Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-07 / 31. szám

Ara 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsilla, 1936 február 7. péntek 63. évfolyam 31. szám Sorstragédia Nincs rá más jelző. Sorstragé­dia. A Dréhr Imre tragédiája. Öt évig állta a harcot. Közvéle­ménnyel, politikával, ügyésszel, igazságszolgáltatással szemben. S most, öt évi küzdelem után, ami­kor a legfelsőbb bíróság pontot tett a „Dréhr ügy"-nek nevezett rémregény után, ez a pont egyben lezárta a nagy miniszter egykori államtitkárának életpályáját is. Tíz órakor még hangzottak a kúriai Ítélet indokolásának szavai és dél után öt órakor Dréhr Imrét mór nem érdekelte sem a fegyház, sem az ujrafelvéte!. A legfelsőbb magyar bíróság három és fél évi fegyházbüntetés­sel sújtotta Dréhr Imre volt ál­lamtitkárt. A törvényszéki és táb­lai ítéletek, a széles mederben lefolytatott bizonyítás, a védelem hiábavaló s néha túlzott erőfeszí­tései után nem volt kétséges, hogy a kúria is meg fogja álla­pítani a nagy per vádlottjának bűnösségét, aminthogy a közvé­lemény már régen meghozta Íté­letét ebben a perben s ítéletében bűnösnek bélyegezte Dréhr Im­rét. Vass miniszter államtitkárának bűnösségéhez nem is fér szó. De a hosszú évek során, mialatt a botrénvper izgalmas jelenetekben bővelkedő tárgyalásai ébren tar­tották a közönség érdeklődését nemcsak Dréhr Imre személye, hanem emberek és történések iránt is, amelvek működéséhez kapcso­lódtak, a közvéleményben egyre határozottabban alakult ki a vé­lemény, hogy Dréhr Imre minden bűnössége mellett is főkép — bűnbak. A közvélemény megnyugvással fogadta a királyi kúria ítéletét, amely súlyos, nagyon súlyos bün­tetéssel sújtotta Dréhr Imrét. Meg­nyugvással vette tudomásul, mert a bíróság nem ítélhet más fölött, csak az eléba állított vádlott fö­lött. S ez a vádlott kétségkívül bűnös volt. Da akármennyire is bűnös volt, védekezésével s az annak során felszínre került té­nyekkel romantikus légkört terem­tett maga körül. Olyan légkört, amely alkalmas arra, hogy Dréhr Imre hirtelenül bekövetkezett ha­lálában sajnálatraméltó emberi tragédiát lásson a közvélemény. Olyan tragédiát, amelyen mit sem változtat a tragédia szenvedő hő­sének jogi értelemben vett bűnös­sége. SÁNDOR PÁL TEGNAP DÉLUTÁN ELHUNYT Meghalt Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár Tegnap délelőtt hirdette ki a kúria Ítéletét, amelyben három és fél évi fegyházzal súj­totta Dréhr Imrét, aki elájult, amikor az ítéletet megtudta — Ujrafelvételről tárgyalt védőjével, délután négy órakor szívszélhű­dés ölte meg — Injekciók tömegével tartják a leiket Dréhr Imre özvegyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtök délelőttre tűzte ki a kir. kúria Loyczeltanácsa az ítélet­kihirdetést Dréhr Imre ügyében. A koronaügyészséget ezúttal Mak­kai Jenő dr. koronaügyészhelyet­tes képviselte, mig a védelem képviseletében Gál Jenő és Du­sárdy István jelentek meg. A ta­nácselnök kihirdette az Ítéletet. A királyi kúria a védelem részéről bejelentett semmiségi okokat visz­szautasitotta, de helyt adott a koronaügyészség részéről bejelen­tett ama kérésnek, hogy a tábla ítéletét súlyosbítsák és mindezek alapján Dréhr Imre büntetését három és félévi fegy­házra emelte fel, egyben fenntartotta a táblának az ötévi hivatalvesztést kimondó Ítéletét is. A kúria az összes körülmények mérlegelésével arra a meggyőző­désre jutott, hogy a tábla részéről kiszabott büntetés túlságosan enyhe, ezért kellett azt megsem­misíteni és a büntetést felemelni. Dréhr Imrével a sógora közölte telefonon a kúria ítéletét. Amikor felesége, aki ott állt Dréhr olda­lán a telefon mellett, meghallotta a 3 és fél