Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-16 / 39. szám

5 Ami egy középkori kalendáriumban van Isléses, zöld vászonba kötött kis könyvecske került a kezerr.be. Hü. a betyár mindenit, füttyentettem el magam, ahogy kinyitottam a fü­zetet, ez azután valami I Mert naptár volt a könyvecske, még hozzá olyan naptár, amilyennel nem akárki dicsekedhetik, mert a fedőlap közepén kövér piros betűk — nyomtatva — hirdették az év­számot. Azt mondja, hogy „naptár az 1396. (igy kérem: Ezerhőrom százkilenc ven hatodik) esztendőre". Rövid szemlélődés után megál­lapítottam, hogy nem bibliographiai csodabogárral, csak egyszerű, de fölöttébb bosszantó — nomen est ómen — sajtóhibával kerültem szembe (a gondos kiadó á) is ra­gasztotta helyes szöveggel q rosz­szul szedett évszámot, ezt a fedő­szalagot valami incselkedős termé­szet leszakíthatta a hozzám került példányról). Mégis, elgondolhatják, mennyire felcsigázott kíváncsiság­gal. milyen fokozott érdeklődésfel fogtam hozzá, hogy áttanulmá­nyozzam a szózoldalnyi szöveget. Ahogy lapozgattam, ahogy ol­vasgattam, bámulatom e«yre nö­vekedett. Me-t ez a naptár nem afajta közönséges naptár, amilyen­nel általában az egy esztendő ke­servét osztják háromszázhatvanöt egyenlő részre a jámbor földi ha­landók. Korántsem. Ez a naptőr a bölcsességek földi tárháza egyúttal. Van ebben minden. Történelem dióhéjban, hatékony propaganda az eszme szolgálatában éa főleg adatok és statisztikák. Különös adatok és különös statisztikák. Vegyük sorra őket. Persze csak az érdekesebbeket, mert ahoz nincs helyünk (bár kedvünk volna hozzé), hogy végig bemutassuk mindegyi ket s sorba állítsuk melléjük ellen­érveinket. Érzelmileg kellően aláfestett, de egy kissé dodonai fogalmazás adja tudtul mindenkinek,akit illet, hogy „3 millió koldus van ebben az or­szágban | Igyekezzünk, hogy ne maradjon több, csak azok, akik őket koldussá tették 1" A követ­kező bölcsesség már világosabban beszél. Igv : „A magyarországi zsidó bankok gyarmatként kezelik az elszakított területeket. Ezzel szemben a világháború előtt az oláh bankok erdélyben (kis e-vel) a pénzintézetek tömegét állították fel, hogy az oláhoknak pénzügyi segítséget nyújtsanak a magyarok földjének felvásárlására. 1911 ben Erdélyben 97 oláh pénzinté*et se­gítette az oláhok harcát. 1936 ben vájjon hány budapesti pénzintézet segíti ez Erdélyi (nagy E vei) ma­gyarok harcét?" Ezután egy gyönyörű, két szín­nyomású tábládat következik, amely közli a tudatlanokkel hogy: A magyar cukoripar a hatvani Deusch családé, a magyar szesz ipar a Leipziger családé, a megver vasipar a csepeli Weisz családé, a magvar bőripar a Wolffner csa­ládé, viszont: a szegénység a Szabó családoké, a nyomorúság a Kiss családoké, a tüdővész a Nagy csa­ládoké. Egy kicsit odébb lapozva meg­tudjuk, hogy milyen elsőrendű gyarmatosító társaság a zsidó. Egy felhivős ugyanis gazdasági egyen­jogúságot követel a magyarnak, „mert nem tűrjük, ho„y a zsidók gyarmata legyen a haza 1" Ebből a megáHapitősból aztán önként (vagy inkább „önkényesen"?) kö­vetkezik az a kis statisztika, amely bői a napnál fényesebben kitűnik, hogy a vas és fémipari vállalatok közül 47%, a gépgyári vállalatok közül 41%. az agyag és üveg­gyártás 37%-a, a fa és csontipar 47%-a, a bőr és ruggyantaipar 55%-a, a fonó és szövőipai 59%-a, a ruházati ipar 75%-a, a papír­ipar 51% e, a vegyészeti ipar 47%-a, a sokszorosító ipar 45%-a és az izzólámpagyártás 100°/o-a van zsidó kézen. Ezért nem jut kenyér a magyarnak, mondja a naptér közgazdasógi tudósa, s a baj orvoBszerét is megjelöli, mondvón: Küzdj a gazdasági numerusz klau­zusért 1 — Megjegyzem a munka összeállítójának az lehetett a jel­szíva, hogy „kicsire nem nézünk", mert különben feltűnt volna neki, hogy egy statisztikával elébb még a vasipar, a bőripar, a