Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-05 / 4. szám

1936 január 4 BEHESMEGYEI KÖZLÖNY 3 számlát. így aztán még esek ne is sejtse senki, hogy a tőrcát Máry vásárolta..." Máry magéra kapta bundáját és mind a ketten elindultak. Vetsera Helena még látta, amikor beszállnak a kocsiba... Ettől a perctől kezdve sohasem látta többé a lányát... Az események további lefolyásét igy metéii el az emlékirat: E

sy óra rnulva Larisch grófnő visszajött. Szinte beesett a szobába. Magéból kikelve mesélte: „Elvesztettem Máryt. Amikor megérkeztünk Rodeckhez, megkért ar»a, hogy menjek egyedül az üzletbe. Kőiben eszembe jutott valami, kijöttem, hogy beszéljek vele, de ő mér nem volt a kocsiban. Ezt a cédulát találta m ott. Kis papírszeleten, ceruzával irva ez állott: „Ntm élhetek tovább. Megszöktem Tőled, mire utóiérsz, menthetetlenül a Dunában vagyok. Máry". Izgatott jelenet következett most, amelynek párbeszédét igy irja le Vetsera Helena: — De azért ne izgasd magadat — mondta Larisch grófné, — nem kell elhinni, amit Máry mond. Sokkal jobban szereti az életet, minthogy valami csacsiségot követne el. Mindez csak a trónörökössel lehet összefüggésben. — De hiszen nem is ismeri őt — felelte a báróné. — Es csak a Te feltevésed lehet. Vagy talán valamit eltitkoltatok előttem? A cigarettatárca tényleg Rudolftól ered, mert ha igy van, akkor a keltejük közölt van valami. Meg mernél esküdni nekem arra, hogy a tárcát Te adtad Márynek? — Hát mit gondolsz rólam? Hogy hazudok? A tárcát tavaly Tegernseeben ajándékozta nekem Rudolf és én adtam azt Márynek... Mielőtt elmesélném a most következő izgalmas órák történetét, rekonstruálnom kell Vetsera Máry eltűnésének igazi históriáját, ugy, ahogyan azt hónapokkal később maga az anya megállapította. Larisch grófnő előadása a legaljasabb hazugság volt. Máry nem is volt a Rodecknél. Ehelyett ez történt : Január huszonnyolcadikán, hétfőn, délelőtt fél tizenegy órakor Larisch grófné, a Vetsera-palota portása előtt ezt mondta a kocsisénak: „Hajtson a Kohlmsrktra a Rodeckhez 1" Amikor aztán elindult a fiákker, leeresztette az ablakot és kiszólt körülbelül a Salesianerstrasse tájékán : „Nem a Rodeckhez megyünk, hanem az Augstinerbasteire. Maid kopogok, hogy hol álljon meg." A kocsi a Burg felé kanyarodott. Megállt e?v ráccsal elzárt vaskapu előtt. Itt mind a ketten kiszálltak. A kocsis azt az utasítást kapta, hogy álljon félre, olyan helyre, aho! nem lehet észrevenni őt. Körülbelül negyedóra telt el, amikor Bratfisch kocsija megállt a vaskapunál. Két perccel később Vetsera Mária egyedül kilépett a kepun, körülnézett és aztán beszállt a Braífisch kocsijába, amelyik elhajtatott vele. Ujabb negyedóra múlva kijött a Burgból Larisch grófnő egyedül, a kocsist a kapu mögötti sötét folyósón magéhoz intette és ráparancsolt, hogy senkinek a világon nem szabad elmesélni, mi történt most, délelőtt. Ha valaki kérdezne valamit, akkor azt kell elmesélnie, amire ő majd kitanítja Ezután a grófnő a Rodeck ékszerészbollja elé hajtatott, olt eljátszotta a mér ismert komédiát, bement ez üzletbe, azlán kijött, mintha Máryt keresné, felvette a kocsi padiójéról az odadobott pa pirdarabot^és visszahajlBtott a Vetsera palota elé. Közben kioktatla a kocsist. ^ n KI HITTE VOLNA? Sokan aggódtok a gyenge izerve...... zetü fiatcl anyáért, mikor az első "' gyerek szülőiéit. De az otthoni hanaui //éwV ,í&V^k'- kvarclámpa szorgalmas használata t íi-ig megerősitetf® az asszonykát s megőrizte fiatalos kinézését. A gyermek is nagyszerűen fejlődött s a betegr^^ ségek is elkerülték. V Az uj automatikus hanaui lámpa épen ugy gyullad, mint a villanyos^ körte; az eiavuk, billentős gyújtású hanaui lámpák gyártása megszűnt. Az eredeti hanaui ujtypusu lámpák otthoni használatra 220 pengőtől 480 pengőig a szaküzletekben kaphatók. SIEMENS, Budapest, VI. Nagymező ucca 4 szám Ugyanekkor Máry bárónő Bratfisch kocsiján a Wienerwaldban lévő úgynevezett Rothenstadl vendéglőhöz hajtatott, negyedóra múlva egy csukott kocsiban megérkezett ide Rudolf is és január 28-án, pontosan háromnegyed tizenkettőkor egy csukott kocsiban elindultak a vendéglő melletti sorompótól Rudolf trónörökös és Vetsera Mary bárónő Mayerlíng felé, hogy onnan soha többé vissza ne jöjjenek. Doboz és környékének pásztormüvészete (3) Irta : L'nder László Minden művészet megértésénél nagy szerepet játszik ez, ho«y ez alkotó személyével megismerkedjünk. Minél közelebb tudunk hozzéférkőzni a művész lelkéhez, annál könnyebben tudjuk megérteni művészetét. A népművészet leírói tárgyuk természeténél fogva nem foglalkozhatnak annyit fcz egyes emberek életrajzával,jellemével, a mégis mérés feltétele azonban itt is ahoz van kötve, hogy az alkotást az alkotó lelkén keresztül szemléljük. Nemesek néprajzi szempont, de az őskultura hordozói iránti kegyelet is erra indit bennünket, hogy a pásztormüvészetről siólve, legalább néhány szóval az alkotóról i» megemlékezzünk. Elsőnek emlit^m a dobozi Köteles Ferencet. Ö volt az első Dobozon, aki harminc évvel ezelőlt cifranyelü karikást készített. Született 1869. nov. 10 én Dobozon, Köteles Ferenc és A. Szabó szülőktől. Református vallású. Báli-rnhaseiymek minden igényt kielégitő választékban KULPIN ARUHAZ Békéscsaba Négy elemit végzett. Huszonhat pvps korában uradalmi csikós lett Dobozon, illetőleg Füszegen és Özesben. Három évig bojtár volt, azu'án „első csikós" lőtt. Sokkal könnyebb szolgálata volt, mint a többi pásztoroknak, mert az éjszakát mindég a majorban tölthette. Doboznak egyik félreeső utcájában, Kucsi zugban, mint nyugalomba vonult pásztorember, csendes visszavonultságban tölti napjait. Amikorelsőizben meglátogattam, | nem árult el meglepetést, hogy a Dásztormunkái iránt érdeklődtem. Dobozon többször megfordultak nála régiséggyűjtők. „Jó néhány évvel ezelőlt — mondja az életpárja — kidoboltatta a jegyző, hogy minden aszszony- és leánynépség, akinek ió

