Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-20 / 139. szám

BEKESMEGVEI KÖZL0NY 1935 junius 19 Tropikál és vászonöltfinyfik VI

RAD. BÍL. RUHHÍRUHÍZÍB A nagy választékban Békéscsaba, Andrássy-ut 2. „Takarékosság" bevásárlási helye Mozduljanak meg az agrár szervezetek, a tűzoltó testületek és követeljék a biztosító társaságok hozzájárulását a tűzoltóság fejlesztéséhez Nagy visszhangja volt országszerte annak a cikkünknek, amelyben azzal a különös és megdöbbentő körülménnyel foglalkoztunk, hogy a biztosító társaságok a kartelbe tömörült gyáriparosoknak » rosszabb kockázatú gyárbiztosítások után csak 15 százalék illetéket ás kezelási költséget, ugyanakkor az elismerten já kockázatú gazdabiztositásoknál 50 százalékos illetéket számítanak lel. Egyes községekben a mezőgazdasági bizottságok foglalkoztak a kérdéssel és ha egyelőre végleges állást nem is foglaltak el, remélhetően a kérdés oda fog fejlődni, hogy az Orszógos Kamara a vidéki kamarákkal karöltve fogja ezt a kérdést a kormányzat előtt erőteljesen képviselni és követelni, hogy ez az igazságtalan teher levétessék a gazdatársadalomról. Az illetéken felül még kezelési költség is Nagy megütközést kelt az a körülmény, hogy az 50 százalékos illetéken felül abban az esetben, ha a gazda például tavasszal biztosit és a diját csak ősszel, amikor a terményt betakarítja, fizeti meg, akkor nem is 50. hanem 60 százalékos illetéket számítanak a biztosító társaságok, tehát sokszor 3—4 hónapos halasztásért a biztosítási dij 10 százalékát számitiák lel késedelmi kamat lejében. Hogy ez milyen százalékos kamatozásnak felel meg, azt rábízzuk olvasóinkra, hogy saját biztosítási kötvényükön számítsák ki. Bizonyára lesznek olyanok, akiknél ez 10 hónapi halasztásnál tényleg csak 10 százaléknak, azonban akik csak 2—3 hónapos halasztásra vették igénybe a fizetési kedvezményt, azoknak 30 százalékon is felü\i kamatozásnak felel meg ez a pótlólag felszámított kezelési költség. Sajnos, n biztosító társaságok ezt nem kifejezetten kamatként, hanem kezelési költség és illetékként számítják fel, különben minden biztosító fél megtalálná a módját, hogy törvényes uton érvényesítse kifogásait ez ellen a horribilis és igazságtalan késedelmi kamatfelszámitás ellen. A kormány semmi körülmények között sem zárkózhatik el az illetékek rendezése elöl, most, amikor értékes szellemi mun kások mérnöki diplomával 50-60 pengőért dolgoznak havonta és adják tudásuk legjavát, lehetetlen, hogy kímélettel legyen a kormányzat azokkal a nagy biztosítótársaságokkal szemben, amelyek egy-egy vezérigazgatójuknak vagy igazgatósági tagjuknak még mindig busás jövedelmet juítatr.ak. Á biztosítók járuljanak hozzá minden falu tűzoltóságán k fenntartásához Ugyancsak nagy visszhangja kelt cikkünk azon részének, amellyel rámutattunk, hogy a főváros a maga súlyával keresztfii tudta vinni, hogy a biztosítótársaságok a szedett dijakból bizonyos százalékot, a tűzoltóság lenntartásának hozzájárnlásaképen űzetnek. Tehát itt már elismerték azt, hogy a közérdeken kivül, talán még ezt megelőzően is elsősorban a biztosítóié easégoknak az érdeke, hogy a biztosított vagyont jó tűzoltóság védje, mert nem lehet vitás, hogy a jó tűzoltóság itt elsősorban a biztosítótársaságok vagyonát védi. Ha a vidé ki v árosokszö vetségeis meg mozdul és megmozdulnak a falvak is. akkor igenis keresztül fogják ludni vinni azt, hogy a biztosító társaságok minden • gyes köaségben, minden •'gyes városban a szedett dijak arányában járuljanak hozzá a tűzoltóság fenntartásához. Hogy mennyire közérdek ez és mennyire kívánatos, hogy a kormány a maga súlyát ebben az irányban is érvényesítse, semmi sem bizonyítja jobban, mint az utolsó időben előfordult tűzkáresetek. ehol az egyes helyeken kitűnt, hogy a tűzoltóság nem rendelkezett kellő felszereléssel, mert az országos gazdasági nyomor közepette épen ezt az intézményt, amely a legtöbbször egyes városokban és falvakban önkéntes szolgálatra van felépítve, a községek továbbfejleszteni nem tud ták, de különösen nem tudták továbbfejleszteni a 15 százalékos illetéket fiaető, karteibe tömörült gyéripar drága árai mellett. Ma tűroltólelszereléseket a községek ás városok bezerezni alig to dnak, mig ba a biztosítótársaságok a díjak arányában, mondjuk 10 százalékkal hozzájárulnak az egyes városok és községek tűzoltóságnak fenntartáséhoz, olyan folyamat indul meg, amely a tüzzoliófelszerelesek erőteljesebb beszerzése folytén a gyáriparnak munkát ad, a biztosítótársaságok pedig ott találják meg a számításukat, hogy kárfizetési kötelezettségük csökkenni fog, mert a modern felszereléssel biró tűzoltóság eredményesebben tudja végezni munkáját, de legalább is meg tudja akadályozni a tüzeseteknek széles területre való