Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-16 / 136. szám

1935 junius 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY lia és Kenya lakosait megtizedelték. Maga Lswrance ezredes évente ötezerre becsülte azoknak a nyomorultaknak a számét, akik őfelsége Heila Selasíienak, a királyok királyának, Juda bátor oroszlánjának, Isten kiválasztottjának jóvoltából angol, sőt gyakran francia gyarmatterületről igéba hajtatnak és Arábia piacain mint kétlábú barmok eladatnak. És még ezeknek áll feljebb. Még ezek lapatyolnak jogról, még ezek lapatyolnak igazságról a népszövetség szine előtt. Minket azonban a légyott, melyre Olaszország és Abesszínia izgalommal készül, egyelőre csak anynyiban érdekel, amennyiben az európai politikát befolyásolja. Es meg kell adni a német diplomáciának, hogy ezúttal nem volt lusta üstökön ragadni az alkalmat Már a stresai konferencia alkai mával észre lehetett venni gya korlatnak is, hogy Mussolini sok kai inkább a Brennert félti, sem mint az európai egyensúlyt, eme lyet a franciák állhatatosan a ma guk biztonságával tévesztenek ösz sze. És Tardieu, akiről sok min dent, jót, rosszat, el lehet hinni csak azt nem, hogy port engec hinteni a szemébe, mór egyene sen azzal gyanúsította a Duce hogy mig a karzat előtt ócsárolja szidja Németországot, mint a bok rot, suttyomban cimborál vele Annyi bizonyos, hogy Olaszország régtől fogva bandzsal s gyakran szemez olyanokkal is, akikkei haragot tart. Annak ellenére, hogy Genf tisztázta az oual-ouali csetepaté hátterét és elégtételt szolgál Külpolitikai szemle Irta: Lustig Géza Bekövetkezik-e vagy sem Afrika keleti zugában a háború, melytől a széplelkek darvadoznak: ez sok mindentől függ. Ám, ha bekövetkezik, ugy ne rösteljenek mindazok, akik az emberiséget az emberséggel azonosítják, imádkozni az olaszok győzelméért. Általuk a világosság készül megütközni a sötétséggel. Értsünk szót. Észünkágában sincs riadót fújni, tüzet szítani. Hittel valljuk az equinoival, hogy minden háború, amit ember ember ellen visel, a testvérgyilkossággal ér fel. De hittel valljuk a nyomán azt is, hogy fegyvernek élivel kell pusztulnia annak, ki az emberben az Istent csúfolja meg. Es mit tesz egyebet .Abeszszinia ? Ez az állam, amelyet a népszövetség orcapirulés nélkül iktatott tagjai soréba, az utolsó fellegvára a rabszolgakereskedésnek és — amennyiben hitelt adhatunk Phayne jelentésének, amelyet az amerikai szenátushoz beterjesztett — riikén múlik el nep anélkül, hogy garázda Ras-ok — igy cimezik magukat az ethiop rablók — ártatlan, békés falvakra le ne csapjanak s ezreket meg ezreket, öreget, fiatalt, útnak ne indítsanak, amelynek végéről az örök szolgaság integet feléjük. S a fekete elefántcsont elég csábító zsákmány, hogy necsak odahaza vadásszanak rája ezek a fenevadak. És Lord Hailsham csak az igazat beszélte, amikor az angol parlament szörnyüködésére előadta, hogy az abesszin raidek a Nilus alsó folyósa mentén egész törzseket kipusztítottak, sőt Soméí < I 16 szoba, ebédlő, kombinált bútorok, konyhák stb. óriási választékban nagyon olcsó árakon kaphatók KOPSTEIRI bútoráruházban BÉKÉSCSABA. £&ndrássy-ut25. sz. Kedvezfi fizetési feltételek tátott Rómának, Mussolini nem tett le arról a szándékéról, hogy Afrikéban rendet teremtsen es rendet vágjon a közeljövőben. Ehhez azonban m ulhatatlenul szükséges, hogy Ausztria felől meglepetések ne érjék. Igenám, csekhogy a dunai konferencia sehogy sem akar összeverődni. A kisántánt megbokrosodott s nem akar kötélnek állani. Ánglia is orrol, mert félti az afrikai koncot. Szintúgy Franciaország. Ilykép Mussolini a legjobb akarattal sem csinálhatott egyebet, mint hogy — bárcsak óvatosan — közeledett Németországhoz. Mint vérbeli politikus, akinek kulecsában nem egy, ha több rekesz találtatik, a'igha gondolt arra, hogy ezzel sikerült az osztrák kérdés szamártövisétől megszabadulnia és még kevésbé gondolt arra, hogy az ethiop kalandra Németország elkíséri. De a közeledés bizonyára ugy fog hatni Angliára és vele együtt Franciaországra, mint holmi méreg-csutka. A torkukon akad. És május hu8Zunötödiki beszédében a Duce