Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-16 / 136. szám

1935 junius 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Mezömegyer lét- vagy nemlétkérdése Egyik békési újság félreveri a harangot és tiltakozik Békés trianonizálása ellen Érdekes riportot közölt a B. K. nemrégen Békéscsaba »veteményes kertjéről®, a szomszédunkban szeré­nyen meghúzódó Mezőmegyerről. Ez a régi multu, de halóporaiból csak pár év előtt újjá elevenedett kis köz­ség esdve nyujta kezét segítségért, mert nem tud lábra állni és nem tudja magának megteremteni azokat a községi, közlekedési és kulturális eszközöket, amelyeket pedig épen a községesitése révén remélt megsze­rezni. Tetézi a kis falu súlyos hely­zetét, hogy bár négy kilométerre van csak Békéscsabától, közigazgatásilag mégis a huszonkét kilométerre fekvő Gyulához tartozik, ott van a bíró­sága. a szolgabírói hivatala, minden hatósága. Mi sem természetesebb, mint, hogy Mezömegyer a mostoha sors ekkora csapásai ellen védekezni igyekszik. Meg akar nőni, meg akar erősödni s ezért magához akarja venni a vele közvetlenül szom­szédos területek népet, akik az övéhez hasonló sorsban vergődnek, mert tanyanépe a tőlük tiz Kilométerre fekvő Békés nagy­községnek s épen olyan keservesen érzik, mint a mezőmegyeriek, mit jelent »az Isten háta mögött® élni a magyar tanyák népének életét. Ez az élet bizony n?m az a boldog, egészséges és megelégedett élet, amilyennek azt a »bogárhátu kis há­zacskák« közt andalodva sétáló poé­ták énekelni szokták. fi magvai 4 tanya népé nek élete tele van szen védéssel Nemcsak a kenyér gondjai gyötrik, de sokat szenved közegészségügyi, szellemi és gazdasági műveltség hi­ányában. Amikor a bogárhátú kis tanyai házacskákról szó esik, akkor ehhez azonnal hozzátársul a hely­zettel ösmerős ember gondolatában az egészségtelen lakás, az orvos és szülésznő hiánya, a fertőző betegsé­gek egész sora, az uttalanság, a fullasztó por, a járhatatlan sár és a tudatlanság. Csoda-e, hogy amikor egy tanya­csoport népe hosszú erőfeszítések után végn eléri a kultura felé való haladás első lépcsőfokát, önálló köz­ségi létét, hogy akkor és lelkes jegy­zője vezetésével keresve keresi a jövendő utjának biztosítását és ebből a célból maga mellé igyekszik von­ni szomszédait, akikkel egyazon sors­közösségben éli szomorú életét? Olyan derék magyar erőfeszítés ez, hogy előtte kalapot kell emelnie mindenkinek, aki népe, nemzete és hazája sorsát a szivén viseli. Mert ez mindenek előtt és fő lőtt való, minden lokál, patriotizmuson messze túlemelkedő, elsőrendű nemzeti feladat. Nagyon örvendünk, hogy Mezö­megyer vívódásairól irott cikkünknek visszhangja támadt. A mezőberény­békési »AlföIdi Függetlenség® fő­szerkesztője adott rá választ Ve­szélyben Békés területi épsége® cí­men és az érdekeltek nevében til­takozik »Békés trianonizálása ellen®. Miután ez a kérdés nemcsak Bé­késcsabát és a megyét érdekli, ha­nem szorosan kapcsolódik a ma há­nyódó-dübörgő napi politika egyik vezérszólamához, vissza fogunk reá még térni s ezért s^ükséqesnek tart­juk, hogv lapunk olvasóit a békési állásponttal megismertessük. A békési