Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-16 / 39. szám

1936 február 175 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja i Lustig Géza Ha nem irtóznánk a vaskalaposságtól, ugy ezt a cikket Tacitus dörgedelmes szavaival nyitnók. Opus adgredimur opimum casibus, alrox proeliis... ipsa etiam pace saevum. Olyasmiről készülünk szólani, ami csapásokkal, háborukkel viselős és ami a békéi is pokollá avatja. Szólani fogunk arról a beszédről, mit Vjacseszláv Molotov pár hétfel ezelőlt a népbiztósok gyűlésen tartott. Nem miniha örömünk telne abban, amit előadott. Da a firenzei nótáriussal, ama bizonyos Machiavellivel együtt ugy gondoljuk, ho«y az ellenség szándékai felől soha nem tudhatunk elegei. És mostan kezdjük a felderítő szolgálatot. Ami az elmúlt esztendőt illeti, annak egyenlege a semminél is kevesebb — ez volt Molotov ex poséjénak indulási pontja. Nem mintha a Szovjetunió el nem követett volna minden elkövethetőt és elkövethetetlent, avégből, hogy a békét megóvja. Hisz megbékélt Angliával is, melyet pedig éveken ót ostromolt. Csatlakozott Franciaország tőkesodra nyomán ahhoz a mozgalomhoz, mely az általános leszerelést célozta. Elfelejtette azokat a hasogató sebeket, miket Gajda zsebrákjai ütöttek rajta és szövetségre lépett Csehszlovákia rabló pribékjeivel. Mármár ugylátszott, hogy elérte azt, ami után sóvárgott, ugy látszott, hogy elérte o biztonságot. Ám a ctalódóB nem sokáig váratott magára. Ugyanakkor, amikor Moszkva a harmadik birodalom katonai erősbülésben csak eggyel több okot látott arra, hogy Angliával és Franciaországgal szorosabban összebújjon a paplan alatt, Anglia, amely leghangosabban csaholt a népszövetségi frigyláda védelmében, se szó se beszéd, 1935. július 18 én megállapodást létesített a harmadik birodalommal, azzal az állammal, amelyet addig, amíg az ő portája alatt somfordált, ellenségnek hirdetett. Ezekutón lehetséges e, szabad-e felelőtlenül a nemzetközi szolidaritésról beszélni ? — Hördült és zudult fel annakidején az orosz sajtó. Olyan külön megállapodások amelyek a kölcsönös biztorség alapelve ellen vétenek, réBt ütnek a népszövetség várövén is-ez volt az egyöntetű felfogás, mely a Kominternben meggyökeresedett. Majd idővel felvetődött egy ujabb kérdés. Honnan .Smiért van az, hogy Franciaország késik jóváhagyni a barátsági szerződést ? Hosszavége nem akar lenni a csodálkozásnak akkor sem, amikor kipattant az angol-francia egyenetlenség az olasz-ethiop huzavona tekintetében. Miként lehetséges az — tűnődött Radek — hogy Franciaország eltántorodik Angliától, eppen akkor, — amikor előszőr a világháború óla — szüksége van reája. Az európai diplomácia — állapította meg az Izvesztija — veszedelmesen kezd hasonlítaniOdysseus feleségéhez, a hamupipőke Penelopeiához, aki éjjel szélbontotta, amit nappal összefércelt. A nBgyhatamak az év első felében hálót szőnek, hogy azzal kivédjék a témedést. A másik felében szépen kibogozzák a récéit, hogy a támadót menekülni engedjék. Igenám, Molotov ur hallgat, okoson és sokatmondóan hallgat arról, ami a lényegbe vág. Szót sem ejt arról, hogy Olaszország, he sokat kapcóskodnek vele, neki ront az angol flottának és lalón fel is ökleli. Azután meg Anglia ép ugy, mint Franciaország erősen szurkolt attól a lehetőségtől, hogy beavatkozás ! esetén a gyarmati cselepaté világháborúvá fajulhat. Innen van az, amit Moszkva nem tud, vagy nem akar megérteni, innen van, hogy Németország Párízs és London közé éket verhetett, pusztőn azzal, hogy a 'ocarnoi szerződést felmondotta. Es innen van az, hogy Európa újból molekulákra bomlott, olyan molekulákra, amelyek nem vonzzák, csak taszítják egymást. Eleddig semmi ujat nem tanultunk Molotov előadásából. Ám akarva akaratlen fülelnünk kell arra, amit továbbat a harmadik birodalommal kapcsolatban pedzett. A Szovjetunió állítólag 1935. elején kérdési intézett a harmadik birodalom uraihoz, ragaszkodnak e vagy sem azokhoz a nézetekhez, miket a Führer uralomra jutása előtt hangoztatott és uralomra jutása után csak még erősebben hangoztat Mivel ezonban a kér désre válasz nem adatott, ha csak válasznak nem tekintjük a hallgatást, a Szovjetunió —, ha ugyan igaz^amit Molotov hirdet — első szőmu ellenséget a harnadik biro dalomban látja. Országvilág tudja — harsogta a népbiztos —, hogy Németorszőgnak egyetlen célja bennünket megtámadni és izekre szakítani. De azt már kevesebben tudják, hogy szándékét rövidesen meg is akarja va lósitani. Mindnyájunk szemeláttára a német fasislók harci táborrá alakították