Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-05 / 4. szám

1936 január 4 BEHESMEGYEI KÖZLÖNY 3 számlát. így aztán még esek ne is sejtse senki, hogy a tőrcát Máry vásárolta..." Máry magéra kapta bundáját és mind a ketten elindultak. Vetsera Helena még látta, ami­kor beszállnak a kocsiba... Ettől a perctől kezdve sohasem látta többé a lányát... Az események további lefolyásét igy metéii el az emlékirat: E sy óra rnulva Larisch grófnő visszajött. Szinte beesett a szobá­ba. Magéból kikelve mesélte: „Elvesztettem Máryt. Amikor megérkeztünk Rodeckhez, megkért ar»a, hogy menjek egyedül az üz­letbe. Kőiben eszembe jutott va­lami, kijöttem, hogy beszéljek vele, de ő mér nem volt a kocsiban. Ezt a cédulát találta m ott. Kis papírszeleten, ceruzával irva ez állott: „Ntm élhetek tovább. Megszöktem Tőled, mire utóiérsz, menthetetlenül a Dunában vagyok. Máry". Izgatott jelenet következett most, amelynek párbeszédét igy irja le Vetsera Helena: — De azért ne izgasd magadat — mondta Larisch grófné, — nem kell elhinni, amit Máry mond. Sok­kal jobban szereti az életet, mint­hogy valami csacsiségot követne el. Mindez csak a trónörökössel lehet összefüggésben. — De hiszen nem is ismeri őt — felelte a báróné. — Es csak a Te feltevésed lehet. Vagy talán valamit eltitkoltatok előttem? A cigarettatárca tényleg Rudolftól ered, mert ha igy van, akkor a keltejük közölt van valami. Meg mernél esküdni nekem arra, hogy a tárcát Te adtad Márynek? — Hát mit gondolsz rólam? Hogy hazudok? A tárcát tavaly Tegern­seeben ajándékozta nekem Rudolf és én adtam azt Márynek... Mielőtt elmesélném a most kö­vetkező izgalmas órák történetét, rekonstruálnom kell Vetsera Máry eltűnésének igazi históriáját, ugy, ahogyan azt hónapokkal később maga az anya megállapította. Larisch grófnő előadása a leg­aljasabb hazugság volt. Máry nem is volt a Rodecknél. Ehelyett ez történt : Január huszonnyolcadikán, hét­főn, délelőtt fél tizenegy órakor Larisch grófné, a Vetsera-palota portása előtt ezt mondta a kocsi­sénak: „Hajtson a Kohlmsrktra a Rodeckhez 1" Amikor aztán elin­dult a fiákker, leeresztette az ab­lakot és kiszólt körülbelül a Sa­lesianerstrasse tájékán : „Nem a Rodeckhez megyünk, hanem az Augstinerbasteire. Maid kopogok, hogy hol álljon meg." A kocsi a Burg felé kanyarodott. Megállt e?v ráccsal elzárt vaskapu előtt. Itt mind a ketten kiszálltak. A kocsis azt az utasítást kapta, hogy álljon félre, olyan helyre, aho! nem le­het észrevenni őt. Körülbelül ne­gyedóra telt el, amikor Bratfisch kocsija megállt a vaskapunál. Két perccel később Vetsera Mária egyedül kilépett a kepun, körülné­zett és aztán beszállt a Braífisch kocsijába, amelyik elhajtatott vele. Ujabb negyedóra múlva kijött a Burgból Larisch grófnő egyedül, a kocsist a kapu mögötti sötét fo­lyósón magéhoz intette és rápa­rancsolt, hogy senkinek a világon nem szabad elmesélni, mi történt most, délelőtt. Ha valaki kérdezne valamit, akkor azt kell elmesélnie, amire ő majd kitanítja Ezután a grófnő a Rodeck ék­szerészbollja elé hajtatott, olt el­játszotta a mér ismert komédiát, bement ez