cukoripar és a szeszipar teljes egészében, azaz 100°/o ban a zsidóké, ami nem egészen vág össze az utóbbi „statisztika" precíz adataival. Végezetül páratlan pontossággal, a legnagyobb részletességgel ösz­szegyüjtölt és a kérdés fontossá­gához illő gondossággal feldolgo­zott adatok tömegével (amelyeket teljes részletességgel alább köz­lünk) azt bizonyítja be a maga nemében páratlan munka tudós Arany, ezüsttárgyak legolcsóbb beszerzési forrása Hagy választék (LEIN HENRI Andrássy-ut 7 Aranyat és ezüstöt a legmaga­sabb napi áron veszek szerzője, hogy „idegen Kánaán van a magyar vér szerzette földön". Mert: egy magyar parasztcsalád egész évi jövedelme: Sárrétudvari­ban 302.— P, Sövényházán 230.— P, Jászdózsán 265.— P. Mezőkö­vesden 224.— pengő. Ezzel szem­ben : Goldberger Leó évi jövedel­me 111 323 P, Baumgarten Nán­dor évi jövedelme 120.788 P, El­boyen Hugó évi jövedelme 105.311 P es Biró Gyula évi jövedelmp 159.184 oengő, tehát négysrázszor ennyi. (Wünscher Frigyes, Herczeg Ferenc stb- s egynéhány mágnás százezres jövedelme nyilván elné­zésből kimaradt a felsorol lásb^l.) Eddig a szöveg. Nem kiabálunk ügyész utón. Nem sérelmezzük, hogy ezt a ma­gyar büntetőtöryénykönyv 172-ik § óba nem egy mondatával bele­ütköző írásművet zavartalanul ter­jesztik és terjeszthetik szerte az országban. De védekezünk szán­dékosan torz. szándékoltan hamis adatai és beállításai ellen, véde : kezünk nemcsak a magyar zsidó­ság nevében (amely bámulatra méltó közönnyel halad el az egye­temét érő hallatlanul rosszindulatú és tendenciózus támadás mellett), hanem a józan Ítélőképességére és uri becsületére rátarti magyar­ság nevében is. Amely jól tudja, hogy súlyos problémáit nem lehet megoldani a felekezeti gyűlölködés értelmetlen maszlagjával. * De ne beszéljünk általánossá­gokban. Nézzünk szét a magunk kis pátriájában és — beszéltessük a számokat. A városban hét bank társaság van A hét közül egynek az igazgatója, kettőnek a helyettes vezetője zsidó vallású. A körül­belül 80 banktisztviselő közül ti­zenegy a zsidó. Igy néz ki Békés­csabán a „100%- ban zsidó bank, amely gyarmatává teszi az orszá­got". Békéscsaba négy nagy textil­üzeme közül egy áll zsidó vezetés alatt és a textflgyőrak tisztviselői­nek 80% •a keresztény. Igy fest nálunk a mindentudó kalendőrium szerint 59%-ban zsidó szövőipar Es hol van az az oldal, amelyről nem beszélnek a magyar haza patentirozott megmentői. A kőz tisztviselői óllások? A közüzemek? A nagybirtokok tulajdonosai? Ame­lyek között, ha egyáltalában fel­lelhetők, hát legfeljebb néhány ez­reléket képviselnek a zsidó vallású magyar állampolgárok. Pedig hát Békéscsaba lakossőgőnak kerek 6%-a a zsidó. Es hol van a be­számolóból a zsidó ny$(noruság képe? Hol nwadnak a gettó sze­génvei. a műhelyek nyomorultjai, • fölrjes szobák tüdővészesei? Mi is ismerjük azt a szörnyű nyomort, amelyről a füzet beszél. Látjuk azokat a gyötrő arányta­lanságot. amelyek s kisszámú ki­váltságos és a mór-mór éhhalálra itélt tömeg közölt egyre mélyebbé, egyre őlhidalhatatlanabbá teszik a szakadékot. Látjuk mindezt és minden erőnk megfeszítésével agyunk minden idegszőlával. szi­vünk minden dobbanásával (gyek­azünk segíteni azoknak, akik meg akarják menteni ezt az országot a fenyegető katasztrófától. De rágalmakkal senkit sem lehet HP* OHMM iK és robbantani. De azt azután igen. * Az Ízléses kötésű kis naptár vé­gére érve uerv látom, mégsem saj­tóhiba az 1396. Nagyon is vőg a középkori évszám. Átlag 1.50-2.50 pengőt takarít meg Budapesten minden nap a PENZIÓBAN, ha Provincia pengőszelvénnyel fizet. A Provincia Utazási és Jegyiroda helyi képviselete a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyen­súlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt s a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents