Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-25 / 142. szám

666 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 junius 16 Külpolitika ­távir atsti lu sban Belgrád. Pál régensherceg ki­hallgatáson fogadta Sztojadinovics Milán volt pénzügyminisztert és megbízást adott neki az uj kor­mány megalakításéra. Sztojadino­vics vállalta a megbízatást és elő­reláthatóan még ma a régenstanécs elé terjeszti a ko'mőnylistát jóvá­hagyás végeit. Róma. Az olasz sajtó még min­dig nem foglalkozik a német angol tengerészeti megállapodással és csak a Popolo di Roma ir róla. Megállapítja a lap, hogy Német­ország várakozőson felüli ered­ménnyel zárka le a megbeszélést és a legnagyobb eredményi a ten­geralattjárók psrilésában kell látni. Különös, hogy Anglia nemcsak hogy nem kérdezte meg a többi hatalmakat, hanem més hozzájá­rulásuktól sem tette függővé a megegyezést. A lap szerint az egyezmény Olaszországra kedve­ző, mert eltereli az angol és francia hajóhad nagyrészét a Földközi tengerről, ahol Olaszország rövi­desen biztosítja a felsőbbséget. A megegyezés a többi hatalmakra is kedvező, mert Németország fegy­verkezése elől nem térhettek ki s arról volt szó, hogy Németország korlátlanul, vagy korlátozva szer­vez uj hajóhadat. London. Eden lord párisi láto­gatása nyomán helyreállott a fran­cia-angol együttműködés. Eden a Lavallal való legközelebbi tárgya­lásokon mér valószínűleg abban a helyzetben lesz, hogy megkezdje a végleges jellegű tárgyalásokat. Páris. Franciaország csak abban az esetben jórulhat hozzá a !égi­iocarnóhoz, ha Németország szá­razföldi fegyverkezésének kérdé­sében engedményeket tesz. Páris. A Presse értesülése szé­riát a római angol nagykövet leg­utóbb bizalmas lépést tett Musso lininál és puhatolózott az iránt, hogy Olaszország hajlandó lenne-e elfogadni Anglia közvetítését az olasz-abesszin viszály kérdésében, amiért London vállalná, hogy a dunai egyezmény ér­dekében közbelép egyes balkáni államoknál. A Kelet Afrikáben tett katonai in­tézkedésekre támaszkodva Musso­lini nyugodtan néz szembe minden eshetőséggel, viszont egyes közép európai és balkáni másodrendű hatalom természetes felbomlása Rómát feljogosítaná a legnagyobb reményekre. London. A Daily Telegraph le­velezője szerint Eden lord a kö­vetkező terv támogatására igyek­szik Mussolinit megnyerni. A ke­let-európai biztonsági rendszer tö­kéletesebb megszervezése, uayan­ilyen rendszer megalkotása a Duna völgye számára, nyugati légi egyez­mény, a szárazföldi és légi had­erő korlátozása. Gyors eredményt nem lehet várni, mert Romát job­ban érdekli az osztrák kérdés é3 a dunai biztonság­Belgrád. Az özvegy királyné kihallgatáson fogadta Macseket, ami nagy feltűnést keltett. Az ud­var ezzel a kihallgatással elégté­telt akart adni a horvát vezérnek azért a meghurcoltatásért, amely­ben a Jeftics párt részestletlej Fényes parádéval ünnepelte Csaba az ezrednapot (A B. K. tudósítója jelenti.) A Bethlen Gábor gyalogezred díszes külsőségek között tegnap, vasár­nap tartotta ezrednapját. Az ünnepség reggel nyo'c óra­kor a laktanyában kezdődött. A tágas udveron felsorakozott ez ez­red, a szónoki emelvény körül pedig a tisztikar egy része, a meg­hívott közönség, a vitézek és frontharcosok küldöttsége foglalt helyet. Az elhelyezkedés utón ér­kezett meg mokcsai Mokcsay De­zső ezredes, aki kíséretével egyült szemlét tariott, majd felhangzott a Himnusz. Utána Mokcsay Dezső ezredes beszélt