Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-29 / 146. szám

1935 junius 29 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 I Brauswetter E. Szt Istvántép 20 óra és ékszer speciális javító műhelye I népének vagy beszéli, vagy érti a nyelvét. írásai Helsingforstól a Missisippiig jelennek meg, a lémáit még mindig arról a nagy darab földről szedi össze, amelyet negyven esztendő Blatt alaposan becsavargott és »melyr,ek minden talpalatnyi foltjót ismeri. Szeretik, olvassák világszerte, de azért ő leginkább mégis arra a kis darabb földre vágyik, amelyik Pesten az apja és az anyja koporsóját őrzi száméra a feltámadásig . . , Paél Jób Mezőmegyer — a másik oldalról (A B. K. tudósítója jelenti.) Banyai Imre dr. békési községi képviselőtestületi tag a Mezőmegyer létproblémája körüli hírlapi megbeszélés során ismét cikket irt az Alföldi Függetlenség cimü hetilapban. A cikkel és annak stílusával nem értünk egyet, de a közérdekű ügyre tekintettel szükségesnek tartjuk Békéscsabát is tájékoztatni a mezőmegyerivel ellentétes békési álláspontról. Bányai Imre dr. többek között a következőket irja: * Még 1919-ben felvetődött Mezőmegyeren a gondolat, hogy a település, mert !még falunak sem volt nevezhető jövője érdekében csatlakozzék Békéscsabához. Annak idején ez határozatba is ment, de végrehajtására nem került sor. Ezzel Mezőmegyer első házasságra lépési szandéka elintéződött. * Tiz év alatt községgé nőtt a falu s az avanzsálással, sőt azt meghaladó mértékben, nőtt igénye is. — Szűknek érezte az eddig viselt gúnyát, terhesnek a rang sallangjait s vérbeli gavallér módjára ismét parti után nézett. Most azonban már nem beházasodásra gondolt, hanem beházasitásra: a békéscsabai és békési határ egy tekintélyes részének a saját vagyonába, határába való beházasitásra. Vitéz Pándy jegyző egy a belügyminiszterhez intézett megható kérvényben ecsetelte Mezőmegyer helyzetét. Egymásnak ellentmondó érvekkel bizonyította, hogy Mezőmegyer szerelmére nincs más orvosság, mint ha az 1422 kat. hold 1056 négyzelöl terüleiéhez Békéscsaba 911 kat. holdat, Békés 1852 kat. h. 896 négyzetölet ad ingyen hozományba. Közben nem állit kisebb dolgokat, mint azt, hogy ezt kivánja az áhitott területek lakossága is, mert közigazgatási, közbiztonsági, kulturális szempontból sokkal előnyösebb helyzetbe kerül az átcsatolás által. Mindezt azzal toldja meg, hogy a lakosság valláserkölcsi gondozása is igy biztositható. A törvényhatósági kisgyűlés természetesen elvetette a kérelmet. Ám ezzel k orántsem fejeződött be a dolog. Felebbezés, ujabb kérelem Schwarcz Testvérek Szentgotthárd i fürésztelepén száraz, kétszer kötegelt léces, deszkás a M r fureszhulladék 1 méter hosszig olcsón kapható kapcsán ismét a belügyminisztérium ba került az ügy, honnan előbb Békéscsaba, utóbb pedig Békés hozzászólását kérték be. A második kérvényben azt is állítja, hogy a békési hitóság megakadályozta az átcsatolásban buzgólkodók munkáját. Erről ugyan Békésen senki sem lud, bár nem tudjuk elgondolni, mi elitélni való lett volna abban, ha Békés hivatalos tényezői minden törvényes eszközt kihasználtak volna is az idegen Iá nyérban kanalazás meghiúsítására ?! Az igazság ebben az, hogy egy ilyen kísérlet a legteljesebb kudarcba fulladt, mert a csatlakozás kérvényezésére kibocsátott aláírási iveket, 6—8 darabot, mindössze 16—18 személy irta alá. Pedig ezekkel az ivekkel is volt egy kis hiba. Mert amikor 1934 őszén az összes iratok lekerültek Békésre s az elöljáróság behívta az aláírókat nyilatkozattételire, az 1934. nov. 27-én készült jegyzőkönyv tanusága szerint a megjelentek egytől egyig kijelentették, hogy eszük ágában sincs az elszakadás, ilyen szándékukról saját maguknak sincs tudomásuk, ők semmi más kérvényt nem irtak alá. csak egynek, annak, amelyről hor dozói azt állították, hogy a Mezőmeguer — Me7Őberény közötti kövesut lé tesitését célozza. Azóta nyugodott az ügy, mert a főjegyzői állás körüli bizonytalanság, a választások a békési jegyzői kar munkáját més irányban kötötték le. A közelben Balogh Imre helyettes főjegy/.ő vette elő ismét az ügyet s rendelte el ujabb gondos kivizsgálását. * Az érdekelt földtulajdonosok közül hányan laknak Békésen, a községben, vagy a határ más részén, mennyi föld van egyéb hely ségbeliek kezén? 