Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-12 / 84. szám

Ára 6 fillér BÉKÉSME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 április 12. péntek 62. évfolyam 84. szám Végre befejezték Budapesten is a sza­vazatok összeszámolásét, mely napokon keresztül foglalta le a három körzet fő- és albiztosait, választási elnökeit és bizottsági tagjait. Végre megszületett a pesti eredmény is és ezek után a négy hetes választási harcot befejezett­nek tekinthetjük. Megállapították, kiket kiván az ország lakossága az uj parlamentbe képviselőkként küldeni, kikre bizza az uj honmentés munkáját. Beiga­zolódott az, ami nem volt vitás, hogy a kormány pártja fölényes győzelmet aratott, mégpedig arra tekintet nélkül, hogv a választók akaratukat őszinte nyíltsággal, vagy titkosan nyilvánitotlák-e. Ismeretes most már az is, kik a noviciusok, kik a magyar po­litika uj alakjai és ismert a ki­maradtak listája is, az egész vá lasztésnak egyik legérdekesebb és főként legtanulságosabb listája. Az uj képvise'őkre most mér a programbeazédek elhangzása után a program megvalósításának mun kája vár, a kimaradtak számot­vetve eddigi politikájukkal elhatá­rozhatják, hogy a választás ered ményéből véglegesen levonják-e magukra nézve a tanulságokat és e tanulság azt jelenti-e, hogy visszavonhatatlanul elhagyják a politika hol dicsőséges, hol dics­telen mezejét, vagy a parlament uj ciklusa az erőgyűjtés, a tarta­lékolás és a felkészülés lesz-e számukra. Könnyen tisztázhatják a kisebb töredékpártok, elsősorban a re­ményein alulmaradt független kis­gazdapárt, utánuk Woiffék és a legitimisták hírmondói is, hogy me­lyik utat válasszák, melyik irányt kövessék. Mert egység csak a kormány­párton van. A töredék ellenzéki pártok nemcsak egymás között nem találtak közös ellenzéki gon­dolatot, hanem az egyes párltöre­déken belül sincs teljes összhang és teljes egyetértés. A kis pártok jobbszárnya és balszérnya előbb egymással kell, hogy tisztába jöj­jenek, másként szerepet az uj ma­gyar politikában nem játszhatnak. Egység tekintetében feltétlenül pél­dát vehetnek a kormány pártjáról, mely szómarányónál, fegyelménél fogva nemcsak a párt, hanem az egész parlament egységes és fel­tétlen állásfoglalását biztosítani hi­vatott és a hivatottságának meg is felel. A választás eredményeinek pon­tos megállapítása utón a munka napjai, hónapjai, esetleg évei kö­vetkeznek. A politika, a pórtpoli­tika egyidőre elcsendesedik. E munka közben, a munka megin­dulásának elején azonban kétség­telenül politikai életünk legérde­kesebb jelensége az lesz, miként vonják le a külön uton haladás eredménytelenségénektanulságaita kisebbségben maradt pártok tagjai és e pártok vezérei. Folyik a bizonyítás a Kultura rt. igazga­tóinak Vermes Ernő elleni sajtóperében (A B. K. tudósitója jelenti.) A gyulai törvényszék Ungváry taná­csa ma folytatta annak a sajtó­pernek tárgyalását, amelyet Schnei­der Mátyás, a gyulai nemzeti egy­ség pártjőnak elnöke, Pfaff Ferenc építőmester és Schmiedt Gyula, a Kultura rt. volt iga?gatóségi tagjai indítottak Vermes Ernő lapszer­kesztő ellen, mert a Magyar Al föld ben 1934 elején közétette a Kultura rt. felperesnek a vállalat volt igazgatósági tagjai ellen be­adott keresetnek szövegét. A kerese­tet Marik Dénes dr. ügyvéd készítet­te és az inkriminált sajtóközlemény szerint a felperes részvénytársa­ság azt kérte a gyulai törvény­széktől, hogy kötelezzék az alpe­res igazgatóségi tagokat azon részvények árának megfizetésére, melyeket az alperesek 1931-ben, a vállalat eleptckeemelésekor le­jegyeztek. Az érdekes sajtópert a törvény­szék az ősszel mér tárgyalta. Ek­kor elrendelték széles mederben a valódiság bizonyítását. Mandorff, a védő A mai tárgyaláson Mandorff Emil dr., a független kisgazdapárt volt gyulai képviselőjelöltje Vermes Ernő védőjeként indítványozta, hogy az egész cikk tartalmára rendelje el a bíróság a bizonyítást. Jancsovits Emil dr., a főma­gánvádiók képviselője csak a vád tárgyévá tett pontok