Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-28 / 145. szám

678 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 junius 16 Az alispán rendeletileg intézkedett az aratással kapcso­latos tűzrendészetről (A B. K. tudósitója jelenti.) Vitéz Márky Barna alispán rende­letet bocsátott ki, melyben intéz­kedik az aratással kapcsolatos tűz­rendészetről. A rendelet közli, hogy a vasúti sinek mellett milyen távolságban helyezhetők el a le­aratott termények, ismerteti a csép lőgépek felszerelését és általában az aratás minden fázisára és a beta­karításra vonatkozólag fontos uta­sításokat tartalmaz. Javaslat a mezőgazdasági munkások szociális helyzetének javítására (A B. K. tudósitója jelenti.) A nemzetközi munkaügyi értekezlet befejezte ülésezését Genfben. A magyar küldöttség tevékeny mun­kásságot fejtelt ki az értekezleten. A 40 órás munkahétről szóló javas­lat adott sok vitára okot. Az olasz kiküldött előterjesztésére az érte­kezlet határozati javaslatot foga­tolt el, mely a mezőgazdasági munkások szociális helyzetének megjavité8ét célozza. Magyaror­szág szempontjából ez a határo­zat nagyjelentőségű. Európaszerte nagy károkat okoz a szertelen időjárás (A B. K. tudósitója jelenti.) A nagy hőség utón Pórisra nagy felhőszakadás zudult. Sok helyen a viz benyomult a pincékbe és Versaillesben is károkat okozott. Franciaország déli vidékén heves forgószél pusztított s az egész termést el­pusztította. Nagy esőket jelentenek Moldvából és Romónia többi részéből is. Több helyen szünetel a forgalom. Költségvetési vita vezeti be a képviselőtestület őszi munkaprogramját {A B. K. tudósitója jelenti.) Békéscsaba város számvevősége megkezdte az 1936. évi költség­vetés előkészítését. A munka mint­egy három hetet vesz igénybe, julius közepére készen lesz s ek­kor nyomdába kerülnek a száma­dások, hogy az augusztusi kép­viselőtestületi gyűlés előtt idején megkaphassa mindegyik város­atya. Itt irjuk meg, hogy juliusban az eddigi tervek szerint valószínű­leg nem lesz közgyűlés. Érettségi vizsgálat a Rudolf reálgimnáziumban (A B. K. tudósitója jelenti.) A békéscsabai ev. Rudolf reál­gimnáziumban ma délelőtt fejeződ­tek be az érettségi vizsgálatok. A szóbelire bocsátott 32 tanuló kö­nuló közül kitüntetéssel érett: Je­szenszky Béla, vitéz Vintze Sán­dor ; jelesen érett : Bárdy Károly, Bogár József, Drienyovszky György, Gyebrovszky Mihály, György Er­vin, Lipták János, Silberfeld An­dor ; jól érett: Braun László, Fa­zekas István, Husz László, Kocisz­ky Mátyás, Makra István, Tóth István ; érettek : Adavéri János, Balogh István. Bankó Pál, Dén János, Durai László, Griecs György, Ilyés István, Képíró Kálmán, Pepó László, Schida József, Solkoly Jenő, Szikora Mihály, Szőnyi Sán­dor, Szvetics Kálmán, Varga And­rás, Zámori József. Ismétlő vizs­gálatra egy tanulót sem bocsátott a vizsgálóbizottság. Elitélték Nemes Géza volt szegedi állampénz­tári főtisztet (A B. K. tudósitója jelenti.> Érdekes csalási és okiralharnisi­tási bünpert tárgyalt kedden a szegedi törvényszék Gömöry taná­csa. A vádlott Nemes Géze, volt állampénztéri főtiszt volt, akit az ügyészség azzal vődolt, hogy a mult év augusztus és szeptember havában több dorozsmai gazdátkcdő­tíl pénzeket vett át azzal, hogy azt borfogyasztási adójuk törlesztésére fordítja, de az összeget nem fizette be, hanem saját céljaira fordította. Nemest a birósőg saját vallo­mása alapján 2 évi fegyházra ítélte; az Ítélet jogerős. Bünügyi nyomozás a szegedi Napoleon­arany körül Szegedről irják: A Napoleon­nrany ügye bünügyi útra terelő­dött. Formayer János szegedi men­Helyi ápolt megbízást adott az egyik szegedi banknak, hogy a tulajdonőban lévő, 1805-ben vert Napoleon-aranyőt értékesítse. For­mayer János 800 ezer pengőt remélt kapni a ritka aranyért, amelyet állítólag a felesége örökölt a nagyanyjától, aki viszont a francia hadjárat ide­jén szerezte az érmét. A numiz­matikusok szélfoszlatték a Napo­leon-arany körül szövődött legen­dát. Megállapították, hogy néhány ezer darab van belőle a világon, az értéke legfeljebb 80 pengS. Formayer János tévedése onnan származott, hogy évekkel ezelőtt egy trieszti régiségkereskedőnek három millió líráért felajánlotta megvételre. A kereskedő tréfásan azt irta vissza, hogy ő két millióért annyit szállit belőle Formayernek, amennyit akar . .. Formayer ugy okoskodott, hogy a kereskedő két millióért árulja darabját, megörült és ráült az aranyra . . . A Napoleon-arany hire eljutott Pozsonyba is és ott egy nyugal­mazott ezredes meglepetéssel ol­vasta el és egyúttal feljelentést is tett. Az ezredes szerint a Napo­leon-aranyat évekkel ezelőtt I5le lopta el a házve­zetőnője, aki Szeged környékére való volt. Az a gyanúja, hogy Formayerhez az ő házvezetőnőjétől került az arany, természetesen anélkül, hogy Formayer tudott annak eredetéről. A pozsonyi rendőrség megkere­sése megérkezett Szegedre. A sze­gedi rendőrség azonnal nyomozást indított, hogy a legendás Napoleon­arany eredetét kiderítse. Kihallgat­ják Formayer Jánost és a fiát arra nézve, hogy mikor és hogyan került birtokukba a Papokon­arany. Érdekes, hogy a pozsonyi feljelentő is abban a hiszemben van, hogy az arany 800.000 pengőt ér és a feljelentésében ennyiben jelölte meg kárát. Országgyűlési képviselő Harun A1 Rasid vándorutja Zalaegerszegtől Békéscsabáig (A B. K. tudósitója jelenti.) Matolcsi Mátyás országgyűlési kép­viselő három héttel ezelőtt Zala­egerszegre uiazott, ott vándorle­génynek öltözött, hátizsákot kötött a nyakába és véglggyatogolt Zalaegerszeg­től Békéscsabáig. Mint elmondja, kötelekre menő regény és riporttémát talált. Csak a legszegényebb néppel, főkép gazdasági cselédekkel érintkezett, nem fedte fel kilétét s igy mindé nütt őszintén beszéltek vele. Dél-Baranyában azt tapasz­talta, bogy ijesztő méreteket ölt a pángormán agitáció. Sok helyen német vőndor diák nak nézték és Heil Hitler kiáltás­sal üdvözölték. A falvakban na­pokig nem hallott magyar szót. Útközben sok érdekes adatot gyűj­tött, amelyeket a politikában is fel fog használni. Sebián Pál bevallotta, hogy ő gyújtotta fel a József uccai házat A gyujtogatót őrizetbe vették (A B. K. tudósitója jelenti.) A József ucca 5 szám alatti tegnap délelőtti letőtüz ügyében a rend­őrség ma már befejezte a vizsgá­latot. Tegnap délulén a detektívek ki­mentek Sebián P. Pál telekgeren­dási tanyájára, de nem találták ott a gyanúsítottat. Visszatértek a városba s Sebián apósa, Zá bauszki Má'yős dobozi uli tanyája felé igyekeztek, amikor az uton találkoztak Sebiánnel. Bevitték a központi ügyeletre s vallatni kezd­ték. Eleinte tagadott, de azután megtört s részletes vallomást tett. Beismerte, hogy karácsony óta késafi t a gynjtogatásra. Mér akkor felvitte a padlásra a petróleumos rongyot, majd később a gyufát és a gyertyát, de hosszú ideig nem volt alkalma, hogv tettét nyugodtan végrehajthassa. Tegnap délelőtt azonban egyedülmaradi 8 hozzáfogott terve megvalósításá­hoz. Létrán felment a padlásra, mintegy öt centiméteres szeget illesztett a nád közzé, köré csa­varta a petróleumos rongyot s ebbe égyazta be a gyertyát. Mikor e művelettel elkészült s látta, hogy terve sikerülni fog, meggyújtotta » gy®'tyát f majd nagysíetve eltávozott 8 epósa tanyájára ment. Még csak a másik uccóban volt, mikor már hallotta a félrevert harang kon­gását... Sebián P. Pál e'mondotta még, hogy lettét — amint már a B. K. tegnap megirta — bosszúból kö­vette el, mert nem kapott annyi házbért, amennyi megillette volna. Sebián P. Pált ma délelőtt a rendőrorvos vizsgálta meg s meg­állapította, hogy nem elmebeteg. Ma délelőtt a rendőri bizottság helyszíni szemlét tartott Sebiánnal, aki részletesen ismertette, hogy követte el tettét. Sebiánt étkiiérik az ügyészség fogházéba. A trianoni szerződés, Magyarország belügyei és a Rákosi-per az angol felsőház vitájában (A B. K. tudósitója jelenti.) Az angol felsőházban tegnap egész nap folyt a vita a német-angol tengerészeti megegyezésről. Egyik munkáspárti képviselő Rákosi Má­tyás volt kommunista népbiztos ügyében interpellációt intézett a kormányhoz. Azt kérdezte, hogy a folyamatban levő per nem sérti-e a trianoni szerződés 76 ik szaka­szát. Lord Newton hangoztatta, hogy ez a szakasz nem alkal­mazható Rákosi Mátyás­ra, mert kommunista. Egyébként minél kevesebbet be­szélnek erről a szerződésről, annál jobb. Magyarországot akkor any­nyira üldözték, hogy jobban tették volna, ha legalább a belső kor­mányzás tekintetében hagyják sza­badon mozogni. Több felszólalás hangzott még el a trianoni szer­ződés ellen. A felszólalók hangoz­tatták, hogy a szerződés igazság­talan. Az angol nép soha sem volt Magyarország ellen­sége s a világháborúig a legjobb barát­ságban voltak. A külügyi állam­titkár válaszolt a felszólalásokra. Tiltakozott az ellen, hogy a felső­házban idegen állam igazságszol­gáltatásét bírálják. Kijelentette, hogy hajlandó a külügyminiszter­rel az ügyet fontolóra venni, kí­vánatos-e, hogy ebben az ügyben baráti előterjesztést (egyenek.

Next

/
Thumbnails
Contents