rhangja van, menjen el a községházára régi nótákat énekelni. Va lami pesti ember járt itt, az gyűjtötte őket gramofonba." (Bizonyára Bartók Béla volt, aki ebben az időtájban járt Dobozon népdalokat gyűjteni.) A nála levő cifranyelü karikás 1906 ból való. A rajta díszítő elemek rézlemezből, pakfontból, pi ros és kékszínű „kócsagból" (kaucsuk fésüdarab) ezüstlemezből, ezüst pénzből és szaruból való. Van rajta kés, villa, kanál, csengő, csillag, félhold, balta, bogrács, bicska, harang, bárd, pohár, üveg, pipa, kard, nyul, kutya, ló, zászló, sziv, magyar cimer. A magyar cimert. porcellán tányérról rajzolta. 20—30 diszesnyelü karikást készített, melyekből csak egyetlen egy van a birtokában, a többit eladogatta, meg elajándékozta. Egy cifranyelü karikása és furkos botja Bóka Iván tábornagynak a birtokában van, mig a karikás készítéséhez szükséges szerszámait a csabai muzeumban helyeztük el emlékül. ő a „pásztorkészség" készítőknek, a szijköféseknek egyik legnagyobb mestere. Kortársa Z. Megyeri Lajos, (Dobozon az ábécé betűivel különböztetik meg egvmőstól az egy nevű lakosokat,) aki ugyanolyan sülben dolgozott. A fiai is eltanulták tőle a cifranyelü karikős készítését, Súlyos betegségben szenved, de azért készségesen állott rendelkezésemre adataival. A7. összes pásztorok között a Iegkarakteriiztikusosabb egyéniság talán Molnár Lajos 51 éves őzesi csikós. Rejta legkevésbé vehető észre a civilizáció hatása. Nemcsak pásztormunkája, de egyénisége, jéizü magyarsága, elbeszélése is tanulmányt érdemel. Felejthetetlen élményt jelentett 'számunkra, mikor esry szép nyári este erzsébethelyi Ev. Kör tanulmányi kirándulása alkalmával házikója elölt üldögéltünk és jóizü elbeszélését hallgattuk. Mintha csak az ősrégi idős pásztorának szellemét idéztük volna fel általa. Bizonyos önelégültséggel, de szerény dicsek véssél beszélte el: „Hát bizony azt sokan megmondták nekem, hog^ olyan szép karikást kevesen tudnak csinálni, mint én... Jó néhány évvel ezelőlt egy szép cifranyelü karikást készítettem a kegyelmes ur kis fiának. Annyira megtetszett a kegyelmes urnák, hogy felakasztotta p legszebb szobájának a falára. Én ezt akkor magam sem akartam elhinni. Aztán amikor az öreg kegyelmes urat temettük, nekem is őrt kellett állani a kastélyban a koporsó mellett. Szét tekintek a szobában, meglátom e valahol az én karikásomat. Bizony az ott csüngött a többi drágaságai között. . . Molnár Lajos szintén kócsagból készítette karikásának a figuróit A szarut nem szerette, mert hogy hamar megsárgul. Karikásain legtöbb a virágos elem, mert ugy látta, hogy a sárga, kék, piros, zöld, fehér szinü kócsag ennek felel meg legjobban. A nála levő karikás nyél egyik oldalán kosaras bokréta van, a másik oldalán magyar cimer, szép virőgos koszorúval. Sokáig bajlódott a cimer elhelyezésével. Jellemző az egyszerű emberek idealizmusára, hogy a szegény ember létére egy koronát ajánlott fel az előbb emiitett Köteles Ferencnek, ha megtanítja a cimer kiverésére. Ugyanebben a majorban megismerkedtünk Köteles Lajos 60 éves kanásszal. Elbeszéléséből meggyőződést nyertünk arról, hogy a díszes karikás készítése milyen sokoldalú ügyességet kivőn. Nem minden pásztor termett arra, hogy a karikás minden egyes részének a kidolgozásában egyaránt remekel-