Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-16 / 87. szám

Ára 6 fillér BÉKÉSMEBYEIIÖ ZLÖNY Békéscsaba, Í935 április 16. kedd 62. évfolyam 87. szám Nincs még belügyminisz­teri döntés az OTI-ügyben A kellő sulyu intervenciónak most kell érvényesülnie a székház meg­szerzésének kérdésében (A B. K. tudósitója jelenti.) Minden igyekezetünk, amellyel csendben, a nagy közönség szen­vedélyének felkorbócsolása nélkül kíséreltük meg a Gyula és Békés­csaba között folyó OTI harc meg­vivŐBét, kudarcot vallott azokon az újságcikkeken, támadásokon, hamis beállításokon és híresztelé­seken, amelyek minden utat és módot felhasználtak arra, hogy ebbe as ügybe a lényeg elhomályjsitásával a mellékes szempontok özöne ke­rüljön be. Noha elhatároztuk, hogy ebben a kérdésben nem követjük Gyulát azon az uton, amelyre ezt a har­cot terelte, most mégis, s nfra lel kell emelnünk szavunkat hogy eloszlassuk a burkolt gya­núsítások, a rejtett vagy alig rej­tett célú híresztelések okozta iz­galmat. Szombatra ugyanis hire terjedt a városban, hogy a belügy­minisztériumban már aláírták volna az OTI kerületi pénztárnak Gyu Iára való visszahelyezéséről szóló határozatot és eszerint Csabán a kirendeltség csak a régi keretek között működnék tovább. Termé­szetesen székházat sem építene az OTI. Mások még azt is tudni vélték, hogy szó van még a kiren­deltség megszüntetéséről is a gyu­lai intervenció sikere folytán. Hogy ezeknek a fantasztikus híreknek, amelyeknek alaptalan­ságában egyetlen pillanatig sem kételkedtünk, végére járjunk és Békéscsaba városának közönségét megnyugtassuk, munkatársunk fel­kereste Budapesten Janda Károly dr. miniszteri tanácsost, a belügy­minisztérium városi osztályának vezetőjét, aki annak idején Gyul&n 6 s Csabán a vizsgá­latot vezette és felvilágosítást kért tőle. — Az én feladatom a vizsgá­lattal befejezést nyert — mon­dotta szerkesztőnknek Janda dr. — és ebben az ügyben én ér­demben nem nyilatkozhatom. Any­nyit azonban megnyugtatásul köz­lök, hogy a határosat semmi esetre •cm lehet olyan, amely akár egyik, akár másik város és a megye lakosságának érdekeibe ütköznék. A fenti információ birtokában az OTI vezérigazgatójának, Weiss István dr.-nak irodáját kérdeztük mek, hogy mit tudnak a belügy­minisztérium állítólagos határozata ügyében. Itt azt a határozott és világos felvilágosilást kaptuk, hogy a békéscsabai OTI-ügyben döntés még nincsen. Így áll ma az ügy és reméljük, hogy a tények megnyugtatnak mindenkit, akit a tendenciózus híresztelések esetleg pillanatnyi­lag megtévesztettek. A „jól érte­sült" hirterjesztőknek pedig talán elveszik kedvét a további destruk­ciótól. lés: késői), még nem késő, még itt van az OTI, nem tudom el­képzelni, hogy ha megmozdulunk, ne tudnánk eredményt elérni. Mondja ki a közgyűlés tiltakozá­sát és kérje fel az elnökséget, te­gyen meg mindent, hogy az OTI > Gyulára való visszavitele ne tör­I ténhessék meg. A közelmúltban sok igéret hangzóit el a fórumon, lássuk mostmár a tetteket. Tardos dr. elnök magáévá telte az indítványt és bejelentelte, hogy ezt a határosatot még a holnapi nap folyamán eljuttatják Bud János dr. országgyűlési képviselőhöz. Gyöngyösi János dr. közölte, hogy tudomása szerint a belügy­miniszterhez iparos- és kereskedő­küldöttség megy ebben az ügyben. Román Pál indítványozta, hogy a mozgalomba a megye többi ér­dekelt községeit is vonják be. Gyöngyösi Jánoa dr. szerint még a héten kellene ezt az ügyet el­intézni, mert az akta aláírása mér megtörtént, igy informálódott az OTI ügyvezető titkárénál. Szelner Antal még az OTI vá­lasztásokra hívta fel a kereskedők figyelmét, mejd Román Pál indít­ványéra Fekete Sándort, a Csarnok volt elnökét tiszteletbeli taggá választották. A gyűlés ezzel végetért. Ulána a vezetőség táviratot intézett a szarvasi, orosházi éa békési keres­kedőtestülelekhez, hogy az OTI ügyben hasonló módon foglalja­nak állást. A frontharcosok közgyűlése Eredményes működésről számolnak be