabszolgaigája alatt nyögő félvad feketék előtt sem lehetne indokolni vélt igazukat. Erre egyetlen statisztikával válaszolunk csupán, amely minden szónál érthetőbben beszél. Romániában 1920 ban 1,500.000 lélek volt található, akik bátran és bü8zkén vallották magyarnak magukat. Azok száma pedig, akik mint kisebbségi sorsra juttatoltak éltek e tőlünk elragadott orszőgrészben, 2,413.000 lé lekszőmmal bírtak. Ugyanekkor Magyarországon 24.000 román ajkú állampolgar található. E statisztikai eda'iok ismeretében bajos dolog volna Magyarországon román ki sebbségi propagandát folytatni. Mindezek a kérdések abból az alkalomból merültek fel, hogy V. György angol király temetése után a Londonból hazatérő diplomaták útba ejtették Párizst s ekkor hirtelen előtérbe került Középeurópa problémájának megoldása. Ezt jóval megelőzően Gömbös Gyula miniszterelnök rövid, de világos nyilatkozatban fejezte ki Magyarország álláspontját, amikor azt mondotta, hogy a Duna-medence kérdései addig nem oldhatók meg mig Olaszország teljes súlyával, bele nem kapcsolódhat a tárgyalások anyagába. A párizsi tanácskozások, köztudomás szerint, szintén erre a konklúziókra voltak kénytelenek jutni. Da ha célt nem is értek el ellenfeleink, valamilyen eredményre mégis törekedni kivőntak s ha másra nem, legalább hangulatcsinólásra. Ennek kell te kintenünk Károly román király nyilatkozatát is, amiben nem ló tünk egyebet, mint propagandát ellenünk, de szerencsére olyan propaganda lelt belőle, amelynek érvei a müveit európai közvélemény előtt csak a mi malmunkra hajthatják a revizió vizét.