üzletbe, azlán kijött, mintha Máryt keresné, felvette a kocsi padiójéról az odadobott pa pirdarabot^és visszahajlBtott a Ve­tsera palota elé. Közben kioktatla a kocsist. ^ n KI HITTE VOLNA? Sokan aggódtok a gyenge izerve­...... zetü fiatcl anyáért, mikor az első "' gyerek szülőiéit. De az otthoni hanaui //éwV ,í&V^k'- kvarclámpa szorgalmas használata t íi-ig megerősitetf® az asszonykát s meg­őrizte fiatalos kinézését. A gyermek is nagyszerűen fejlődött s a beteg­r^^ ségek is elkerülték. V Az uj automatikus hanaui lámpa épen ugy gyullad, mint a villany­os^ körte; az eiavuk, billentős gyúj­tású hanaui lámpák gyártása meg­szűnt. Az eredeti hanaui ujtypusu lámpák otthoni használatra 220 pengőtől 480 pengőig a szaküzletekben kaphatók. SIEMENS, Budapest, VI. Nagymező ucca 4 szám Ugyanekkor Máry bárónő Brat­fisch kocsiján a Wienerwaldban lévő úgynevezett Rothenstadl ven­déglőhöz hajtatott, negyedóra múl­va egy csukott kocsiban megérke­zett ide Rudolf is és január 28-án, pontosan háromnegyed tizenkettő­kor egy csukott kocsiban elindul­tak a vendéglő melletti sorompótól Rudolf trónörökös és Vetsera Mary bárónő Mayerlíng felé, hogy on­nan soha többé vissza ne jöjjenek. Doboz és környékének pásztormüvészete (3) Irta : L'nder László Minden művészet megértésénél nagy szerepet játszik ez, ho«y ez alkotó személyével megismerked­jünk. Minél közelebb tudunk hozzéférkőzni a művész lelkéhez, annál könnyebben tudjuk megérte­ni művészetét. A népművészet leírói tárgyuk természeténél fogva nem foglal­kozhatnak annyit fcz egyes embe­rek életrajzával,jellemével, a mégis mérés feltétele azonban itt is ahoz van kötve, hogy az alkotást az alkotó lelkén keresztül szem­léljük. Nemesek néprajzi szempont, de az őskultura hordozói iránti ke­gyelet is erra indit bennünket, hogy a pásztormüvészetről siólve, leg­alább néhány szóval az alkotó­ról i» megemlékezzünk. Elsőnek emlit^m a dobozi Kö­teles Ferencet. Ö volt az első Do­bozon, aki harminc évvel ezelőlt cifranyelü karikást készített. Született 1869. nov. 10 én Do­bozon, Köteles Ferenc és A. Sza­bó szülőktől. Református vallású. Báli-rnhaseiymek minden igényt kielégitő választékban KULPIN ARUHAZ Békéscsaba Négy elemit végzett. Huszonhat pvps korában uradalmi csikós lett Dobozon, illetőleg Füszegen és Özesben. Három évig bojtár volt, azu'án „első csikós" lőtt. Sokkal könnyebb szolgálata volt, mint a többi pásztoroknak, mert az éj­szakát mindég a majorban tölthette. Doboznak egyik félreeső utcájá­ban, Kucsi zugban, mint nyuga­lomba vonult pásztorember, csen­des visszavonultságban tölti nap­jait. Amikorelsőizben meglátogattam, | nem árult el meglepetést, hogy a Dásztormunkái iránt érdeklődtem. Dobozon többször megfordultak nála régiséggyűjtők. „Jó néhány évvel ezelőlt — mondja az életpárja — kidobol­tatta a jegyző, hogy minden asz­szony- és leánynépség, akinek ió rhangja van, menjen el a község­házára régi nótákat énekelni. Va lami pesti ember járt itt, az gyűj­tötte őket gramofonba." (Bizonyára Bartók Béla volt, aki ebben az időtájban járt Dobozon népdalo­kat gyűjteni.) A nála levő cifranyelü karikás 1906 ból való. A rajta díszítő elemek rézlemezből, pakfontból, pi ros és kékszínű „kócsagból" (kaucsuk fésüdarab) ezüstlemez­ből, ezüst pénzből és szaruból való. Van rajta kés, villa, kanál, csengő, csillag, félhold, balta, bog­rács, bicska, harang, bárd, pohár, üveg, pipa, kard, nyul, kutya, ló, zászló, sziv, magyar cimer. A magyar cimert. porcellán tányér­ról rajzolta. 