Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-16 / 39. szám
5 Ami egy középkori kalendáriumban van Isléses, zöld vászonba kötött kis könyvecske került a kezerr.be. Hü. a betyár mindenit, füttyentettem el magam, ahogy kinyitottam a füzetet, ez azután valami I Mert naptár volt a könyvecske, még hozzá olyan naptár, amilyennel nem akárki dicsekedhetik, mert a fedőlap közepén kövér piros betűk — nyomtatva — hirdették az évszámot. Azt mondja, hogy „naptár az 1396. (igy kérem: Ezerhőrom százkilenc ven hatodik) esztendőre". Rövid szemlélődés után megállapítottam, hogy nem bibliographiai csodabogárral, csak egyszerű, de fölöttébb bosszantó — nomen est ómen — sajtóhibával kerültem szembe (a gondos kiadó á) is ragasztotta helyes szöveggel q roszszul szedett évszámot, ezt a fedőszalagot valami incselkedős természet leszakíthatta a hozzám került példányról). Mégis, elgondolhatják, mennyire felcsigázott kíváncsisággal. milyen fokozott érdeklődésfel fogtam hozzá, hogy áttanulmányozzam a szózoldalnyi szöveget. Ahogy lapozgattam, ahogy olvasgattam, bámulatom e«yre növekedett. Me-t ez a naptár nem afajta közönséges naptár, amilyennel általában az egy esztendő keservét osztják háromszázhatvanöt egyenlő részre a jámbor földi halandók. Korántsem. Ez a naptőr a bölcsességek földi tárháza egyúttal. Van ebben minden. Történelem dióhéjban, hatékony propaganda az eszme szolgálatában éa főleg adatok és statisztikák. Különös adatok és különös statisztikák. Vegyük sorra őket. Persze csak az érdekesebbeket, mert ahoz nincs helyünk (bár kedvünk volna hozzé), hogy végig bemutassuk mindegyi ket s sorba állítsuk melléjük ellenérveinket. Érzelmileg kellően aláfestett, de egy kissé dodonai fogalmazás adja tudtul mindenkinek,akit illet, hogy „3 millió koldus van ebben az országban | Igyekezzünk, hogy ne maradjon több, csak azok, akik őket koldussá tették 1" A következő bölcsesség már világosabban beszél. Igv : „A magyarországi zsidó bankok gyarmatként kezelik az elszakított területeket. Ezzel szemben a világháború előtt az oláh bankok erdélyben (kis e-vel) a pénzintézetek tömegét állították fel, hogy az oláhoknak pénzügyi segítséget nyújtsanak a magyarok földjének felvásárlására. 1911 ben Erdélyben 97 oláh pénzinté*et segítette az oláhok harcát. 1936 ben vájjon hány budapesti pénzintézet segíti ez Erdélyi (nagy E vei) magyarok harcét?" Ezután egy gyönyörű, két színnyomású tábládat következik, amely közli a tudatlanokkel hogy: A magyar cukoripar a hatvani Deusch családé, a magyar szesz ipar a Leipziger családé, a megver vasipar a csepeli Weisz családé, a magvar bőripar a Wolffner családé, viszont: a szegénység a Szabó családoké, a nyomorúság a Kiss családoké, a tüdővész a Nagy családoké. Egy kicsit odébb lapozva megtudjuk, hogy milyen elsőrendű gyarmatosító társaság a zsidó. Egy felhivős ugyanis gazdasági egyenjogúságot követel a magyarnak, „mert nem tűrjük, ho„y a zsidók gyarmata legyen a haza 1" Ebből a megáHapitősból aztán önként (vagy inkább „önkényesen"?) következik az a kis statisztika, amely bői a napnál fényesebben kitűnik, hogy a vas és fémipari vállalatok közül 47%, a gépgyári vállalatok közül 41%. az agyag és üveggyártás 37%-a, a fa és csontipar 47%-a, a bőr és ruggyantaipar 55%-a, a fonó és szövőipai 59%-a, a ruházati ipar 75%-a, a papíripar 51% e, a vegyészeti ipar 47%-a, a sokszorosító ipar 45%-a és az izzólámpagyártás 100°/o-a van zsidó kézen. Ezért nem jut kenyér a magyarnak, mondja a naptér közgazdasógi tudósa, s a baj orvoBszerét is megjelöli, mondvón: Küzdj a gazdasági numerusz klauzusért 1 — Megjegyzem a munka összeállítójának az lehetett a jelszíva, hogy „kicsire nem nézünk", mert különben feltűnt volna neki, hogy egy statisztikával