1852 kat. holdból csak 152 hold van idegen helységbeliek kezén és csak 319 kat. holdon laknak állandóan Mindössze tehát 471 holdnyi terület tulajdonosára lehetne ráfogni, hogy a Mezőmegyerhez tartozást tartja előnyösnek, mig 1381 hold tulajdonosának Békésen a beltelekben vagy egyéb határrészen van állandó tartózkodása. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az állandóan lakott 319 hold földnek legalább a felén bérlők, felesek lakFARKAS lakásberendezö Versenyképes ára k kárpitos Állandó mintaraktár Mozi bejárattal szemben nak, vagy Békésen lakó szülők családtagjaiBékésföldvár lakossága csupa földtelen szegény napszámos, akiknek a kipécézett területen talán annyi hold földje sincs, mint ahány családot számlálnak, hogy ez az ötlet csak azt jelenti, hogy még több békési belterületi lakos lenne kénytelen Békésről Békésföldvárra vagy Mezőmegyerre kutyagolni, mint az első terv végrehajtása esetén. Eltekintve attól, hogy a békési határt derékban szelné ketté ez a szellemes elgondolás. A mezőmegyeriek jogán pedig holnap Kondoros, Endrőd és Mezőberény. holnapután Vésztő, majd Sarkad és Doboz, végül Békéscsaba kivánna meg egy-egy határrészt s mire felocsúdnánk, a szép történelmi határból csak csonka maradna a nagymultu község eltartására. Színmagyar népét is ugy szétosztogatnák, hogy ha tényleg előnyét, kényelmét akarná élvezni az amputációnak, kényszerítve lenne, hogy utána vándoroljon földjének. Lassan , Tropikál férfi ingek, kötött ingek, habselyemingek, sza 1 makalapok nagy választékban Teschernól Andróssy-ut 7. sz. alatt A „Bizalom" bevásárlási helye! tehát Békés felosztana, megszűnne... Dehát Mezőmegyer megmentése nem megéri-e ezt isi SCOZGAZDASAG A jégbiztosítás népszerűsítésének egyetlen módja: a m egf i zeth eteti en ü I magas dijak mérséklése (A B. K. tudósítója jelenti.) A biztosítótársaságok a kecskeméti és a Battonya környéki jégkatasztrófát szerelnék arra felhasználni, hogv « jégbiztosítás kötelezővé tételét keresztül vigyék. A biztosilótérssaáíok is érzik azt a leheletlen helyzetet, amit a magas díjtételek eredményeztek. Ugyanis a jégbiztositási kedv mindinkább csökken és mindig szűkebb térre szorul. Minthogy a megfigyelések teljes bizonyossággal állapítanak meg egyes helyeket jégjárta helyeknek, ezt a körülményt elsősorban az ilyen helyeken lakó gazdák ismerik, csak természetes, hosjy a jégbiztosítás épen azokon a helyeken terjed, amelyek jégjárta helyek. A biztosítótársaságok egész helyesen olt fogiák meg a dolgot, hoay kötelezővé kellene tenni a jégbiztosítást, igy a jobb kockázatú helyeket is bevonná a biztosításba, azonba ha már az állam odáig elmegy, hogy kötelezővé tenné a jégbiztosítást, akkor semmi esetre sem teheti ezt a biztosítótársaságok javára. Ebben az esetben csak állami biztosításról lehetne szó. Üzleti vállalkozások részére monopóliumot adni és a gazdaközönséget törvénnyel kötelezni a jégbiztosításra, szerintünk ez képtelenség volna. Ha a biztosítótársaságok ngy érzik, hogy a hiba ott van és azért nem ienékig tejiel nekik a jég biztosítás, mert csak a jégjárta helyeken biztosi tanak és a gazdatársadalom mindinkább tartózkodik a jégbiztosítástól, akkor helyezkedjenek arra a helyes üzleti alapra, hogy általánosságban szállítsák le a díjtételeket, mert hisz a biztosítástól való tartózkodást az egéss vonalon az okozza, hogy mérhetetlenSI magasan vannak a jégblztoaltási dijak megállapítva. Úgyszólván a jégbiztositási dij fizetése már egymagában jégverés, ha valaki biztosított, nem beszélve arrról, hogy a kárlikvidációt is lehetne ma már ugy módosítani, hogy az nem kiwárólag a biztosítótársaság részéről lenne eszközölve, hanem a gazdatársadalom résziről mindenkor résztvennének a kár likvidálásában a gazdasági kamamaták által kirendelt szakértSk is. Ha ezeket a reformokat üzleti vállalkozásuknál a biztosítótársaságok életbe léptetnék, abban az esetben nem kellene kötelezővé tenni a jégbiztosítást, mert minden gondos gazda biztosítaná a terményt jégkár ellen és természetesen akkor nem fordulnának elő ilyen katasztrófáiig károsodások \J otorbicikli ió karban, «J gumival ELADÓ Reisner- malom Gyula • AZ A R P A D strandon üdüljön A gőzben gyógyuljon W