Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-17 / 88. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEII0ZL0NY Békésssiba, 1935 április S7. szerda ©2 a évfolyam 88, szám igy gondoljuk Aláírták... nem írták aá .. itt ma­rad... elviszik... megosztják, hall­juk nap-nap után különféle olda­lakról és különböző megvilágítás­ban. Persze az OTI kerületi pénz­táráról ven szó, meg az építendő székházról. Régen volt ügy, amely ennyire felkavarta volna a város lakosságénak mirden rétegét. De érthető is, hiszen pénzről van szó, pénzről, sok pénzről. És a sok pénz még több kenyerei jelent, ke­nyeret kőművesnek, ácsnak, laka­tosnak, festőnek, mázolónak és egy sereg napszámos embernek. Kenyeret jelent tisztviselőnek, or­vosnak, ügyvédnek. Forgalmat a városnak és iay forgalmat a keres­kedőnek is. Ez az egyik része a dolognak. De van másik oldala is. Az, hogy a békéscsabai OTI pénzlár egész sereg embernek je­lent megtakarítási időben és pénz­ben. Utazásban és fáradtságban. Utánajárásban és écsorgásban. Ez a sok-sok jogos érdek mind hall­gatolt. Türelmesen. Éveken keresz­tül. Legfeljebb szerényen feltárták a maguk igazát. És ugy látszik elég erős volt ez az igazuk ahoz, hogy kérésüket teljesítsék. Rend­ben is volt a dolog. Amikor meg­szólalt a harmadik oldal. A ke­vesek oldala. Akiknek nem jó, ha igazságosan megosztják a kerüle­tet. Akik vissza akarják állítani a régi helyzetet. Hogy a sokan, a sok ezren igazodjanak a kevesek­hez. Miért ? Hát azért, mert a ke­veseknek ugy kényelmesebb. Egy­szerűbb és olcsóbb. Hogy a sok ezernek ugy rosszabb? Ugyan kérem, kit érdekel az I Hót lessék tudomásul venni, hogy igenis van­nak, akiket még az is érdekel, hogy a sokezernek, itt Csabán és a környéken, hogy könnyebb. Hogy jelent nekik több kenyeret és kevesebb fáradtságot. A csalásnak, sikkasztásnak, meg vesztegetésnek é< ek hosszú sorén át folyó olyan hihetetlen rémregé nyét tárja fel a miskolci zálogház­panama perének tárgyalása, ami­lyenre régen nem volt példa Ma eyarország botránykrónikájában. És ami külön megdöbbentő, hogy a sok harácsolás mind a legsze­gényebbek, a nincstelenek, a le­csuszotlak ulolsó garasai! nyelle el telhetetlen étvágyában. Hogy a veszendőbe ment értékek minde­gyikéhez fájdalmas emlék, görcsös ragaszkodás fűzte gazdáját, mind csak a legkényszeritőbb szükség nyomása alalt vándorolt a zálog­házba. Még nem akarta eladni az ősöktől örökölt gyűrűt a letört fiu, még vÍBSzaálmodta a sivatagos almárium tetejére az ezüst tálcát a doktorné. Csak zálogba teszem, ott jó helyen van, lisztviselők vi­gyáznak rá, visszakapom, mihelyt egy kicsit jobban megy — gon­dollók szegények. Hét visszakap­ták. Ha nem is a zálogba tett ér­téket, do az eladáséról szóló érte­sítést és a pár pengős „érlöbble­tet" mindeneseire. A szavazók 33 százaléka élt szavazati jogával az OTI választásokon Holnap hozzák nyilvánosságra az eredményt (A B. K. tudósitója jelenti.) Tr-gnep este nyo!c őrekor befeje­ződtek az OTI-vólasztások az egész országban és a békét csabai ke­rí;leii pénztár lerülelén is. Ma reggel kilenc órakor pedig a Lu­ther-utcai székházban az OTI liszt­viselők közül nyolcan megkezdték a leadott szavazatok feldolgozását. A délután folyamán sz adatokat feldolgozó tisztviselők létszámét megkétszerezik, mert a munkával ma este minden körül­mények kőzött el kell készülnlok, hogy holnap reggelre befuthasson Budapestre a számszerű eredmény, csak ezek után kerülhet ugyanis nyilvánosságra a közgyűlésre be­választottak névaora. A két napos szavazás eredmé­nyeképpen a kerületi pénztár terü­letén megjelent az urnák előtt mintegy 6430 munkaadó, illetve munkavállaló, tehát a szavazásra jogosultak harminchárom száza léka. A 6430 ból Békéscsabán, a Lu­ther utcai székházban szavazott le 1800 ember, Erzsébethelyen 460, Gyulán 1000, Orosházán 700. Bé­késen 470, mig postán 2200-an küldték be szavazatukat. A jelentkezők közül a legtöbb munkavállaló volt, mig a kereske­dők és kézmüiparosok nagyon ke­vesen szavaztak, de aránylag leg­kevesebben a háztartási munka­adók közül adták le voksukat. Kötelező temetői ravatalozás­ról határoz a közgyűlés (A B. K. tudósitója jelenti.) Több­ízben irtunk már arról, hogy köz­egészségügyi szempontból meny­nyire nem helyén való a halottas házból temetni el az elhunytakat. Különösen olt éli ez, ahol a csa­lód eRyszobós-konyhés lakásban húzódik össze és rendszerint a halottal egy fedél alatt töltik az éjszakát, pedig nem is egyszer járványos, vegy fertőző betegség okozta a halált és ilyenkor huszonnégy órát a fer­tőzött levegőben eltölteni — igen veszélyes. A