elébb még a vasipar, a bőripar, a cukoripar és a szeszipar teljes egészében, azaz 100°/o ban a zsidóké, ami nem egészen vág össze az utóbbi „statisztika" precíz adataival. Végezetül páratlan pontossággal, a legnagyobb részletességgel öszszegyüjtölt és a kérdés fontosságához illő gondossággal feldolgozott adatok tömegével (amelyeket teljes részletességgel alább közlünk) azt bizonyítja be a maga nemében páratlan munka tudós Arany, ezüsttárgyak legolcsóbb beszerzési forrása Hagy választék (LEIN HENRI Andrássy-ut 7 Aranyat és ezüstöt a legmagasabb napi áron veszek szerzője, hogy „idegen Kánaán van a magyar vér szerzette földön". Mert: egy magyar parasztcsalád egész évi jövedelme: Sárrétudvariban 302.— P, Sövényházán 230.— P, Jászdózsán 265.— P. Mezőkövesden 224.— pengő. Ezzel szemben : Goldberger Leó évi jövedelme 111 323 P, Baumgarten Nándor évi jövedelme 120.788 P, Elboyen Hugó évi jövedelme 105.311 P es Biró Gyula évi jövedelmp 159.184 oengő, tehát négysrázszor ennyi. (Wünscher Frigyes, Herczeg Ferenc stb- s egynéhány mágnás százezres jövedelme nyilván elnézésből kimaradt a felsorol lásb^l.) Eddig a szöveg. Nem kiabálunk ügyész utón. Nem sérelmezzük, hogy ezt a magyar büntetőtöryénykönyv 172-ik § óba nem egy mondatával beleütköző írásművet zavartalanul terjesztik és terjeszthetik szerte az országban. De védekezünk szándékosan torz. szándékoltan hamis adatai és beállításai ellen, véde : kezünk nemcsak a magyar zsidóság nevében (amely bámulatra méltó közönnyel halad el az egyetemét érő hallatlanul rosszindulatú és tendenciózus támadás mellett), hanem a józan Ítélőképességére és uri becsületére rátarti magyarság nevében is. Amely jól tudja, hogy súlyos problémáit nem lehet megoldani a felekezeti gyűlölködés értelmetlen maszlagjával. * De ne beszéljünk általánosságokban. Nézzünk szét a magunk kis pátriájában és — beszéltessük a számokat. A városban hét bank társaság van A hét közül egynek az igazgatója, kettőnek a helyettes vezetője zsidó vallású. A körülbelül 80 banktisztviselő közül tizenegy a zsidó. Igy néz ki Békéscsabán a „100%- ban zsidó bank, amely gyarmatává teszi az országot". Békéscsaba négy nagy textilüzeme közül egy áll zsidó vezetés alatt és a textflgyőrak tisztviselőinek 80% •a keresztény. Igy fest nálunk a mindentudó kalendőrium szerint 59%-ban zsidó szövőipar Es hol van az az oldal, amelyről nem beszélnek a magyar haza patentirozott megmentői. A kőz tisztviselői óllások? A közüzemek? A nagybirtokok tulajdonosai? Amelyek között, ha egyáltalában fellelhetők, hát legfeljebb néhány ezreléket képviselnek a zsidó vallású magyar állampolgárok. Pedig hát Békéscsaba lakossőgőnak kerek 6%-a a zsidó. Es hol van a beszámolóból a zsidó ny$(noruság képe? Hol nwadnak a gettó szegénvei. a műhelyek nyomorultjai, • fölrjes szobák tüdővészesei? Mi is ismerjük azt a szörnyű nyomort, amelyről a füzet beszél. Látjuk azokat a gyötrő aránytalanságot. amelyek s kisszámú kiváltságos és a mór-mór éhhalálra itélt tömeg közölt egyre mélyebbé, egyre őlhidalhatatlanabbá teszik a szakadékot. Látjuk mindezt és minden erőnk megfeszítésével agyunk minden idegszőlával. szivünk minden dobbanásával (gyekazünk segíteni azoknak, akik meg akarják menteni ezt az országot a fenyegető katasztrófától. De rágalmakkal senkit sem lehet HP* OHMM iK és robbantani. De azt azután igen. * Az Ízléses kötésű kis naptár végére érve uerv látom, mégsem sajtóhiba az 1396. Nagyon is vőg a középkori évszám. Átlag 1.50-2.50 pengőt takarít meg Budapesten minden nap a PENZIÓBAN, ha Provincia pengőszelvénnyel fizet. A Provincia Utazási és Jegyiroda helyi képviselete a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt s a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz.
