Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-06-27 / 144. szám
2 ÖEKESMEGYE1 KÖZLÖNY 193& junius 27 A világ legnagyobb szervezete llincsen újság a világon, jelenjék meg az a milliós metropolisokban, avagy csöndes falvakban, amelyik ne adná közre a londoni Reuter ügynökség bireit — Ez a sző „Reuter" fogalom a sajtó birodalmában — J\ Reuter száz évnél hosszabb idő óta szolgálja ki a világ sajtóját — Sok sok tízezerre rug alkalmazottainak száma A világ kőnyomalos hírlaptudósító vállalatainak vezetői minden két évben kongresszusra gyűlnek össze valahol. A legutóbbi kongresszusok egyikét Budapesten tartották meg és azok a hírlapírók, akik valóban ellátják a világ hírszolgálatét, még ina is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak Magyarország szépségeiről és a magyar vendégszeretetről. Huszonöt orszőg távirati irodájának szerkesztői és igazgatói az idén a Magas TótrébBn tartották meg a kongresszust és ezen a Magyar Távirati Irodát Zimmer Ferenc kormányfőtanécao8, főszerkesztő képviselte. A tanácskozások befejezése után a rendkívül érdekes társaság Trencsénteplicre jött és nekem itt nyilctt alkalmam ahhoz, hogy beszélgetést folytassak Mr. W. L. Murrayval, a londoni Reuter figynokség vezérigazgatójával. Á világ legnagyobb szervezete vezetőjének Zimmer őméltósága volt szíves bemutatni és a fölötte érdekes intervjuért az MTI kitűnő főszerkesztőjének tartozom köszönettel. W. L. Murray hatvan év körüli ur, de sokkal fiatalabbnak látszik. Égő vörös rózsát visel a gomblyukában, a nemzetközi társaságnak ő a legjobb táncosa. A trenceénteplici gyógypark tarka virágágyai között vagy három óra hoszszat beszélgettünk el egymással és a kétségkívül egyik legtekintélyesebb angol lapvezér hallatlanul érdekes részleteket mondott el nekem a Reuter-ügynökség megalapításáról, szervezetéről, munkájáról éa arról a hálózatáról, amely valóban körülfogja — minden frázis nélkül — az egész világot. Póstagalambokkal szerzeit báróség... — A Reuter ügynökséget — kezdte nyilatkozatát —, egy német ember alapította. A Zasselből szér mazó Reuter Gyula. Ennek most van körülbelül száz éve. Alapitóm nem volt hírlapíró, henem egy bankban dolgozott. Németország és Anglia közt abban az: időben nem volt tökéletes közgazdasági hírszolgálat éspedig azért, mert Brüsszel éa Aachen között nem építették még ki a sürgönyvonalat. Ennek a hiányát egyeránt érezték London és Frankfurt, Berlin és Páris, mert napokig tartott el, amig a különböző tözsdeérfolyamokról szóló jelentések ezekbe a városokba eljutottak. Reuter Gyulának, akit az angol király később bárói rangra emelt, támadt az az ötlete, hogy a németországi közgazdasági híreket sürgönyben küldje el Aachenbe, innen Brüsszelig poslagalam bókkal továbbilsa a híranyagot és Brüsszelből azlán sürgönyön juttassa azt el párisi és londoni irodáiba. Természetesen fordított viszonylatban ugyanígy történt a hírszolgálat éa a Reuter iroda nagy sikerét voltaképen a postagalamboknak köszönheti. Később Reuter báró létesítette az első közvetlen kábel-összeköttetést Anglia és Németország között, ma hatalmas londoni palotánkban a közvetlen sürgönyvonalaink száma többszázra rug. — Arra a kérdésére, hogy hány ember éli a Reuter-ügynökség szolgálatéban, pontos választ se én, a vállalat európai vezérigazgatója, se az ügynökség más vezetője adni nem tud. Szervezetünk voltaképen a londoni központon kivül hat vezér-ügynökségre oszlik. Ezek a vezérügynökségek Kairó