évet, izgalmában el­ájult. Az első izgalmak elültével Dréhr Imre aránylag nyugodtabb hangu­latban tárgyalt hozzá siető bará­taival és rokonaival. Csak később, déli egy óra tájban, védőjével való beszélgetés közben vett erőt rajta ez izgalom olyan mértékben, hogy elájult. Dréhr Imre délután négy óra tájban hirtelen meghalt. A mentő­ket négy óra körül telefonon hív­ták Dréhr Imre villáját::, mert rosszul lett. A mentők gépkocsiján az igazgató főorvos ment ki, de mire kiértek a villába, Dréhr Imre halott volt. Rendőri bizottság szállt ki a vil­lába a tényállás megállapítása cél­jából. A bizottság a hálószobában holtan találta Dréhrt. Megállapítás szerint a haiált szivbénulás okozta. A holüestet a törvényszéki orvos­tani intézetbe szállították. Dréhr Imre 1889-ben született Budapes­ten. Az államtudományi doktorátus meg­szerzése után a Leszámítoló és PénzváU tóbankba került, majd a később megala­kult L'oyd bank ügyvezető igazgatója lett. 1922-ben választották meg nemzetgyűlési képviselővé. Mint pénzügyi szakember, a költségvetési vitában vett részt. 1922-ben a kormányzó kincstári főtanácsosi cim­mel tüntette ki. Ebben az időben kivált a bankból, ettől kezdve pénzügyi és szo­ciális politikai tanulmányoknak szentelte idejét. 1925-ben Veszprémi város képvi­selője lett, majd 1926. novemberében a népjóléti minisztérium államtitkárának ne­vezték ki. A kormányzó a II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. 1931­ben újból Veszprém választotta meg kép viselőnek. Az 1935-i választáskor nem lé­pett fel, visszavonult a politikai élettől. Rejtélyes körülmények között a kut vizébe fulladt egy csabai gazdálkodó felesége (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtökön reggel titokzatos ha­léleset történt Békéscsabán. Vand­lik Mátyápmé 67 éves, gazdálkodó özvegye hunyt el tisztázatlan kö rühiények között. Özv. Vandlik Mátyásné már hosszabb ideje betegeskedett, szi­vére panaszkodott mindig. Szer­dán annyira elfogta a gyengeség, hogy egész nap feküdt. Csütörtö­kön reggel korán felkelt és elké­szített több ételt, hogy felmele­gítse azokat a kemencében. Előbb fel akarta engedni az eleséget és a nyolc méter mély kúthoz ment, hogy vizet merítsen. Ezután azon ban nem lehet tudni, mi történt vele. Kesjár Mihályné, házvezető­nője látta az asszonyt felöltöz­ködni és arra lett figyelmes, hogy nyitva a kemence aj­taja, özv. Vandlikné pedig nincs sehol. Keresni kezdte mindenfelé és csakhamar feltűnt neki, hogy a kútnál locsoló áll, tele vízzel. Le­nézett és megdöbbenve vette észre, hogy a viz színén úsznak az asszony ruhái. Az első pilla­natban fiatal, 18 éves fiát hívta segítségül, aki létrával lemászott a kútba, de nem tudta felhúzni az akkor már élettelen testet. Szóltak a szomszédoknak, a mentési fel­adatra azonban senki sem vál­lalkozott, végül is telefonon érte­sítették a mentőket, akik kihúz­ták a kútból özv. Vandlik Mihóly­nél, segíteni azonban nem tudtak rajta, időközben meghalt. A rendőri nyomozás megálla­pította, hogy özv. Vandlik Mi­hályné jómódban élt, saját háza és több, mint ötven hold földje volt. Családtagjaival sem tűzött össze soha, öngyilkossági gondolatok­kal nem foglalkozott, igy nem igen lehet mire alapítani azt a feltevést, hogy kereste a halált. Az orvosi vizsgálat szerint ha­lálát fulladás következtében elő­állott szivbénulás okozta. Özv. Vandlik Mihályné kihűlt testét már felravatalozták, ámbár a temetési engedélyt csak ma délelőtt adja meg az ügyészség. Déluián három órakor az evan­gélikus egyház szertartása után viszik ki az alsóvégi temetőbe, ahová — éppen vasárnap lesz három éve — elföldelték urát is.

Next

/
Thumbnails
Contents