Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-04-17 / 88. szám
6 Ara O fillér BEKESMEGYEII0ZL0NY Békésssiba, 1935 április S7. szerda ©2 a évfolyam 88, szám igy gondoljuk Aláírták... nem írták aá .. itt marad... elviszik... megosztják, halljuk nap-nap után különféle oldalakról és különböző megvilágításban. Persze az OTI kerületi pénztáráról ven szó, meg az építendő székházról. Régen volt ügy, amely ennyire felkavarta volna a város lakosságénak mirden rétegét. De érthető is, hiszen pénzről van szó, pénzről, sok pénzről. És a sok pénz még több kenyerei jelent, kenyeret kőművesnek, ácsnak, lakatosnak, festőnek, mázolónak és egy sereg napszámos embernek. Kenyeret jelent tisztviselőnek, orvosnak, ügyvédnek. Forgalmat a városnak és iay forgalmat a kereskedőnek is. Ez az egyik része a dolognak. De van másik oldala is. Az, hogy a békéscsabai OTI pénzlár egész sereg embernek jelent megtakarítási időben és pénzben. Utazásban és fáradtságban. Utánajárásban és écsorgásban. Ez a sok-sok jogos érdek mind hallgatolt. Türelmesen. Éveken keresztül. Legfeljebb szerényen feltárták a maguk igazát. És ugy látszik elég erős volt ez az igazuk ahoz, hogy kérésüket teljesítsék. Rendben is volt a dolog. Amikor megszólalt a harmadik oldal. A kevesek oldala. Akiknek nem jó, ha igazságosan megosztják a kerületet. Akik vissza akarják állítani a régi helyzetet. Hogy a sokan, a sok ezren igazodjanak a kevesekhez. Miért ? Hát azért, mert a keveseknek ugy kényelmesebb. Egyszerűbb és olcsóbb. Hogy a sok ezernek ugy rosszabb? Ugyan kérem, kit érdekel az I Hót lessék tudomásul venni, hogy igenis vannak, akiket még az is érdekel, hogy a sokezernek, itt Csabán és a környéken, hogy könnyebb. Hogy jelent nekik több kenyeret és kevesebb fáradtságot. A csalásnak, sikkasztásnak, meg vesztegetésnek é< ek hosszú sorén át folyó olyan hihetetlen rémregé nyét tárja fel a miskolci zálogházpanama perének tárgyalása, amilyenre régen nem volt példa Ma eyarország botránykrónikájában. És ami külön megdöbbentő, hogy a sok harácsolás mind a legszegényebbek, a nincstelenek, a lecsuszotlak ulolsó garasai! nyelle el telhetetlen étvágyában. Hogy a veszendőbe ment értékek mindegyikéhez fájdalmas emlék, görcsös ragaszkodás fűzte gazdáját, mind csak a legkényszeritőbb szükség nyomása alalt vándorolt a zálogházba. Még nem akarta eladni az ősöktől örökölt gyűrűt a letört fiu, még vÍBSzaálmodta a sivatagos almárium tetejére az ezüst tálcát a doktorné. Csak zálogba teszem, ott jó helyen van, lisztviselők vigyáznak rá, visszakapom, mihelyt egy kicsit jobban megy — gondollók szegények. Hét visszakapták. Ha nem is a zálogba tett értéket, do az eladáséról szóló értesítést és a pár pengős „érlöbbletet" mindeneseire. A szavazók 33 százaléka élt szavazati jogával az OTI választásokon Holnap hozzák nyilvánosságra az eredményt (A B. K. tudósitója jelenti.) Tr-gnep este nyo!c őrekor befejeződtek az OTI-vólasztások az egész országban és a békét csabai kerí;leii pénztár lerülelén is. Ma reggel kilenc órakor pedig a Luther-utcai székházban az OTI lisztviselők közül nyolcan megkezdték a leadott szavazatok feldolgozását. A délután folyamán sz adatokat feldolgozó tisztviselők létszámét megkétszerezik, mert a munkával ma este minden körülmények kőzött el kell készülnlok, hogy holnap reggelre befuthasson Budapestre a számszerű eredmény, csak ezek után kerülhet ugyanis nyilvánosságra a közgyűlésre beválasztottak névaora. A két napos szavazás eredményeképpen a kerületi pénztár területén megjelent az urnák előtt mintegy 6430 munkaadó, illetve munkavállaló, tehát a szavazásra jogosultak harminchárom száza léka. A 6430 ból Békéscsabán, a Luther utcai székházban szavazott le 1800 ember, Erzsébethelyen 460, Gyulán 1000, Orosházán 700. Békésen 470, mig postán 2200-an küldték be szavazatukat. A jelentkezők közül a legtöbb munkavállaló volt, mig a kereskedők és kézmüiparosok nagyon kevesen szavaztak, de aránylag legkevesebben a háztartási munkaadók közül adták le voksukat. Kötelező temetői ravatalozásról határoz a közgyűlés (A B. K. tudósitója jelenti.) Többízben irtunk már arról, hogy közegészségügyi szempontból menynyire nem helyén való a halottas házból temetni el az elhunytakat. Különösen olt éli ez, ahol a csalód eRyszobós-konyhés lakásban húzódik össze és rendszerint a halottal egy fedél alatt töltik az éjszakát, pedig nem is egyszer járványos, vegy fertőző betegség okozta a halált és ilyenkor huszonnégy órát a fertőzött levegőben eltölteni — igen veszélyes. A