ban, Bombayben, Shangháiban, Sidneyben, Capstadtban és a kanadai Ottavában önállóan dolgoznak. Abban a hatalmas világban, amely az angol imperiumhoz tartozik, nincsen olyan eldugott kis ialu, ahol ne lenne Reuter-tudó sitó. Da külön irodáink vannak a nagy metropolisokban is és például a berlini Reuter-iroda százötven tudósítóval dolgozik. Ha ön maga elé tenné a föld térképét, kezébe venne egy kést és bármilyen irányban keresztülsyelné a mappát, legalább négyezer Reuter-ludósiíót, ügynököt vagy alkalmazottat ölne meg... — Londonban minden elsején a világ negyvenegy valutájában utalunk ki fizetéseket, sordijakat, honoráriumokat. A világnak minden újságja, jelenjék meg az bármely nyelven, közvetve, vagy közvetlenül összeköttetésben áll velünk és közli híreinket. A különböző távirati irodák megbízottai — akárcsak az udvaroknál a követek — ott dolgoznak a mi londoni palotánkban. — A Magyar Távirati Irodát például a nagyon rokonszenves Rátz Dezső Károly dr. képviseli Londonban. — Hogy naponta hány kiadás készül? Ki tudná ezt megmondani? Nálunk egy pillanatig sincsen sohasem szünet. A munkaidő: 1833-tól megszakítás nélkül tart. A Reuter palota egyetlen egyszer volt csak zárva: 1916 ban, amikor a német Zeppelinek megtámadták Londont és nekünk bombabiztos cemementfedezék alá kellett menekülnünk. Akkor csináltattam kulcsot a kapuhoz. Mert addig még csak kapukulcs se volt a Reuterházon ... — Csak táviratokkal dolgozunk. Percenként ezrével futnak be a táviratok a világ minden részéből. A sürgönyöket nyomban sokszorosítjuk és a szenzációkat külön sürgönyvonalainkon azonnal továbbítjuk a londoni szerkesztősé• gekhez. A kanadai winnipegi gabonatőzsde zárlata azelőtt harmincegy másodperc alatt érkezett el hozzánk, én ezt a „hosszú" időt har micc másodpercre szorítottam le. Es további hatvan másodperc alatt a winnipegi zárlatot táviratban kapják meg amB előfizetőink — ezeknek száma sok ezer — akik erre kíváncsiak. A newyorki gyapottőzsde zárlata harminckét másodperc alatt érkezik el hozzánk. — Alapitónk azt mondta száz évvel ezelőtt: „<\ Reuternek mindig megbízhatónak és objektívnek kell lennie. Mi vagyunk a világ' tükre." Ez az elv vezet most is.. Mii vagyunk a világ egyetlen távirati irodája,, amely sohasem volt1 „félhivatalos." Mirsket semmifélekapocs nem fűzött az anaol kormányhoz. Nfem füz ma sem. A Reuter készen várja az olasz—abesszin háborút — Az eredeti híranyag minden pénzt megér. A Reuter soha nem takarékoskodott. Mi adlunk első hírt a jugoszláv király meggyilkolásáról. Mi közöltük elsőnek a francia osxtrák , háború kitörését Solferino előtt. E* mi adlunk elsőnek hírt Lincoln meggyilkolásáról. Akkor hét napig tartott, amig az anyag eljutott hozzánk. Ma? Már hét perc késedelem is nagyon sok lehet. A költség nálunk nem játszik szerepet. Kiküldölt tudósítónk, akár ez angol-bur, akár a japán orosz háborúk id?jén, akár a világháborúban úgynevezett ,,car te blanche"járlak. Ez a csrle blanche olyan hitellevél, amire a világ bármely bankja, aláirás nél kül, csak a bemutatónak korlátlan összeget tartozik kifizetni. Erre a j tudósítónak szüksége ia van. Hi 1 szen: a kínai háborúban a Reuter J emberek néha külön hajót bérel- ! tek .. . — Mielőtt elutaztam Londonból, j legutolsó dolgom volt, hogy kiok- 1 latiam az Abessziniába indult mnnkatársainkat. N gyen utaztak el. Kettő az olasz oldalra, kettő az abesszinisira. Mind a négyen carte blanche sal mentek. — Miért? Talán mégis lesz háború? Elmosolyodik. De aztán hidegen