a jelentések (A B. K. tudósitója jelenti.) A békéscsabai frontharcos főcsoport vasárnap délután a Csaba szálló télikertjében tartotta harmadik ren­des évi közgyűlését. A szép szám­ban megjelent lagok körében föl­tűnően sok volt B formaruhás. A Hiszekegy ulán Gally Károly dr. elnöki megnyitót mondott. Á fő­csoport működése nem volt ered­ménytelen a mult évben — hang­súlyozta —, a zászlóavatás, esté­lyek, mulatságok, ruhaakció az élet jelei és azt bizonyítják, hogy a frontharcos mozgalomra szükség van. Kitartó munkával pedig még sok mindent, sokkal többet elérhetünk. Ulána Korompai János pénz­táros, majd vitéz Zaár Iván he­lyett Benjámin Márton tette meg a számvizsgálók jelentését. Ga­venda Béla a jóléli bizottság mun­kásságét ismertette. A bizottság munkája főleg abban merült ki, hogy a frontharcosok elhelyezke­dése érdekében tevékenykedett. Fehér Géza indítványéra köszö­netet szavaztak Gavenda Bélának tartalmas jelentéséért, majd Schoen Géza vezetőtiszt arról számolt be, hogy a négyszáz tag közül na­gyon sokan távoltartják magukat minden megmozdulástól. Ezután egyhangúlag a következő tiszti­kart választották meg: Elnök Gally Károly dr., társelnök vitéz Bocskóy András, alel­nök Czibesz Alfonz dr., Barabás Jenő dr., Banner Benedek dr., titkár Timk6 György, Wénich Lajos, pénztáros Hra­bovszki János (városháza), ellenőr Czapáry Andor, Haupt Gyula, századparancsnok Tornyai József, számvizsgáló Veress Ár­pád, Gálik János (nyomdatulajdonos), Benjámin Márton, póttag Pártos András, Irimy Illés, " intézőbizottsági rendes tag vitéz Fazakas Miklós dr., Orosz István dr., Szilágyi Sándor, vitéz Horváth Pál, Gavenda Béla, Sipaki János, póttag Gábor Géza (MÁV főmérnök). Hegedűs Elemér, Laczó András, Gálik György, orsz. nagy­tanácsi tag vitéz Bocskóy András, a me­gyei tanács tagja vitéz Réthy Béla, Kol­paszky László dr., Mózes Imre dr. A fogadalomtétel után Gally Ká­roly dr. elnök mondott záróbeszé­det. Schoen Géza nagyon sötét színekkel festette a dolgokat — mondotta. — A tagdíjhátralékok a nehéz gazdasági viszonyok miatt álltak elő, de mostmár javul a helyzet s a magukat távoltartók száma is egyre kisebbedni fog. A főcsoport beléletében a múltban voltak intrikák, de ezek ma már kiküszöbölődtek. A gyűlés az uj tisztikar élteté­sével ért véget. A környék kereskedő­társadalmát is megmozgatja a Csarnok az OTI ügyben A rendkívüli közgyűlés jóváhagyta a vendéglő bérletét — Elfogadta a választ­mány a főtitkár lemondását (A B. K. tudósitója jelenti.) A Kereskedelmi Csarnok választmá­nya vasárnap délelőtt tiz órakor ülést tartolt. A választmány fog­lalkozott a Gerő Józseffel ven­déglőbérlet tárgyéban kötendő szerződéstervezettel és azt válto­zatlanul terjesztette a rendkívüli közgyűlés elé. Ezenkívül határozott Gyöngyösi János dr. leimondásáréi és anélkül, hogy annak hatály­balépésének idejével foglalkozott volna, a bejelentést tudomásul vetle. A választmányi gyűlés után ti zenegy órakor rendkívüli közgyű­lés volt. Tardos Dezső dr. elnöki megnyitójában megemlékezett a Deutsch Mór és társa cég ötven éves jubileumáról, majd felkérte Biró Emil dr. ügyészi, hogy is­mertesse a Gerő Józseffel kötendő szerződés tervét. Ezt a közgy űlés változatlanul el­fogadta és kimondotta, hogy évi négyezer­kétszáz pengőért négy évre bérbe­adja a Csarnok helyiségeit Gerő Józsefnek. Az átadás alkalmával a szükséges leltározást a házna­gyok végzik el. Az indítványok során először Szelner Antal beszéli. Már har­minc évvel ezelőtt — mondolla — óriási küzdelmet fejtettünk ki, hogy illetékes tényezők elhigyjék: a munkásbiztositó kerületi pénz­tárának Békéscsabán a helye. Végre ezt a küzdelmet tavaly si­ker koronázta, mert azok az okok, amelyek harminc évvel ezelőtt a székhelykérdésben érveink vollak, most is csorbítatlanul fennállottak. Az utóbbi napokban azonban el­hanyagolják ezeket, s politikai fatballabda lett a kérdésből. Tiltakoznunk kell . . . (közbeszó-

Next

/
Thumbnails
Contents