terjedését. Mozduljanak meg az agrár szervezetek. A magyar gazdatársadalom joggal várja a gazdasági szervezetektől (mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek), hogy mozduljanak meg, hiszen a gazdatársadalom ezekben a szervezetekben van úgyszólván teljes egészében tömörülve. Mozduljanak meg és kényszerítsék a kormányt, hasson oda a biztosítótársaságoknál, hogy a gazdatársadalommal szemben az illetékek legalább is a gyáriparral szemben alkalmazott illetékek mérvére szállitassanak le ás törvényvényben köteleztessék a biztosítótársaságokat arra, hogy a tűzoltóság lenntattásáhos minden egyes városban vagy községben szedett dijak 10 százalékával járuljanak hozzá. Ez a reform olyan reform, amely a magyar gazdatársadalom érdekében máról holnapra megvalósítható Megnyugtathatunk minden illetékes tényezőt, hogy a biztosítótársaságoknak megvan a fedezete erre, mert békében sem szedték ezeket a hatalmas illetékeket, akkor pedig a tüzesetek gyakoribbak voltak, mert most fttatárium stb. védi a biztosítótársaságokat s a gyújtogatások a legritkább esetekben fordulnak elő, mig békében a tüzeseteknek egy nagy hányada gyuj'ocnlás következménye volt. És mégis ebben a boldog békekorazakban a biztosítótársaságok hatalmas tartalékokat tudtak gyűjteni. A mostani időkben senki sem fog sírni, ha a biztosítótársaságok igazgatóinak és igazgatósági tagjainak tantiemjei mai magasságukból kissé leszállanak, de az orszőg egész gazdatársadalma könnyítést nyer, főleg pedig nyerni fog a közérdek azáltal, hogy a tüzolíósőg fejlődése az egész vonalon megindu', mert hiszen természetes, hogy a törvényben szigorúan meg kell határozni, hogy a biztosítótársaságok által juttatott ilyen összegek kizárólag a tűzoltóság fejlesztésére használhatók fel. Mozduljon meg a társadalom, különösen pedig mozduljanak meg az agrárképviseletek ás tfizoltószervezetek és az eredmény nem log elmaradni, mert minden igazságos ügy támogatást kell nyerjen a mostani reformkormánynál, ez a megmozdulás pedig a legigazságosabb ügy mellett történik. ítélet Littke Kázmér vesztegetési ügyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Littke Kázmér és társai vesztegetési bűnügyében a törvényszék ma délben hirdetett Ítéletet. Littke Kázmért másfélévi börtönre, Klauschek Rezső miniszteri osztálytanácsost egy hónapi fogházra Auguszt Józsefet 8 napi börtönre Auguszt Józsefnél 1 hónapi fog házra ítélték. Klauschek és Au gusztné büntetésének végrehajtá sát felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős. Emberhalál az adóban elhajtott jószágért (A B. K. tudósítója jelenti.) Véres zavargások folytak le a Ploesti melletti Cornu községben. A biró néhány gazdától adótartozás fejében elhajtatta a teheneket és lovakat. A gazdák szomszédaikkal együtt a községháza elé mentek és követelték az állatok visszaadásét. Amikor a biró mrgtaoadla ezt. a parasztok behatoltak a községházára és az egész berendezést összezúzták. A lakosságot csendőrség szórta szét, de nekik is ellenszegültek, ugy hogy kénytelenek voltak fegyvert használni. Többen megsebesültek, köztük a községi bíró és egy csendőr is. Párbaj a Kenyeres-Kaufmann ügy miatt Tízszer csaptak össze. Mindketten több lapos vágást és kisebb karcolást kaptak, végül is a párbajt mindkét fél harcképtelenségével, komolyabb sebesülés nélkül fejezték be. A Kenyeres-Kaufrran üggyel kapcsolatban Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában heves támadást intézett Horváth Dénes főszolgabíró ellen, aki emiatt provokéltatta. Bajcsy és Horváth ma kardpérbajt vivtak. Hogyan lesz 18 fillérből 80 pengős perköltség (A B. K. tudósítója jelenti.) Különös perben hozott ítéletet tegnap a szegedi törvényszék, mint felebbviteli bíróság. Kovács Mihály \ csongrádi városi tisztviselő perbe fogta a csongrádi villamostőrsasőgot 18 fillér miatt. A tisztviselőnek 3 pengő 50 fillér villanyszámla tartozása volt. A városi tisztviselőknek a társaság 5 százalék kedvezményt adott és a kedvezménnyel Kovács is élni akart. Levonta a tartozása 5 százalékát, 18 fillért és a 3 pengő 50 fillért ennek híjával akarta fizetni. A villamostársaság azonban ezt nem fogadta el és kikapcsolta a villanyi Kovács lakásában. A tisztviselő ezután a bírósághoz fordult. Sommás visszahelyezése iránti pert indított a járásbíróságon, kérve a bíróságot, kötelezze a villamostérsaságot, hogy jogosulatlanul kikapcsolt villanyóráját újra kapcsolja be. A bíróság elutasította a keresetet azzal, hogy sommás birtokbahelyezésnek nincs helye a jelen eBetben. Fellebbezés folytén az ügy a szegedi törvényszékhez került, amely helybenhagyta az elsőbiróság Ítéletét és kötelezte Kovács Mihályt 80 pengő perköltség megfizetésére. Igy lett a 18 filléres keresetből 80 pengős költség.