feleli: — Én nem tudom ... De a Reuter elküldölte-embereit... Olyanokat, akiknek a háború nem uj dolog . . . Akik szagoltak már lőporfüslöt... A Réute? mindig és mindenben az első ... A R-utert nem érheti meglepetés . .. É$« az se baj, ha odalenn októberig kell várnunk az embereinknek . . . Ámbár azl hiszem, hogy három hétnél tovább nem kell várniolí . . . *• A trencsénteplicii Grand Hotel első emelali széles balkónjén huszonöt nemaet zászlóját lobogtatja a Kárpátok felöl ide áram'ó enyhe szellő. A sorban az első Hitlerhorogkeresztes lobogója ésa szovjeti sarlója lebeg a kalspáss mellett vörsM mezőben az utolsó záazlórudon. Közbül olt iobos az ©laaz trikolor a magyar mellett és a svéd a helvét keresztes zászlónál. A tér közepén színesen szökik a magasba a fontain lumineuse színes fzökőkulja, Oíto Majer, a berÜni Deulsches NachrichtenbürO' elegáns főszerkesztője karonfogva sétál Monsieur Jeques Doletzkyveh a leningrádi TASS igazgatójával..* A kut körül képviselve van az egész világ közvéleménye . .. Da huszonnégy ország sajtójának hírszolgálata együttvéve sem jelent olyan nyilvánosságot, mint a londoni Reuier egyetlen sora ... Paál Jób Békésmegyében meg fogja haladni az országos átlagot a búzatermés Öt-hat napot késik az aratás (A B. K. tudósítója jelenti.) A mult héten beköszöntött igen meleg idő eietleti a gabonák beérését. A május 31-1 fagy után az volt a vélemény — különösen a fegyot követő hővös-esős idő hatása alalt — hogy a kalászosok aratása legalább két hétre megkésik. É hó 10-ig valójában az volt a helyzet. Különösen a buzavetések fejlődésében mutatkozott késés, ami igen előnyösnek bizonyult a hozam szempontjából. Ha figyelembe vesszük, hogy az abnormális, igen erős fagy, mely Békésmegyében okozott legnagyobb károkat, nemcsak a tavaszi vetéseket, banem az ellenállóbb őszi vetéseket, búzát, rozst, őszi árpát is leperzselte és sok helyen hírmondónak maradt egy egy buza vagy rozs anyakalász, érthető, hogy a májusi hűvös, esős idő hatásától remélte a gazda a sarjukalászok idejében történő kifejlődését. E hó elején még a sarjuhozam nagyon gyengének látszott. A mult heti erősebb felmelegedés a kaIászok szempontjából előnyösnek mondható. Igaz, hogy kissé sietteti a beérést, de igy elkerülhető lett a julius közepén történő aratás. Ma már arról számolhatunk be, hogy az őszi árpa aratása szórványosan az elmúlt héten — általános aratása e héten megkezdődött, sőt egyes helyeken, igy gr, Nádasdy Tamásné vizesfási birtokán holnap az őszi árpa cséplése is megkezdődik. Megyénkben az őszi árpa érezte meg legkevésbé a fagykárt, a terméshozam általában igen jónak mondható — kat. holdanként állagbanI10-ll?q termés vérható. A buza a homokosabb helyeken szintén beérett — már vágják, de sok helyen fognak fekete földön is a hét végén búzát vágni. A jövő hét végén általános aratás lesz búzában is. Terméseredményről nehéz becslést mondani, a sa, jukalászok nagyon sok csalódást szoktak okozni, de az országosan becsült 694 kg átlagot a békési földek általánosságban még igy is meg fogják haladni. A tavaszi árpa kalászai szépek, jól fejlődtek, 8—10 napon belül aratható lesz. Az általános aratás késése megyénkben 5—6 nap lesz, vagyis julius 5—6 a körül mindenütt aratni fognak. Felfüggesztik KenyeresKauff mann mentelmi jogát (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház mentelmi bizottsága ma tárgyalta Kenyeres-Kauffmann Miklós mentelmi ügyét és javasolta mentelmi jogának felfüggesztését.