Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-13 / 85. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEIKOZLONT Békéscsaba, 1935 április 13. szombat 62. évfolyam 85. szám Isoía Bella a bűvös sziget az alpesi (ó köze­pén, ahol most döntenek, legalább is dönteni akarnak Európa sorsa felett. Az olasz alpesi hegyek fölén tisztán csillén a tó vize, igy ta­vasz idején, a meleg olasz nyár kezdetén széles bárkák úsznak nagy nyugodtan ölükben olasz lányokkal és olasz fiukkal s a bárka végén a kormónyrudnál álló bajuszos talján hangosfilmbe illő nótákat dudorász. Ma a csendes idill motorok zú­gása zavarja meg, motorcsónakok röpitik a slresai vendégeket a szép sziget tündéri kastélyéba. A vizet távvezetékek szelik át, amik közvetlen összekötetést teremtenek a római, périsi és londoni külügy­minisztériumokkal, külön vonala­kat foglaltak a sajtóirodák is, hogy összeköttetést teremtsenek az egész világgal és a kiküldött tu­dósilók közöljék, ha tudják a nagy titkot, a stresai titkot. A keringő repülőgépek, a há­zaikba parancsolt népség és a tó körül őrködő katonaság a keret, mely körülveszi és szellemben is körüllengi ezt a titkot. A világ és főként a méltán ag­gódó európai ember gyanakvó mozdulattal emeli fel a telefon­kagylót, mely a stresai különvo­nalek uj hireit közli. Pedig hogy vér, hogy reménykedik a világ eb­ben a napsütéses tavaszban, hogy bizik a bölcs férfiak tanácskozá­sának bölcs eredményében, hogy szeretné a jó eredményt, mely nem lehet más, csak az igazi, őszinte, maradéktalan béke dia­dala, győzelme, megszilárdulása, biztosítása! A békéé, amire a tele­fonvonal másik végén az egész világ vágyik, a békéé, amit az olasz tó partjón a hatalmak és a hatalmasok is akarnak. A tavasz és az idillikus környe­zet is talán fokozza a három kor­mőny fejének és a delegációk tagjainak hitét a jó eredmények és jó munka lehetőségében. A tó tiszta vize, a tóból kiemelkedő sziget mesés képe, romantikus álomszerű szépsége jó környezet, jó keret olyan munkához, aminek célja Európa megmentése. Az eredményről jönni fognak a hivatalos jelentések, amik nem érulnak majd el sokat a végzett munkából, még kevesebbet árul­nak el a munka eredményéről. Az Isola Bellán azonban cso­dának keli történnie, be kell kö­vetkeznie az európai csodának, amit mindnyájan várunk. Be kell következnie a megértés és egysé­ges elhatározások csodájának, azt jól tudják mindazok, akik tanács­koznak, megbeszélnek és szóno­kolnak a stresai titok Körül. EB a Bella Isola csodája jön a telefon és távíró huzalok, a most rögtönzött tővvezetékek leszerelé­sével, talán az egyetlen dologgal, amit St'reséban leszerelnek. A cso­da beteljesül majd, amikor elmen- I nek a szalonkocsik, elvonulnak a j gépek és a csapatok és nem za- • var majd senkit, amikor szélesen uszó bárkákból újra ének száll a tiszta, átlátszó viz fölött. Az ipartörvény novella módosításának minden szakmára való kiterjesz­tését kérik az iparosok Érdekes ügyek az előljárósógi ülésen (A B. K. tudósítója jelenti.) A békés csabaiipartestület csütörtökön este tartotta előljárósági üléséi a tagok élénk érdeklődése mellett. Az elmúlt havi ülés jegyzőköny­vének hitelesítése után Elekes Gyula jegyző beszámolt a taglét­szám március havi álláséról. Ön­álló iparos volt elsején 1159, segéd 887, tanonc 481. A segédlétszám csökkenést mutat februárral szem­ben, pedig most kellene megin­dulni a tavaszi munkálatoknak. Az ipartestület pénztórának volt 3277 pengő bevétele és 3190 77 pengő kiadása márciusban. Az egyes szakosztá­lyok mult havi működésének is mertetésénél Elekes Gyula jegyző feltűnő élénkségről számolt be. A szabók közszéllitási csoportja juniusig részesedik a csendőrségi mur.kákból és most felvéteti ma­gát az IOKSz ba, igy remélik, hogy tegjaik további és több megbízás­ban részesülnek. A cipészszak­osztály nevében Nyilas András résztvett a gyulai körzeti ülésen, ahol indilvényéra az egész vér­megyére terjedő érvénnyel elha­tátozták, hogy a vásárokon a cipészek reggel nyolc órakor, a csizmadiák pedig kilenc órakor sátorozhatnak. A szűcsök is re­mélik, hogy rövidesen ujabb je­lentŐB közszéllitáahoz jutnak, a szíjgyártók pedig a héten szállí­tanak egy ezerkétszáz pengős ál­lami munkát. A kovácsszakosz­tály is Bürün ülésezett, egységes árszabályt dolgoznak ki, rövide­sen kész is