s kifejtette, hogy Bethlen Gábornak, a nagy erdélyi fejede­lemnek hódol az ezred ezen a napon. Szűkebb hazáján kivül az egész magyarságot hálára köte­lezte. Biztosította a nemzeti, politikai és val­lási szabadságot 8 megóvta hazáját az elnémetesi­téstől, sől országának tekintélyt szerzett. Erdély alatta fénykorét élte. Puritán, bölcs, tisztánlátó, a helyzettel megalkuvó, békés ter­mészetű államférfiú volt, de ha kellett, restelt a fegyverhez nyúlni. Büszke lehet az ezred, ho&y nevet viselheti s hogy olyan elődei voltak, mint a 101 esek és 4 esek. Vitéz Jánossy Gyula polgórmes­ter a 101 es es 4-es etcharcosok nevében köszöntötte a Bethlen Gábor gyalogezredet. Biztosra ve­szi, hogy ez az ezred a hazát mindhalálig védeni fogja, mint ahogy elődei multat, jelent s re­menyte jes jövőt koc«ératéve ál­dozták vérükét. A két előezred történetéről köteteket lehetne irni. Számtalan csatatér beszélhetne hőstetteikről. A magyar történelem aranylapjain feljegyzeit nagy tet­tekkel egyenértékűek ezek, sőt sok esetben felül is múlják őket — ezt József főherceg állapította meg. Végül arra kérte az ezred kö elékébe tartozó katonákat, ha viiezekkel és hadirokkantakkal találkoznak, tisztelettel nézzenek rájuk, mert hogy masrvar földön most a magyar honvéd nevét viselhetik, abban ezeknek nagy r^sze van. Ezután vitéz Császi József al­ezredes felolvasta a kitüntetetlek névsorát, majd Vess Gyula főhad­nagy kiosztotta a helyőrségi sport­versenyek nyerteseinek, illetőleg helyezettjeinek az értékes tisztelet­díjakat és okleveleket. A Szózat ulén diszmenelben vonult el az ezred a közönség előtt, majd a laktanya előtti em léktáblák előtt folylalódolt az ün­nepség. A katonazenekar e Him­nuszt játszotta, majd vitéz Jánossy Gyula a négyesek, Mokcsay D^zső ezredes és Makkay Pét őrnagv a százegyesek emléktóblAjára he­lyezett el koszorúi. A Szózat és az ujabb di izmenet utón a Ferenc József téri százegyes emlékoszlop­hoz vonullak as ünnepség részt­vevői, ahol Mokcsay D z»ő ezre- Í des a Bethlen G ihor gyalogezred, vitéz Jánossy Gyula polgármester Békéscsaba minden igaz magyarja nevében helyezett el koszorút. A Szózattel és diszelvonuléssal fe­jezték bé a nagy közönség előtt megtartott ünnepséget, amelyet délben a tiszli étkezdében köz­ebéd kövelelt. Megkezdődött a Matuska-per táblai főtárgyalása (A B. K. tudósítója jelenti.) A törvénvszék által halá'railélt Ma­tuska Szilveszter biatorbágyi me> rénylő ügyének főtárgyalását ma kezdte meg a tábla. A tárgyalásra csak jegyekkel lehetett belépni. Féltiz órakor nyitotta meg a tár­gyalást Kállay tanácselnök. A tár­gyaláselején Matuska védője kérte, hogy a tábla a főtárgyalás tarta­mára A telepítésnél óvatosságra a kormányt a felsőház újból rendelje ki a hivata­los elmeszakértőt és az ellenőrző szakértőt. A fő­ügyész szerint erre semmi szük­ség nincs. A tábla a védő elő­terjesztését elutasította, azután Molnár Gyula előadó táblabíró megkezdte az iratok ismertetését, ami előreláthatóan több tárgyalási napot vesz igénybe." (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház mai ü'ését 10 órakor nyi­totta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök. Bejelentette, hogy Nógrád és Hont vármegyék törvényható­sága feliratot intézett a felsőház­hoz a felsőház jogkörének kiter­jesztése tárgyában. Horthy István féfreértelt szavait igazította helyre. Kijelentette, hogy felszólalásában senkit sem akart személyében megbántani. Ezután folytatták a költségvetés vitáját. Mészáros Ist­ván a mezőgazdasági munkások nehéz helyzetével foglalkozott. A mai nehéz viszo­nyok között nem tartaná helyes­nek a telepítés megvalósítását. A telepítést pénz nélkül nem lehet megoldani. Az a liz millió, amit a kormány erre a célra szánt, igen kis összeg, mert a földmunkáso­kat nemcsak földhöz, hanem fel­szereléshez is kell juttatni. Kérle a kormányt, hogy meggondolva készilse eiő a telepítést. Vigyáz­zon arre, hogy ne történjenek olyan hibák, mint a földreformnál. A költségvetést elfogadta. Rittner Jénos szerint elsősorban a lakos­ság fogyasztóképességét kell nö­velni és ennek érdekében munkaal­kalmakat kell teremteni. Hangoztatta, hogy a közüzemek nagy károkat okoznak a magán gazdaságoknak. A kisipar erőteljes támogatását kérte. A Nemzeli Szin­ház átszervezését helyesli és re­méli, hogy az uj igazgató sike­reket fog felmulatni. A költségve­tést elfogadta. Verebély Jenő hangoztatta, hogy a legmesszebbmenő takarékos­ságra van szükség. A kölcsönök felvételét mellőzni kell. Helytelen­nek tartja a túladóztatást és a tisztviselői fizetések leszállítását. Vissza kell térni a konzervatív gon­dolathoz, de ez társuljon a józan haladős gondolatával. A költség vetést elfogadta. S. Bálint György arról beszélt, hogy a kisgazdák már agonizál­nak és kénytelenek lesznek az amerikai farmerek mód­jára otthagyni földjüket. A kisgazdáknak nem injekcióra, hanem gyökeres segítségre van szükségük, hogy taípraállhassanak. A külföldről behozol! rizs helvett tarhonyót kellene fosyasztani. Fel­hívta a főldmivelésügyi miniszter figyelmét arra, hogy lucerna ter­melésünk pusztul. Kérte a kor­mányt, hogy segítsen a kisgazdák szomorú helyzetében. A költség­vetést elfogadta. Eckhardt Tibor éles ellen­zéki beszédet mondott a független kisgazdapárt gyulai gyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Eckhadt Tibor vasórnaora válasz­tási körutat tervezeit Békés vőr­megyében, de Szeghalmon és Gyo­mán nem engedélyezték a gyűlé­sek rnegtarlásőt, igy csak a gyulai gyűlésen szólalt fel a kisgazdapárt vezére. Metz József pártelnök megnyi­tója után dr. Mandorff Emil, volt képviselőjelölt beszélt. Azután Eckhardt Tibort szólott a politikai helvzetről. Hosz­szabb idő óta a"le?első és legfon­tosabb követelésünk volt — mon­dotta — a titkos választójog be­csületes megalkotása. A minisz­terelnök a parlamentben azt ve­tette felém erre: Igaz, hogy- a titkos választójoggal nem lehet jól­lakni. De mivel levegő nélkül sem lehet élni, épp igy szükséges a titkos vá­lasztójog is. Beszéde további során Eckhardt élesen támadta a miniszterelnököt a kartelkérdésben, majd megálla­pította, hogy a pártszervezeteket nem közpénzen szervezik, hanem abból, amit a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége és a TÉBE bocsát a kormány rendelkezésére. Örömmel állapította meg, hogy a felsőház több függetlenséget mu­tat és több nyomatékkal lép fel az alkotmány szellemének meg­óvása érdekében, mint a képvi­selőház. A miniszterelnök a par­lamentben a koalíciós kormány­zattal szembehelyezkedett, viszont a fővárosnál a koalíciós kormányzat alapjóra helyezkedett. A párt önállóságát soha feladni nem fogja, a nemzeti egység párt­jába belépni nem fog. Eckhard Tibor beszéde után Tildy Zoltán és Andaházy- Kasnya Béla országgyűlési képviselő szó­laltak még fel. Eredményes a hirdetés a „Békésmegyei "-ben

Next

/
Thumbnails
Contents