városias jelleg továbbfejlesztése ÍB megköveteli, hogv ezen az állapoton változtassunk. Békés csaba vezetői, élükön vitéz Jánossy Gyula polgármesterrel, belátták, hogy a helyzet a jelenlegi formában tarthatatlan. Már a februári közgyűlésen ki is jelentette a polgármester, hogy a ravatalozók építése érdekében rövidesen in tézkedés történik 8 a hétfői közgyűlés tárgysorozatára felvették az ügyet. A város mint közegészségügyi hatóság azt akarja elérni, hogy mondja ki a közgyűlés: megszünteti a háznál ravatalozást és 1936. december 3i-ig bezárólag kötelezi a temetőfentartó közületekel (jelen esetben az egyházakat), hogy a viszonyoknak megfelelő ravatalozókról gondoskodjanak. A városnak, illetve a képviselő' testületnek erre a lépésére a törvény és a vármegyei szabályrendelet is módot ad. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy hány ravatalozó épüljön. A határozat elekintetben szabad kezet fog adni az egyházaknak, mert a ravatalozók számára vonat kozólag csak annyit jegyez meg a javaslat: a szükséglelnek megfelelően. Az evangélikus egyház nak ugyanis — a többi felekezeteknél mér többé kevésbé megoldották ezt a kérdési — sok temetője van Békéscsabán s nem látszik szükségesnek, hogy mind egyikben építkezzenek, annál is inkább, mert egynémelyiket már alig használják, annyira megteli, Da ezen a szemponton kivül is a javaslat szerint megoldható a probléma azzal, hogy az egymáshoz legközelebb fekvő temetőkből átviszik a halottat a temetés alkalmával, a szertartás után a másikba a igy négy vagy öt ravata lozó építésével úgyszólván száz százalékos megoldást lehetne elérni. A legtökéletesebben persze ugy lehetne a kérdést rendezni, ha a városi köztemető felállítását haté roznák el, de erre jó pár éven belül előreláthatólag nem kerül sor. Beszéltünk a javaslattal kapcsolatban Szeberényi Gusztáv dr. ev. igazgató-lelkésszel, aki a következőket mondotta : — Az evangelikua egyháznak tizenegy temetője van Békéscsabán s egy ravatalozó épitése az előzetes számítások szerint tízezer pengőbe kerül, tehát legalább ötvenezer pengőt kellene befektetnünk, amifeltétlenülnehézségeket okozna 8 egyszerre ezt az összeget semmi esetre sem tudnánk előteremleni. Ebben a kérdésben még egyáltalán nem foglalt állást sem a lelkészek gyülekezete, sem a presbitérium. — Az anyagiakon kivül bizonyos tekintetben oly irányú nehézségek is fennállanénak, hogy a nép tiszteli a halottat és már csak konzervativizmusból ragaszkodik ahhoz, hogy egy éjszakát virrasztással mellette töltsön. Összeirják a város belterületén a kéményeket (A B. K. tudósitója jelenti.) Ma délelőtt tizenegy órakor a kéményseprőmesterek értekezletet tartottak a városházán Kornis Géza dr. tanácsnok vezetésével. Az értekezleten elhatározták, hogy újból összeírják a város belterületén a kéményeket s az összeírást április 29-én kezdik meg a kéményseprőmesterek és segédek, mindegyik saját kerületében. Az ösazeirókat egy-egy szellemi inségmunkás kiséri majd. A munka előreláthatólag tiz napig el fog tartani. A külterületen a rendelet nem tetle kötelezővé a kéményseprést, igy itt nem lesz összeírás, de a lakottabb részeken a hatóság helyszíni szemlét fog tartani. A rendelet, amely május elején lép életbe, a dijakat nem emeli. Az összeírás ulán újból értekezletei tartanak és megbeszélik a szabályrendelet módosítását. A házasság felbonthatósága a református nagygyűlésen (A B. K. tudósitója jelenti.) A budapesti reformátusok vasárnap a Vigadóban nagygyűlést tartottak, ahol Tasnády Nagy András vallás és közoktatásügyi államtitkár a reformétus öntudatról, Szendy Károly polgármester a vallásosság előnyeiről és fontosságáról, herceg Sulkovszhy Viklorné az ifjúság válságéról beszélt, majd Ravasz László püspök a házasságról emlékezett meg az alábbiakban: — A házasságban világosan látszik a teremtő Isten müve, mert a legemberibb, a legteslibb, a legérzékibb kapcsolatokból a legszellemibb, a legerkölcsibb dolgot tudja kifejleszteni. Végeredményben a házasság a világ teremtésének, megváltásának és megszerelésének képe. Valljuk tehát, hogy a házasság egész életre szóló szövetség, de amikor a házasságban a jogi keretek közül kihalta lélek, mikor a házasság megtört, fenntartása bünt áraszt és halált, a sátán dicsőségét szolgálja. Ilyenkor fel kell azt bontani, mint ahogyan az elhalt tagokat le kell vágni az élő testről. Szabó Imre esperes beszélt még a sajtóról s kifejtelte, hogy csak a független újságíró méltó arra, hogy a közvélemény előtt fehér tógába öltözzék.