Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-23 / 141. szám

ÖEKESMECrVEI KÖZLÖNY '935 junius 21 Tropikál és vászonőltfinyfik VIR*D. BIUA RUHHÍABHIZIBA nagy választékban Békéscsaba, Andrássy-uí 2. „Takarékosság" bevásárlási he terraszon székek tarkállanak, ma­gas pódiumon zenekai? játszik. Fura neve ven ennek a borozó­nak. Amig másutt a vendéglőket a makk hetesről és a vén dió­fáról nevezik el, itt azt hirdeti a cégér: „Vendéglő a második légió­hoz." És ehhez az elnevezéshez Tren­csénteplicnek jussa is van. A^ téglák, emelyek befödik a pince falót, a második légió bélyegét viselik magukon. As Ur 179-ik esztendejéből. Pontosan abból az évből, ami­kor Constans legátus, a második légió 585 katonájával győzelmet aratott a dákok felett és amikor ennek a győzelemnek emlékére odakerültek a titokzatos betűk a trencséni vár falára. Hogyan lehet ilyen, a laikus­nak értelmetlen szavakból kibo­gozni a históriát? Erről a kérdés* ről beszélgettem el Branyeczky Józseffel, a trencséni piarista gim­názium tudós igazgatójával. A titokzatos Laugaritio — a mai Trencsén — Mommsen a felirat jelentősé­gét — mondotta a főtisztelendő ur — voltaképpen egyetlen szóbój fejtette meg. Az „Augustorum" szóból. Ez a szó a császár szó nak többesszáma. A felirat — Mommsen szerint — akkor került a trencséni vár falára, amikor a régi Rómában egyidőben tSbb császár uralkodott. Mikor volt ezl Krisztus utén 176 tói 180-ig. Ebben az időben Mar­cus Aurelius volt a császár, ő még az életében császárrá koro­náztatta fiát, Commodust i*. Ha­láláig — Marcus Aurelius 180 ban halt meg Vindobonában, a mai Bécsben — a két császár egy­szerre uralkodott. Tudjuk a törté­nelemből, hogy Marcus Aurelius légiói állandóaa hadakoztak a kvádok ellen és rajtuk 179 ben döntő győzel­met is aratiak. Az emlék­tábla — irja igen helyesen Momm­sen — csakis ennek a győzelem­nek az emlékét hirdetheti. A tren­cséni vérfal sziklájába vésett sza­vak említést tesznek arról is. hogy ennek a győzelemnek a színhelye Laugaritio volt, illetve, hogy a táblát a Laugaritio­ban székelő második kisegítő légió parancsnoka Constans legátus emelte. A titokzatos Laugaritio helyét eddig sem Mommsen, sem más tudós nem állapította meg és évtizedes kutatásaim sorén én jöt­tem rá elsőnek arra, hogy a rej­télyes Laugaritio voltaképpen a mai Trencsén volt. — A római légiók kihasználták a trencséni várhegy természetadta stratégiai előnyeit, itt fossa-kat és vallumok at — árkot és sáncot — ástak és a laikus is megállapít­hatja azt, hogy hetekig kellett kői­faragóknak dolgozni, amig a- szik­lába vésett 1 felírás elkészült. Már pedig ilyen föliratokat a régi ró­maiak csak ott készítettek, ahol áUaadé telepük vett és ahol a sziklóba vésett asemé^ nyek lejátszódtak. Római légionisták boros pincéje Felmerült 1 azonban a kérdés, hogyan kerültek a rómei- téglák a trencsénteDÜci hegyoldasb8. Ew© a kérdésre is könnyű a felelet. A rómaiak erősen űzték a für­dés kultuszát. Szívesen létesítet­tek telepeket ott, ahol a földből csodálatos erejű forrósok vize buggyan kifelé. Hiszen szakasztott olyan téglákat, amilyenekre az ál­landóan folvó intenzív trencsén­teplici építkezések alkalmával akadnék a földben, találtak mér ezerszámra Aquincumban éeaBécs melletti Bbdonben is. Ezeknek a tégláknak néha még betűik is azo noaak. A régi rómaiaknak való­sággal luxcwkiviteHi íürdSik voltak [odahaza, — elég e tekintetben Pörnpei és Herculánum fürdőire utalnunk — kézenfekvő tehát, hogy azok a római katonák, akik Trencsén helyén megalapították Laugariliot, alaposén kiélvezték a trencsén­teplici fürdőket is. Az a borozó, amely Trencsén­teplicen a második légió nevét vi­seli cégérében, pár lépésnyire van a világhírű Szina forrástól. Azon a helyen egykoron a fürdőtelep legexkluzivabb széllója állott. De eddisr senki sem tudott arról, hogy az 1920-ban épült és most lebon­tásra került épület alatt a hegyol­dalban pince húzódik befelé. Telistele van római tég­lákkal. Erre a pincsére csak a bontási munkák során akadtak rá. Valószínű, hogy ez a pince eredetileg is azt a célt szolgálta, ami most lett a rendeltetése: a falak mellett' hosszú sorban álltak a nemes borral t^li hordók . . . . . . Kár, hoiy Constans Iecatus katonái nem hagytak itt néhány hordót . . . Paál Jób. Bort iszik nem a magyar, Mii iszik a magyar ember és mennyit iszik a magyar embes? Ez a két kérdés nem lehet kö­zömbös nálunk Magyarországon, hiszen társadalmi életünk legtöbb megnyilvánulása annywa át van itatva alkoholos vonatkozásokkal,, hogy a szórakozási lebetőségekeü} úgyszólván el sem képzelhetjük a szeszeszitalfogyasztás teljes kikaj^ csolésával. A mai társadalom em­bere nen csak rendes étkezés köz­ben fogyasztja el a már megsaö­kott alkoholporciól, hanem iszik minden alkalommal, amikor a lépten-nyomon kí­nálkozó lehetőség erre üriir gyet szolgáltat. Ha fázik: iszik, hogy felmeleged­jék; ha melege van: isgik, hogy lehűtse magái; ha bánata ^van, ugy „sirva vigad a magyar"; ha öröm éri az embert, akkor azért iszik; ha amúgy is jókedve van, akkor csak azért is iszik. Szeszes­ital kerül az asztalra a családi élet minden eseményénél: házasság­kötésnél ép ugy, mint a kereszte­lőnél, sőt még — különösen vidé­ken — gyászeset alkalmával is. Nem érdektelen hát körülnézni egy kicsit a magyar alkohol-fron­ton, utóvégre ez a terület a ma­gyar nemzetgazdaságnak olyan tényezője, ahol tízmillió pengők Gyakorlott üzletszerzőt keresünk néphiztositási tiizbiztositá&i ágazatban Javadalmazás : fix és jutalék Jelentkezés : WSagyar Hollandi Biztosító Rt. Békéscsaba, Szt. István-tér 3. Reggel 8 és 10 óra között. fordulnak meg egy-egy eszten­dőben. Ha áttanulmányozzuk a külön­böző szakemberek kétségbevon­hatatlan adataival alátámasztott statisztikai kimutatásokat, akluui elsősorban ez tűnik fel, hogy a legutóbbi? években a sör kezd kimenni a divatból s helyébe egyre rohamosabb tem­póban foglalja vissza régi birodal­mát a legnemesebb magyar ital: a bor. Legközelebbi cikkekikben részletesen kifejtjük majd, hog> a közönség bléaének ez a feltűnő megváltozása miért öívendetes ha­zánkban u«y szociális, mint egész­ségügyi szempontból. Most, e eikk keretei között csupán néhány frappáns szám segítségével vilá­gítunk ró arra, hogy a sörfogyasztás rohamosan csökken, a bor-fogyasztás ugrásszerűen emelkedik s nem szükséges tulélénk fantőzia annak az. elképzeléséhez, hogy ha valami váratlan fordulat nem tör­ténik, akkor néhány esztendő múlva olyan ritka lesz a sörivó ember Magyarországon, mint a fehér holló. Az alábbi kis táblázat, amely az elmúlt évek magyarországi sörtermelésének mennyiségét tün­teti fel, önmaga helyett beszél. 1926 27-ben 689.000 aektolile 1927 28 „ 671.000 1928 29; „ 601 000 „ 1929 30 „ 445 000 1930 31 „ 309.000 1931 32? „ 184 000 • „ 1932-33í „ 164 000 A statisztikai kimutatások legutolsó két év sörtermelésén mennyiségéről hiányoznak, de fénti számok után elképzelhe hogy nem lehetnek tulságosi kellemesek a magyar sörgyári részére. Alig hisszük, hogy a magyi gyáripar összeségének mai roht mos fejlődése meliett akadna pé da arra, hogy egy gyáripari ág^ ilyen két­ségbeejtő gyorsasággal vesz­tené el fogyasztóinak tötne­j geiti mint sörgyáraink. Es mit csinálnak a sörgyáraink mikor fejük fölött zeng az égi há ború és százával csattognak i villámok ? Ülnek babéraikon, a régi jó vi lágban megkeresett irtózatos va gyonaikat ápolgatják s közben ugylátszik, nem is gondolnak az egyet* lan orvosszerre: a sörárak, leszállítására Ölbetett kézzel várják, hogy az üzleti konjunktura sültgalambkérat a szájukba repüljön. És közben? Egyre több magyar fogyasztó pár­tol át a sörivás zászlója alól a borivók egyse hatalmasabb sere­géhez. Hirdetmény A bizottság figyelmezteti mind­azokat a védett birtokú gazda­adósokat akiknek ingatlanaik a 10 katasztrális holdat meg nem hnladják, illetve az fogatlanok te­rülete 10 kat. feoldnái nagyobb, da a katasztrális tiszta jövedelmük a 100 aranykoronát meg nem haladja és készpénatörlesztés, valamint könyvadósság vállalás iránti a 14000/1933. sz. rendelet 27. és 28. §-éban körülirt igényüket érvénye­síteni óhajtják, hogy eziránti kér­vényeiket a Pénzintézeti Központ­hoz, avagy az Országos Központi Hitelszövetkezethez a 87000/1934 M. £. sz. rendelet 1, 11 és 23, § ai értelmében f. hó 30 ig bejelenthetik. ÜMinlhogy a védett kisbirtokosok­nak fontos érdekük fűződik ezen bejelentés pontos idejében való előterjesztéséhez, ezért minden védett kisbirtokos, aki ezen ked­vezményre igényt támaszt, beje­lentését minél előbb eszközölje. E tárgyban a bizottság f. hó 30-ig hétköznapokon d. e, 11—12 óra között felvilágositőst ad hiva­talos helyiségében a békéscsabai m. kir. adóhivatalban. Békéscsaba, 1935. junius 21. dr. Szilassy Antal sk. a helyi bizottság elnöke Kereskedők, háztulajdonosok figyelmébe ! Vas és fém portál építést Dénes Bálint százalék adókedvezménnyel végezi int miilakatos, Békéscsaba, Teleki-u. 6. Telefon 183.1

Next

/
Thumbnails
Contents