lesznek. A mészáros és hentesiparosok azon dolgoznak, hogy a békéscsabai zsirkontin­gensből több jusson a kisiparnak. Ezután az elöljáróság a ková csók és lakatosok átiratával fog­lalkozott. A szakosztály kapott egy átiratot a kamarától, amely­ben felszólították, hogy foglaljon állást a bércséplő ipar képe­sitésbez kötése ügyé­ben. A határozat az volt, hogy ezután bércséplő csak olyan egyén le­hessen, aki lakatos- vagy kovács­iparigazolvánnyal rendelkezik. Az ellőjárÓ8ág hasonló értelmű dön­tést hozott és ezt a határozatot felterjesztik a kamarához. Nagyobb vitát váltott ki az ipar­törvénynovella 4. és 47. paragra­fusa megváltoztatásáról szóló ren­delettervezet. Felszólallak Leelösy Albert, Nyilas András, Párkány Simon, ifj. Mayerhofíer István és végül ugy döntöttek, hogy a ren­delettervezet hiányos, mert csak a szabók és cipészek érdekeit védi. Az elöljáróság kívánsága az, hogy terjesszék ki ezt a védelmet összes ipari kategóriákra. Különböző jelentéktelen ügyek tárgyalása után indítványok követ­keztek. Nagy Lajos azt hangoz­tatta, hogy ámbár törvény szerint a vendéglőknél csak képesített üz­letvezetőt lehet alkalmazni, mégis egész sereg vendéglős nem törő­dik ezzel. A segédek ipartestületi bejelentését is nagyon sokan el­mulasztják. Az elöljáróság ezzel kapcsolatban ugy határozott, hogy felhívja az összes vendéglősök fi­gyelmét arra, hogy a képesítés nélküli üzletvezető alkalmazása kihágás, az összes iparosokat pe­dig figyelmezteti, hogy bejelentési kötelezettségüknek büntetés terhe alatt tegyenek eleget. Csulik András indítványára el­határozták, hogy az összes ipar­testületi ügyekben követendő el­járásokról tájékoztató füzetet ad­nak ki. Ezzel az ülés véget ért. Félretaposott csizmasarok juttatta csendőrkézre a szeghalmi gyil­kossági kísérlet tettesét (A B. K. tudósítója jelenti.) Megemlékeztünk tegnap arról, hogy a szeghalmi gyilkossági kísérlet tettese a csendőrség kezébe jutott. Koós P. Gyula elfogatásának rész­leteiről most az alábbi érdekessé­gek kerültek nyilvánosságra. A tettes tudvalevőleg mezítláb volt akkor, amikor az asszonyokra rátört és mezítláb volt ekkor is, amikor a merénylet után elmene­kült. A csendőrök azonban az udvaron, a fásszin közelében a nyomozás első napján egy jellegzetesen kitaposott jobblábas csizma nyomát fedezték fel. amit azonnal kiöntötték gipsszel és sorba vették mindazokat a szeghalmi lakosokat, akik olyan nagyságú csizmát viseltek. A nyomozás tizedik napján ju­tottak el Koós P. Gyula lakáséhoz. A 20 esztendős fiatalember először mit sem akart tudni a Tolvajék ellen elkövetett merény­letről, később azonban minden átmenet nélkül önként vállalta a borzalmas cselekmény elkövetését és először a csendőrök előtt, majd a községi elöljáróság előtt telt beismerő val­lomásában kijelentette, hogy bosz­szuból követte el teltét, mert Tolvaj József az ő szü­leit egy 60 mázsányi ten­geritétel kölcsönzésével tönkretette és igy történt, hogy ő most teljesen szegény lett és nincs háza. Vallomása során beismerte a gyilkos fiu, hogy mér régen ké­szült a tettre és á merénylet estéjén el­bujt a fáskamarába, előbb azonban kiriglizte a kony­ha ablakát belülről, hogy éjjel be[ludjon hatolnia hőzba. Egy óra volt, amikor rőtört az asz­szonyokre, ő nem tudta, hogy a férfi nincs otthon és mindkét őgyba belelőtt, majd az egyik őgyban megmozduló alakot meg is szúrta. Amikor az asszony kiszaladt az utcára, mezítláb kimenekült, az udvaron felhúzta a csizmáját és hazament, ahol lefeküdt és reg­gelig nyugodtan aludt. Koóst tegnap reggel bevitték a gyulai ügyészség foghézéba, ahol újból beismerő vallomást tett. Az ügyészség indítványt tett a vizs­gálóbírónál kihallgatása ügyében és egyben az előzetes letartózta­tást Í8 kihirdették előtte. Halálra sújtott a vil­lanyáram egy szerelöt (A B. K. tudósítója jelenti.) Súlyos üzemi szerencsétlenség ját­szódott le ma Pesterzsébeten. A Határ utcán egy villamos oszlo­pon dolgozott Migó Lajos szerelő. Közben megtántorodott és hirtelen mozdulattal megfogta a magasfe­szültségű villamosvezetéket. A szerencsétlen ember a dró­ton függve maradt. A kihívott mentőorvos nem vár­ta be a tűzoltók megérkezését, hanem felhúzta gumikeztyüjét, fel­mászott és kiszabadította az em­bert. Életveszélyes éllapolban szál­lították a Rókusba.

Next

/
Thumbnails
Contents