melegen üdvözölte eredeti másolaténak, Hitlernek tizenhárom pontját, kiemelvén, hogy Olaszorszégot és Németországot sem ásó, sem kepa nem választja el, haneha az osztrák hulla. Ám ugyanakkor bölcsen hallgatott arról a keleti pakiurrról, amely fél Európát meg veszejtette, kárhoztatta a leszerelést s jogosnak találta a német fegyverkezést. A német diplomáciát egyenesen agyalágyultnak kellett volna minősíteni, ha ezt a labdát el nem fogja. Aminthogy Hasse', a római nagykövet ettől kezdve mindig is ott csellengett, olt sündörgött a Duce körül és — ha ugyan nem csalnak az angol lapok föltevései — bizonnyal máról holnapra kipattan, mi rejlik a lázas udvarlás mögött. Talán az, hogy Németország bizonyos időre lemond azokról az előjogokról, amelyek felfogósa szerint Ausztria tekintetében mint szükségörököst megilletik és résztvesz a dunai konferencián, ha — ... ha Olaszország segédként mellé áll abban a párbajban, mely közte és a többi nagyhatalom között csak most veszi igazán kezdetét. Németország ugyanis felocsúdott abból a kábulatból, amelybe a népszövetség egyhangú állásfoglalása és a francia-orosz szerződés megkötése ejtette. Első dolga volt Angliának a szépet tenni és az öreg rókát azzal megejteni, hogy késznek nyilatkozott a légi Locarnót elfogadni. Sajnos ez a csalétek, melyet elsőizben február 14-én tett kirakatba a német diplomácia, másodízben állottnak és pállottnak hatott. Az angol kormány, figyelemmel arra, hogy a a német birodalom március 16-án visszaállította az általános katona' szolgálatot, eleinte nem hederítet^ az ajánlatra. Ám amikor a kancellár legutóbbi beszédében utalt arra, hogy a birodalom a légi haderő tekintetében megelégszik a paritással, ami a fegyverkezés korlátozásával egyértelmű, az angol közvélemény megingott. Anglia ma nem fél semmitől se jobban, mint a légi támadástól. Mér pedig az a szerződés, amely három hónappal ezelőtt létesült, biztosította ugyan Angliának a francia légi haderő segítségét, ámde nem hárította el a német légi haderő kiépítését. Tehát igazán kapóra jött egy olyan ajánlat, mely a német légi haderőt az angol légi haderő szintjén igéri megrögzíteni s érthető, hogy Baldwin ép ugy mint Simon, mind a ketten örömmel Üdvözölték ezt a mentőponyvát. És, ha Angliát nem kötné a februári egyezmény, aligha késik vala Berlin megbékélni. Da mindenesetre rajta lesz azon, hogy Franciaországot az eszmének megnyerje. Ha semmi egyébért, hát azért, mert szeretné a flottaegyezményt megkötni éspedig sürgősen. Emia't is meggyült a baja Németországnak. Hívjuk csak vissza emlékezetünkbe, mi történt Berlinben akkor, amikor ott Simon látogatóban járt. A kancellár, se szó, se beszéd, értésére adta a vendégnek, hogy Németország flottát épit, olyat, mely az angol fiottához harmincöt százalékban aránylik. És mivel a derék külügyi államtitkár jónak látta a versaillesi szerződés idevonatkozó cikkelyeinek megsértése, illetve az angol thalassokrácia érdekeinek fenyegetése miatt mégcsak fel sem sziszszeni, a német diplomácia a hallgatást beleegyezésnek vette, annyival is inkább, mert ezt a pinceváltót gyorsan le akarta számitoltatni. A német flotta csak a papíron szerepel és sokáig nem fog a tengerben lubickolni. Ámde ez a jövőbeli hipolheka mégis csak jó arra, hogy Angliát, mely féltékenyen őrzi tengeri szupremáciájét, sakkban lehessen tartani és alkalomadtán meg lehessen vágni. És Ribbentrop báró máris felajánlotta Londonban, hogy a német flotta (ami nincs, csak lesz, ha lesz) bizonyos hajótipusokat nem alkalmaz, a Ballicumban csak jelentéktelen erőket központosít, sőt a tengeralattjárók használatáról is eltekint, ha ... Ha Anglia a pórtját fogja. Szóval a harmadik birodalom ritka ügyességgel halászik a zavarosban. Es alaposan kiaknázza azt a félelmet, melyet azzal ébresztett, hogy oda kiáltotta az egész világnak: eb ura fakó I Brávó, brávissimo 1 On dóit fairé peur tout en jouant la partié, blöffölni kell játék közben, mondotta Nagy Frigyes. Franciául, de épen ezért világosan. « unrííisnn friss vízzel várja a közönséget. aTK sHUr UKUU 4 gőzben olcsó füzetjegyek. a strandon olcsó bérletek