át országukat, amelynek korlátlan urai, olyan harci táborrá, mely Európa kellős közepén nem csak a Szovjetuniót fenyegeti, da mindenkit, aki árierébe esik. Nem is szólva más országokról, van e olyan valaki, aki nem tudná, hogy Csehszlovákiát is megfekszi ez a nagy Incubus, ez a viharfelhő, amely őgyuktól, katonáktól vemhes? Díjmentesen kap ntmntatást, hogy kályhájában milyen llIWlhVt, HUUMlflVl, iüthet gazdaságosan. Megbízható kiszolgálás! Schwarcz Gábor cégnél Andrássy-ut 24. Teleion 74. és mindenütt csak ő a legszebb! Nem gazdag, drága ruhája sincsen. És mégis — mindenki legszívesebben csak vele táncol. Csodálatosan szép haja mindenkit elbűvöl! KAMILLOFLOR A szőkéknek készült aikálimentesKamilloflorSpecialShampoo megtartja a haj természetes, aranyos fényét és azt visszavarázsolja, ha már eltöm pult volna. BRUNETAFLOR Asötét hajnak készültalkálimentes Brunetaflor Spéci al Shampoo ragyogó mély fényt ad és a sötétbarna színárnyalatokat soha nem sejtett pompában juttatja érvényre. EL1DA SHAMPOO Ami viszont Japánt illeti, Molo tov elég bátor, elég orcátlan volt Bgyba főbe d csérni a Szovjetunió konciliáns hajlandóságát és elég bátor, elég orcátlan volt kiemelni azt a tényt, hogy Moszkva nem is pgyszer, de többször felajánlotta Dai Nipponnak baráti jobbjót, mit a Mikádó Tada, Doihara, Ariyoshi uszítására állhatatosan és csökönyösen visszautasított. Utalt Molotov a számtalan incidensre, mit a Tada-hadsereg napról-napra felidéz s végül is leszögezte az elkerülhetetlen következtetést: „Egy dolog világos. Határainkon felelőtlen szoldateszka játszik a tűzzel és a japán militarizmus, emitt nyíltan. amott burkoltan életünkre iör." — Ezenfelül azonban még egyebet világosnak lát Moszkva. Azt, hogy Japán és Németország között titkos szerződés állana fenn és, hogy azokat a vulkanikus erőket, melyek Európa szivébe dübörögnek, rejtett alagút köti össze azokkal a türhér yókka), amelyek a Csendes Óceán partján okádják a hamut, a lávát és a pörnyét. Nemcsak Molotov állította ezt, de Tuhacsevszkij is, az orosz haderők újdonsült főparancsnoka, akit Weyand és Gamelin Napoleonhoz hasonlított. Michail Nikolajevics Tuhacsevszkij szentül meg van győződve arról, hogy Japán nemcsak a harmadik birodalommal, de Lengyelországgal is egy követ fuj. Megerősítette ezt az orosz balhie delmet az is, hogy Beck külügyminiszter a Semjben ezt a gyanúsítást cáfolni se próbálta, holott a P. A. T., a lengyel tővirati iroda Molotov beszédét és Tuhacsevszkij nyilatkozatát azon melegében Varsóba sürgönyöztette. Es hogy a lengyel-német barátság végső fokon mit jelenthet Oroszország részére, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Németországnak a balti tartományokban, sőt Finnországban is döntő szava van, azt igazán pompásan érzékitette meg a vörös Bonaparte. „Ismeritek Schlieffen ulmulatását, aki Franciaország ellen óhajtván indulni-,- nem oda központosította a legnagyobb haderőt, ahol a német határ a franciával érintkezik, de oda, ahol a két ország nem határos. 1914-ben ehhez képest a német hadsereg Belgiumon át vonult francia területre, noha a belga semlegesség megsértése Anglia beavatkozősőt uno ictu maga utón vonta. Ebből következik, hogy a német hadsereg Lengyelországon át vonul majd ellenünk, amit annyival inkább megtehet, mert Lengyelország nem Belgium, nem ellenséges föld, hanem legjobb esetben is közömbös barát." A cél Ukrajna volna. És Ljubcsenko, az ukrajnai szovjet elnöke, nagy tapsot aratott, amikor Molotov után szólásra emelkedvén emigyen fofiadkozott és köpte a markői: „Ha a lengyel pánok és a német junkerek megpróbóljők függetlenségüket csak egy hajszálnyival is görbíteni, ugy saját kárukon meg fogják tanulni, mit jelent, ha a nép fölkél a hurok ellen. Hencegés nélkül mondhatjuk, ha az ellenség reánk kényszeríti a háborút, mi, Ukrajna népei, akik ezer szenvedésben egygyé forrottunk a Szovjetunióval. meg fogjuk mutatni nekik a fogunk fehérjét és meg fogjuk nekik mutatni, hogy bennünket gyarmatosítani nem lehet. A népbiztos ur, Vjacseszláv Gavrilovics Molotov, szavaihoz csak ennyit fűzök az ellenség címére. Pomiluj nasz I Szent Isten, könyörülj rajtunk! Mi lesz, ha már a Szovjetunió is dagad a nacionalizmustól ? Az, amit Molotov beharangozott. Csapásoktól, háborúktól viselős korszak, mely a békét is pokollá avatja. Opimum casibus, proeliis atrox etjam ipsa pace saevum. GmyyicÉkönyifíáriM James Hilton: A kék hold völgye Phyllis Battone: Orvosok Székely Tibori Bolgár Miklós ifjúsága Harsány! Zsolt: Édes fiam