20—30 diszesnyelü karikást készített, melyekből csak egyetlen egy van a birtokában, a többit eladogatta, meg elaján­dékozta. Egy cifranyelü karikása és fur­kos botja Bóka Iván tábornagy­nak a birtokában van, mig a ka­rikás készítéséhez szükséges szer­számait a csabai muzeumban helyeztük el emlékül. ő a „pásztorkészség" ké­szítőknek, a szijköféseknek egyik legnagyobb mestere. Kortársa Z. Megyeri Lajos, (Do­bozon az ábécé betűivel külön­böztetik meg egvmőstól az egy nevű lakosokat,) aki ugyanolyan sülben dolgozott. A fiai is eltanul­ták tőle a cifranyelü karikős ké­szítését, Súlyos betegségben szen­ved, de azért készségesen állott rendelkezésemre adataival. A7. összes pásztorok között a Iegkarakteriiztikusosabb egyéni­ság talán Molnár Lajos 51 éves őzesi csikós. Rejta legkevésbé ve­hető észre a civilizáció hatása. Nemcsak pásztormunkája, de egyé­nisége, jéizü magyarsága, elbeszé­lése is tanulmányt érdemel. Fe­lejthetetlen élményt jelentett 'szá­munkra, mikor esry szép nyári es­te erzsébethelyi Ev. Kör tanulmá­nyi kirándulása alkalmával házi­kója elölt üldögéltünk és jóizü el­beszélését hallgattuk. Mintha csak az ősrégi idős pásztorának szellemét idéztük volna fel általa. Bizonyos önelégültséggel, de szerény dicsek véssél beszélte el: „Hát bizony azt sokan megmond­ták nekem, hog^ olyan szép ka­rikást kevesen tudnak csinálni, mint én... Jó néhány évvel ez­előlt egy szép cifranyelü karikást készítettem a kegyelmes ur kis fiának. Annyira megtetszett a ke­gyelmes urnák, hogy felakasztotta p legszebb szobájának a falára. Én ezt akkor magam sem akartam elhinni. Aztán amikor az öreg ke­gyelmes urat temettük, nekem is őrt kellett állani a kastélyban a koporsó mellett. Szét tekintek a szobában, meglátom e valahol az én karikásomat. Bizony az ott csüngött a többi drágaságai kö­zött. . . Molnár Lajos szintén kócsagból készítette karikásának a figuróit A szarut nem szerette, mert hogy hamar megsárgul. Karikásain leg­több a virágos elem, mert ugy látta, hogy a sárga, kék, piros, zöld, fehér szinü kócsag ennek felel meg legjobban. A nála levő karikás nyél egyik oldalán kosa­ras bokréta van, a másik oldalán magyar cimer, szép virőgos ko­szorúval. Sokáig bajlódott a cimer elhe­lyezésével. Jellemző az egyszerű emberek idealizmusára, hogy a szegény ember létére egy koro­nát ajánlott fel az előbb emiitett Köteles Ferencnek, ha megtanítja a cimer kiverésére. Ugyanebben a majorban meg­ismerkedtünk Köteles Lajos 60 éves kanásszal. Elbeszéléséből meggyőződést nyertünk arról, hogy a díszes karikás készítése milyen sokoldalú ügyességet kivőn. Nem minden pásztor termett arra, hogy a karikás minden egyes részének a kidolgozásában egyaránt remekel-

Next

/
Thumbnails
Contents