városias jelleg továbbfejlesz­tése ÍB megköveteli, hogv ezen az állapoton változtassunk. Békés csaba vezetői, élükön vitéz Jánossy Gyula polgármesterrel, belátták, hogy a helyzet a jelenlegi formá­ban tarthatatlan. Már a februári közgyűlésen ki is jelentette a pol­gármester, hogy a ravatalozók építése érdekében rövidesen in tézkedés történik 8 a hétfői közgyűlés tárgysoroza­tára felvették az ügyet. A város mint közegészségügyi hatóság azt akarja elérni, hogy mondja ki a közgyűlés: megszün­teti a háznál ravatalozást és 1936. december 3i-ig bezárólag kötelezi a temetőfentartó közületekel (jelen esetben az egyházakat), hogy a viszonyoknak megfelelő ravatalo­zókról gondoskodjanak. A városnak, illetve a képviselő' testületnek erre a lépésére a tör­vény és a vármegyei szabályren­delet is módot ad. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy hány ravatalozó épüljön. A határozat elekintetben szabad kezet fog adni az egyházaknak, mert a ravatalozók számára vonat kozólag csak annyit jegyez meg a javaslat: a szükséglelnek meg­felelően. Az evangélikus egyház nak ugyanis — a többi felekeze­teknél mér többé kevésbé megol­dották ezt a kérdési — sok te­metője van Békéscsabán s nem látszik szükségesnek, hogy mind egyikben építkezzenek, annál is inkább, mert egynémelyiket már alig használják, annyira megteli, Da ezen a szemponton kivül is a javaslat szerint megoldható a probléma azzal, hogy az egymás­hoz legközelebb fekvő temetőkből átviszik a halottat a temetés al­kalmával, a szertartás után a má­sikba a igy négy vagy öt ravata lozó építésével úgyszólván száz százalékos megoldást lehetne el­érni. A legtökéletesebben persze ugy lehetne a kérdést rendezni, ha a városi köztemető felállítását haté roznák el, de erre jó pár éven be­lül előreláthatólag nem kerül sor. Beszéltünk a javaslattal kapcso­latban Szeberényi Gusztáv dr. ev. igazgató-lelkésszel, aki a követke­zőket mondotta : — Az evangelikua egyháznak tizenegy temetője van Békéscsa­bán s egy ravatalozó épitése az előzetes számítások szerint tízezer pengőbe kerül, tehát legalább ötvenezer pengőt kelle­ne befektetnünk, amifeltétlenülnehézségeket okozna 8 egyszerre ezt az összeget semmi esetre sem tudnánk előteremleni. Ebben a kérdésben még egyálta­lán nem foglalt állást sem a lelkészek gyülekezete, sem a pres­bitérium. — Az anyagiakon kivül bizo­nyos tekintetben oly irányú ne­hézségek is fennállanénak, hogy a nép tiszteli a halottat és már csak konzervativizmusból ragasz­kodik ahhoz, hogy egy éjszakát virrasztással mellette töltsön. Összeirják a város belterületén a kéményeket (A B. K. tudósitója jelenti.) Ma délelőtt tizenegy órakor a kémény­seprőmesterek értekezletet tartottak a városházán Kornis Géza dr. ta­nácsnok vezetésével. Az értekez­leten elhatározták, hogy újból összeírják a város bel­területén a kéményeket s az összeírást április 29-én kez­dik meg a kéményseprőmesterek és segédek, mindegyik saját kerü­letében. Az ösazeirókat egy-egy szellemi inségmunkás kiséri majd. A munka előreláthatólag tiz napig el fog tartani. A külterületen a rendelet nem tetle kötelezővé a kéményseprést, igy itt nem lesz összeírás, de a lakottabb részeken a hatóság helyszíni szemlét fog tartani. A rendelet, amely május elején lép életbe, a dijakat nem emeli. Az összeírás ulán újból ér­tekezletei tartanak és megbeszélik a szabályrendelet módosítását. A házasság felbontható­sága a református nagygyűlésen (A B. K. tudósitója jelenti.) A budapesti reformátusok vasárnap a Vigadóban nagygyűlést tartottak, ahol Tasnády Nagy András vallás és közoktatásügyi államtitkár a re­formétus öntudatról, Szendy Ká­roly polgármester a vallásosság előnyeiről és fontosságáról, herceg Sulkovszhy Viklorné az ifjúság válságéról beszélt, majd Ravasz László püspök a házasságról em­lékezett meg az alábbiakban: — A házasságban világosan lát­szik a teremtő Isten müve, mert a legemberibb, a legteslibb, a legérzé­kibb kapcsolatokból a legszelle­mibb, a legerkölcsibb dolgot tudja kifejleszteni. Végeredményben a házasság a világ teremtésének, megváltásának és megszerelésé­nek képe. Valljuk tehát, hogy a házasság egész életre szóló szö­vetség, de amikor a házasságban a jogi keretek közül kihalta lélek, mikor a házasság megtört, fenntar­tása bünt áraszt és halált, a sátán dicsőségét szolgálja. Ilyenkor fel kell azt bontani, mint ahogyan az elhalt tagokat le kell vágni az élő testről. Szabó Imre esperes beszélt még a sajtóról s kifejtelte, hogy csak a független újságíró méltó arra, hogy a közvélemény előtt fehér tógába öltözzék.

Next

/
Thumbnails
Contents