bizonyitá­sáboz járult bozzá, mert — mint mondotta — nem akar alkalmet adni arra, hogy a rágalmazási per politikai perré nójon. Mandorff Emil dr. válaszában kifejtette, hogy ninci politikai és magánbecsület, csak egyféle be­csület van. A birósőg csak a vád tárgyává tett kijelentések bizonyítását rendelte el. Az első tanú Pongrácz Jenő lett volna, de a képviselő nem jelent meg. Bajza Lenke, a Békésmegyei Hiilap felelős szerkesztője csupán régi igazgatósági jegyzőkönyveket csatolt be, az ügyről nem tudott semmit, minthogy akkor még nem volt részvényes. Hivatali titok­tartás köti az alispánt Vitéz Márky Barna alispán elő­adta, hogy 1931. májusában, az országgyűlési képviselőválasztások előtt megjelent nála Szentes Károly, Gyula főjegy­zője, a Kultura rt. igaz­gatósági tagja és a vál­lalat részére kétezer pengő Kölcsönt kért. Ő magénvagyonából folyósította ezt a kölcsönt, nem a vállalat, hanem Szentes Károly részére. A pénzt két részletben kapta vissza, egyizben Szentes Károly adott át neki 1200 pengőt, a másik 800 pengő is kezéhez jutott, azonban hogy miként, erre nem tehet mindaddig vallomást, amig a hiva­talos titoktartás alól nem kap felmentést. Ungváry tanácselnök megkér­dezte vitéz Márky alispánt, hogy ki adhatja meg a felmentést. Márky: A főispán. A biróság erre ugy határozott, hogy megkeresi Békés vármegye főispánját, oldja fel a hivatalos titoktartás alól v. Márky alispánt. Marik Dénes dr. ügyvéd vallo­másában előadta, hogy 1934 ele­jén megbízásból átvizsgálta a Kultura rt. könyveit. Megállapí­totta, hogy a Pongrácz-féle tízezer pengőt igazgatósági koleson­ként könyvelték el, igy a vállalat passzív lett. Az igaz­gatóság elhatározta, fngy uj rész­vényeket bocsát ki 8 ezeket tel­jes egészében az igazgatósági tagok jegyezték le, ezzel bir­tokába jutottak azegész vállalatnak, mig ezelőtt csak a részvények 40-50 százalékához volt tulajdonjo­guk. Eszerint tehát van összefüg­gés a választási tízezer pengő és a részvénykibocsájt és között, eb­ből az összegből fizették be — néhány kivétellel —• az igazgató­sági tagok a részvények ellenér­tékét. Az igazgatóság 1931 decem­berében bejelentette a cégbíróság­nak, hogy a részvények ellenérté­két kifizették. Ezzel szemben BZ igazgatósági ta­gok még 1932-ben is fizetgették a részleteket. Marik Dénes dr. a továbbiakban részletesen ismertette a könyvelét módját. Szentes Károly vallomása Szentes Károly főjegyző, igaz­gatósági tag kijelentette, hogy ő adta vissza Márky alispánnak az 1200 pengőt, a nyolcszázat pedig valaki más... Elismerte azt is, hogy ezért a nyolcszáz pengőért rész­vényeket kapott. Péczely József iró, a Békésme­gyei Hírlap volt felelős szerkesz­tője azt vallotta, hogy a tízezer pengőt Szenté* Károly cs Scbrifert Te. renc dr. adták át neki két részleiben. Arról, hogy hogyan könyvelték el, nincs tudomása. A biróság a tárgyalást elnapolta és a többi tanuk kihallgatása vé­gett uj határnapot tüz ki. Az ipari minisztériumról szóló törvényjavaslatot tárgyalja először az uj képviselőház (A B. K. tudósitója jelenti.) Az összeülő uj képviselőház megala­kulása körülbelül két kelet ven Igénybe. Méjus közepén kezdi meg a ház érdemleges munkáját. Az első ja­vaslat as Ipari mlnisslérinmrél szél. Valószínű, hogy a kereskedelmi minisztérium élére Winchler Ist­ván, az ipari minisztérium élére Bornemissza Géza kerül. Eltávolitják a fákat a kigyósi határ vízlevezető csatornája mentén (A B. K. tudósitója jelenti.) Az alsó fehér körösi ármentesitő tár­sulat kívánságára ma reggel Me­dovorszky Mátyás dr. főjegyző, Zahorán Pál gazdasági tanácsos és a társulat képviselője helyszíni szemlét tartottak a kigyósi csatorna mentén. A társulatnak az a kívánsága, hogy a csatorna mentén a fákat mindkét oldalon 3—3 méter szé­lességben távolítsák el, mert ott­létük árvédelmi szempontból nem kívánatos. Elhatározták, hogy az akácfákat kivágatják, a gyümölcs­fákat átültetik, az öreg fáknak pe­dig kiméleti időt adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents