Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-22 / 140. szám

Ara 6 fillér Békéscsaba, 1935 junius 22. szombat 82. évfolyam 140. szám 77 fonó ró í szói a nóta Tegnap, a pirosbetüs ünnepnapon a törvény nem rendelt munszünetet. A törvényes rendelkezésekhez képest a pirosbetüs ünnepen a békéscsabai vállalatok és gyárak a szokásnak megfelelően teljes üzemmel dolgoztak. A tegnapi erőteljes munkanapnak örvendetes jelentősége az, hogy a békéscsabai gyárak a mai munkanélküli világban sem kénytelenek szünetet tartani, még akkor sem, amikor ezt a szünetet nem a megrendelések hiánya kényszerítené ki. Manapság a munkós is örül a munkalehetőségnek és szívvel lélekkel ragadja meg a fonalat, mely a tisztességes megélhetéshez, családja kenyeréhez és otthona biztonságéhoz vezet. A munka tegnapi ragyogó békéscsabai himnuszába azonban disszonáns hang szólt bele, illetőleg egy megszokott dallam hiőnva kavarta fel és zavaria meg a himnusz harmóniáját. A Rokka kötszövőgyér tegnap délben nem jelezte szirénahanggal a déli munkaszünetet. Előbb azt hittük,hogy véletlen feledékenység, esetleg géphiba volt a szokatlan jelenség oka. Éppen ezért szokott alaposságunkkal a Rokka legilletékesebb helyén érdeklődtünk a dudaszó elmaradása felől. A legilletékesebb hely okmagyarázata meglepő volt: a pirosbetüs ünnepet jelezte a néma trombita. A duda tehőt ünnepelt. És az ünneplő dudával a Rokka kifelé azt akarta mutatni, hogy a gyár is ünnepel. Nem értjük. Ha dolgozik a gyár, miért nem dudál ? S ha nem dudál, miért dolgozik ? Ismét egy csabai ellenmondás, amit egyenes gondolkozásunkkal nem értünk. Elvégre azt, hogy egy gyár a mai világban is teljes üzemmel dolgozik, nem szükséges titkolni. Sőt. Állandóan szólni kellene a harsonáknak, hogy példaként ünnepelje az egész város, Békéscsaba apraja-nagyja a legnagyobbat : a gyárat, ahol emberek dolgoznak. A munka nem szégyen. Semmi szükség arra, hogy az elnémult szirénák romantikus felhőbe burkolják az andrá8syutvégi gyárépületet, ahol ugy folyik a munka, (ha Bedeaux rendszerrel is) csendben, titkon, mintha összeesküvést szőnének, holott csak kitűnő árukat kötnek. GázoBt az AEGlf vésztői vonata A kilencéves Székely Ilonka a haláfos áldozat — Egyelőre rejtélyes és megoldatlan, miként került a gyermek a sinekre (A B. K tudósitója jelenti.) Csütörtökön hajnalban a menetrendszerű időben indult el Békéscsabáról az AEGV sinaulóbusza. Három óra 57 perckor ment tovább a béké8-Széchenyi-téri állomásról. Kórászmegyeren tul 2 — 300 méterre nyugatról-keletre visz a sin utja, majd hirtelen, éles kanyarral észak nak fordul. A 8inautóbuszt Faltai Andor huszonkilenc éves békéscsabai motorvezető vezette, aki 1927-ben került az AEGV-hez és 1929 ben lett motorvezető. Amikor a kanyaron tu'jutottak, Faltai mozdonyvezető észrevette, hogy mintegy 60—80 méternyire valami alaktalan, szürkészöld tömeg fekszik a sínen. A vezető egyik kezével csengetett, másik kezével pedig fékezni kezdte a 35 kilométeres sebességgel haladó sinautóbuszt. A kocsi kereaz tülment a sinen fekvő tárgyon. A kocsi nagyot zökken'. A sinautó busz mintegy tizanöt mfternyire vitta magával az akadályt, amely végül is a talpfák között egy nagyobb mélyedésben feneklett meg. Ekkor Faltai Andor megállította a kocsit. Pillanatok alatt megállapították, hogy egy kislányt gázolt el négy éra 27 perckor a? AEGV sin autébnsza. Annak ellenére, hogy kora reggel volt még, pillanatok alatt összegyűlt a körnvékbeli tanyák népe. Csakhamar felismerték a kis áldozatot, aki Székely Imre fehérháti gazdálkodó kilencéves ííona lánya volt. A közelben lévő majorból egy fiatalember kerékpírra ült és értesítette az egy kilométernyire fekvő Fehérháton kapálással foglalatoskodó Székely Imrét gyermeke tragédiájáról. A műtőben már alig élt a szerencsétlen gyermek Székely Imre félőrülten rohant a baleset színhelyére, de ekkor a sínautóbusz mir elment s magával vitte a kis Székely Ilona összetört testét is. A legközelebbi állomásról. Bélmegyerről bejelentette Faltai Andor Békéscsabának, hogy mi történt, majd Vésztőre érve felzörgették Kincses Imre dr. orvost, aki bekötözte a kislány sebeit s azt aján lotta, vigyék a szerencsétlen teremtést a sinaniébaszon a csabai kérházba. Időközben a mőr Csabáról értesített csendőrség Békésen várta a félórás késéssel érkező sinautóbuszt, s kihallgatta Faltai Andort, aki azután bevezette a vonatot Csabára s a délutáni helyszíni szemlén, a 256 os szelvénynél mondotta el részletesen a történteket. Az AEGV forgalmi főnökségé nek intézkedésére Békéscsabán a mentők vőrták a sinautóbuszt. A mentők hordágyra tették a szerencsétlen kis áldozatot és beszállították a kórházba. Amikor a műtőbe értek vele, már alig pihe gelt az eszméletlen kisleány s alighogy levették a hordágyról, utolsót lélegzett és meghalt. A szegény kisleány borzalmas sérüléseket szenvedett. A gyilkos kerekek levitték fejbőrét, bal felső karját lemetszették, jobb kezefejét összezúzták és mindkét lábát kitörték. A csendőri nyomozás főleg azt igyekezett tisztázni, hogy került a kis Székely Ilona kora hajnalban a sinekre. Tanú jelentkezett, Kesztyűs Andrásné ssemélyében, aki a sinpérlól husz méternyire lakik tanyáján s azt állította, hogy a vonat érkezése előtt egy órával látta a ház előtt elmenni Székely Ilonét. A szülők vallomása ulén tisztázódott a helyzet. Székely lmréék nagyon korón keltek, hogy mikor, maguk sem tudják, mert nincs órájuk. Az asszony Kárászmajorba ment napszámba, vele tartott egyik leónya is, mig a kilencéves I'onát a tanyától egy óra járásnyira fekvő Gotthard József éielmiszerüzle tébe küldték, hogy kenyeret vésároljon reggelire. Azt is megmondlák neki, hogy siessen, mert a munka a majorbsn hétórakor szünetel s anyja akkor reggelizhet. Félórát együtt mentek. a kislány nem látszott sem álmosnak, aem fáradtnak, sőt nagyon élénk volt. A vonatvezető vallomása szerint Székely Ilona vagy elaludt, vagy összeesett a sinen, édesanyja viszont azt állítja, hogy a kislány nem aludhatott el, legfeljebb felbukott, vagy megütötte magát. Tegnap délután, a helyszíni szemle után beszélgettünk Székely Imrével és feleségével. A megtört, kisirtszemü asszony zokogva mondotta: — Két elemit járt Ilonka, a télfjn pedi? kimaradt, mert nem volt pénzünk meleg ruhára. Azontúl otthon vigyázott kisebb testvéreire. Székely Imrének hat gyermeke van, Ilona volt sorrendben a negyedik. A háború előtt a hunyadmegyei Hátszegen volt könyvkereskedő, majd Erdély elszakítása után került Magyarországra, jóformán fillér nélkül s a földosztás során jutott két holdhoz Békés határéban. Székely Imre egyébként elmondotta nekünk, hogy jelentkezett nála Szatmári Gábor gazdaember, akinek Zsuzsanna nevü leánya párszáz méterről meglátta Székely Ilonát, mielőlt még a sinen áthaladt volna. Intett nek?, hogy várjon, együtt mehetnek a boltba. Közben a kanyar miatt Székely Lona eltűnt Szatmári Zsuzsanna szeme elől s s mis-e odaért, pajtása már elgázolva feküdt a siaeken. Eszerint tehát a kislány nem eiudt és nem is feküdt hosszabb idei*, mielőtt a vonat jött volna. Székely Ilona holttestét az ügyészség rendeletére ma délután három órakor, a csabai kórház hullaházéban felboncolték. A vizsgálóbírót Romváry Tibor dr. járásbiró képviselte, a boncolást Vas Vilmos dr. és Szalai Dezső dr. végezte. Halálos baleset a csabai pályaudvaron (A B. K. tudósitója jelenti.) Ma délben a béiteic»abai MÁV állomáson halálos szerencsétlenség történt- Egy to'ató mozdony elütötte Tyirják György fiatal pályamunkásí, aki azonnal meghalt. Á vizsgálat nyombsn megindult. Az eddigi adatok szerint a szerencsétlenség ugy történt, hogy Tyirjék György a befutó személyvonatot nézte s nem vette észre a tolató mozdony közeledését, amely elütötte. A sérülés halántékán érte, ezért következeti be percek alatt a halál. A szerencsétlenség hirére kivonultak a mentők is, de dolguk már nem akadt. Tyirják György a Békécsabai MÁV SE egyik legtehetségesebb boxolója volt.