cikk már cimében meg­állapítja, hogy Mezömegyer annek tálni akarja Békésföldvárt, Nagy­állást és a Gyuri kaszálót. Aztán igy folytatja: Erősen kilóg a lóláb, ami­kor a cikk Mczőmegyar nehéz hely­zetét ugy tünteti fel, mintha ez külö­nös, Mezőmegveren kivül ismeretlen valami lenne. Nem hajlandó tudomást venni arról, hogy nemcsak Mezöme­gyer sínylődik ilyen sorsban, hanem az egész ország, sőt az egész világ immár hat éve küzd a gazdasági el­merülés ellen. Természetes : amennyire hibás a kiindulás, annyira téves a következ­tetés is Mert eltekintve attól, hogy gazdasági bajokat nem lehet annexió­val gyógyitani, elgondolásának még az is eryik kiütköző szépséghibája, hogy a segitsép, Mezömegyer meg­segítése az érdekelt békésiek bőrére és zsebére menne, amiből ezek már csak ezért sem kérnének. Sőt: egye­nesen tiltakoznak a fejős tehén sze­repe ellen! És tiltakozik Békés egész felháborodott közvéleménye, amely a gazdasági, kulturális és politikai mellőzés mellé nem hajlandó vállal­ni területének oktalan megcsonkítá­sát is! * Évek óta kisért ez a mozgalom, eddig még nem tudni; kik indították meg azt, hogy Békésföldvárt, Nagy­szállást és a Gyúri kaszálót Mező­megyerhez csatolják. Senki nem vet­te komolyan mindaddig, amíg a hangulatos riport le nem leplezte az igazi szándékot. Ez azonban kinyi­totta a békésiek figyelmét és jelen­tőségének megfelelő eréllyel és súllyal szállanak szembe a Békés integritását fenyegető kísérlettel. Több éve már, hogy a belügymi­nisztériumba beérkezett egy kér­vény. melyben békésiek kérték, hogy az általuk lakott területet egyesítsék Meiőmegyerel. Annak idején az elöl­járóság kihalgatta az aláírókat és megütközve állapította meg, hogy egytől egyig félrevezetés áldozatai. Egyöntetűen állították ugyanis, bogy ők nem irtak alá ilyen kérel­met, őket egy kitöltet­len ívnek azzal íratták alá, bogy kovesutatkér­vényeznek a számukra. E zzel az elöljáróság elintézettnek is tekintette az ügyet s az iratokat visszaterjesitette. Legutóbb ujabb deirat érkezett az elöljárósághoz olyan adatok beszer­zése végett, melyekből az volt követ­keztethető, hogy a Hagyállás, a Gyúri kaszállö és Békésfold­vár elszakítása már csak törvényhozási In­tézkedésre vár. Az elöljáróság újból tüzetes ki­vizsgálás alá vette az ügyet s öröm­mel győződött meg arról, hogy az érdekelt területek lakossága szilárd elhatározással ragaszkodik Békés­hez, a legélesebben állást foglal a Mezőm agyerhaz csatolás ellen. És állásfoglalásukban a sziv elné­míthatatlan parancsa mellett nyoma­tékos egyéb érveket is hangoztatnak a lakosok. Nem hajlandók a mező­megyeriek kedvéért és megmentésé­ért az amúgy is terhes adókhoz uiabb s nagyobb adóterheket válla'ni. Mert az első cél az, hogv a Mezömegyer I lakosságára nehezedő községi pót- I adót áthárítsák a békésiekre, akik Békésen lényagesen kisebb pótadót fizetnek. A mezőmegyeriekért fájnak első és utolsó sorban is azok a bé­késiekért gyászba borult szivek! A mezőmegyeriek megsegítésére akar­nák a békésiek zsebét maginditani Mert az egyszerűen valótlan, hogy Békésföldvár lakossága közelebb éri Mezőmegyert, mint Békést. Ezt egy pontos térkép már megcáfolja: Hogy pedig könnyebben jutnak Békésre, az sem szorul bizonyításra, mert nemcsak vasul, de jó mőut is ren­delkezésre áll a földváriaknak. Mun­kaalkalmuk különben is Békéshez köti őket Egy kis örökölt föld a határ másik részén vagy házacska a beltelekben, a rokoni szálak, mind amellett szólnak, hogy Békéstől el­szakitásuk nagy és helyrehozhatatlan hátrányt jelentene a számukra. Ám az elszakadási mozgalom ed­dig ismeretlen rendezői szemében SZOMJAS ? MELEGE YAN? P 6-ért Ön is kaphat (P 15 helyett; egy Készíttesse szóda­vizét, üdítő italait, habzóborát otthon, hygienikusan, saját üvegében ! Egy tu­cat patron csere is csak P 1.44. Siessen rendelé­sét előjegyeztetni, mert csak rövid ideig kap­ható az autosyphon fenti propaganda árban. Közelebbi feltételek megtudhatók és a ké­szülék beszerezhető : RÉTHY KÁROLY gyógyszerésznél, Békéscsaba mindez lényegtelen. A lényeges az, hogv mezőmegyeri érdekekért, köz­igazgatási önállóságáért saját érde­keik sutbadobásával, rájuk erősza­kolt mellőzésével — békésiek hoz­zanak áldozatot. Itt adódik egy kérdés: miért nem csatlakoznak a mezőmegyeriek Bé­késcsabához, melyhez kövesut köti, melynek községük már ugy is gaz­dasági gyarmata ?! Vagy Békéscsa­ba miért nem ragadja meg az al­kalmat, hogv Mezömegyer magához csatolásával növelje meg határát ? Nem tudjuk elhinni, hogv ez nem lenne vágya és kívánsága Békéscsa­bának. Csakhogy e keserű pohárból nem akar űriteni: nem hajlandó sa­ját terheit növelni — Mezőmegyer­ért. És érdekes, hogy amit nem ta­lál előnyösnek békéscsabai laptár­sunk Békéscsabára, azt előnyösnek rajzolja meg a kékésiekre nézve! * A békési határnak minden rögé­hez ragaszkodunk. Abból sem álér­dekből, sem valódi érdekből egyet­len négyzetmétert sem áldozunk fel. A határok kialakulásának történelme van, mely az utódokat is kötelezi. Elvárjuk, hogy a békési határ sért­hetetlenségének elvét szomszédaink is tiszteletben tartsák. Tiszteletben tartsák különösen akkor, amikor ezt a békésiek érzelmi és gazdasági ér­dekein kivül magasabb nemzetisé­gi, politikai szempontok is igy pa­rancsolják. Mert igen könnyen m eg­eshetik, hogy most Mezömegyer ra­gadna el hatalmas területet nagy­számú magyar lakossággal s néhány év múlva pedig az igy megnöveke­deti Mezömegyer csatlakozását már szivesen fogadná Békéscsaba, mivel már nem áldozatvállalást, hanem gaz­dasági erősödést és előnyt jelentene. Már pedig a magyarság megőrzésére mi mégis csak megnyugtatóbbnak ta­láljuk, ha népünk társadalmi és kul­turális nevelését, gondozását Békés, DRAGA MAGYAR KINCS, MELYNEK SEHOL PÁRJA NINCS a budapesti 9 thermálfiirdő, 60 rádiumos gyógy­forrás (23-73 C fokig) és 200 glaubersós forrás Fá radt ? Beteg ? Kimerült ? Gyógyulni akar ? Üdülni vágyik ? Ne vigye pénzét költséges külföldi fürdőkre ! Várja Önt a Duna Királynője, a földkerekség legszebb, legolcsóbb helye: ^ Fii rdöidény egész éven át! Részletes felvilágosítást ad levél- fiy|jf|y||p|uj RÍ7|)tftJÍ|| Budapest, V. kerület Vigadó-tér Olcsó pausálkurák ! ben, vagy szóbelileg díjtalanul a umiim 3. szám alatt. — Telefon: 812-80

Next

/
Thumbnails
Contents