Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-02 / 125. szám

1935 május 26 5EKESMEGYE! KÖZLÖNY 2 mi történt régen ? 1895. junius 2 Tallián Béla főispán kezdeményezésére a megyében közművelődési egye­sület alakult. A törvényhatósá gi bizottsági tagok közül máris l okan léptek az uj egyesületbe. — Fodor Károly, a csabai adó­hivatal vezetője eltávozott Mar gittára, helyébe Bertalan Sán­dort nevezte ki a pénzügymi­niszter. — Mintha csak ma len­ne: arról panaszkodik az új­ság, hogy nincs élőviz a Körös• csatornában. A medermélyitési munkálatok ugyanis — igy szól oz indokolás — larsan halad­nak. — Véres drámát akadá­lyoztak meg Gyulán az egyik ottani mészáros jobb érzésű se gédei. A mészáros felesége fel­biztatta őket, hogy öljék meg az urát, de ezek nem fogadták meg a tanácsot, hanem felje­lentést tettek az asszonu ellen. — Szaavay Imre, a Nemzeti Szinház művésze két este ven­dégszerepel Csabán az Arany­emberben és a Fourchamboult család cimü francia színműben. — A Békésvármegyei Gazda­sági Egyesület gyűlést tartott. Többek között felszólaltak Beli­czey István elnök, Vidovszky János, Urszinyi János, Beliczey Rezső, Zsilinszky Endre dr., Ro­senthal Ignác, Kocziszky Mi­hály. — Meskó László a béke sí választókerületben, Barabás Béla dr. a gyomai polgárok előtt mondott beszámolót. — Lóversenyt tartottak pünkösd ünnepén Békéscsabán, amely­nek legérdekesebb száma a vi­gaszdíj volt. A „Rózsámja" ló letört, az „Urambátyám" lova­sának pedig leesett a kalapja, leszállt élte és azután ismét folytatta a futamot. A zsűri a dijat a szabálytalanságok miatt nem adta ki. 1905. junius 2. A Kossuth­szoborb'zottság — Szalay Jó zsef elnök, Áchim Gusztáv fő­mérnök, Balázs Ádám, Rell La­jos dr. főgimnáziumi tanárok, Wagne. József műépítész — Kossuth Ferenccel együtt keres te tel Horkay János budai mű termét, ahol maga Kossuth Fe­renc vette kezébe a vésőt és egy pár érdekes vonással figye­lemre méltó és jelentős változá­sokat ért el. Ekkor tűnt ki, hogy Kossuth Ferenc nemcsak poli­tikus, hanem szobrászművész is, Olaszországban tanult és atyja meVszobrát karrarai már­ványból készítette el. Horvay­nak különben a csabai már hu­szadik Kossuth-szobra volt s éppen a bizottság látogatása előtti napon készült el. A le leplezésre — a bizottság hatá­rozata szerint — meghívják az övzes előkelős jeket, a hivata­lokai a kormányt és a megyét s legelsősorban Kossuth Ferencet. 1910. junius 2. A választás előtt nagy az izgalom. Csabán három jelölt — Ursziny János dr., Wagner József, Áchim L. András — küzd a mandátu­mért. Az egyik kávéházban nagy verekedés történt, Áchim L. András főkortese, Pollák Ar­nold volt a botrány főrende­zői ftlRP AVATOLT SZÍNTARTÓ A W rl :t­3*90 KOZGAZDASAG A biztosítási dijak után a kartelbe tömörült hatalmas gyáripar csak 15 százalékos, a gazdasági válsággal küzdő gazdatársada­lom és a háztulajdonosok 50 százalékos illetéket és kezelési költséget fizetnek A békeidőben a biztosiíóiőrsa­ságok caak a kincstári illetéket számolták fel as általuk kötött biz­tosítási szerződéseknél, mindenki természetesnek tartotta, ho<y ezt az illetéket fizetni kell, mintahogy természetesnek tartották a biztosí­tott felek azt is, hogy a háborús idők folyamata alatt illeték és ke­zelési költség cimén mindig foko­zatosan emelték a biztosító társa­lgók a pótdíj felszámítását, ugy, hogy végeredményben eljutottak a felek által fizetett dij 50 százalé­káig. A háborúi idők csök ^vényeként maradt meg azután n biztosító társaságoknál az alap, hogy még ma is 50 százalékos pótdíj st szá­mítanak fel a felek élfal fizetett biztosítási dijak utén. Ez eiíen az igazságtalan felszámítás ellen jo­gos, hogyha kormányintézkedést sürgetünk, fel kell ébreszteni a biztosító társaságokat, megértetni velük, hogy ma már nincsen há­ború, ma mér ezeknek a rendki­vü'i pótlékoknek a felszámítása semmi néven nevezendő jogalap­pal nem bir, A bizfcsilési üzlet a békében is jó hasznot hajtó vállalkozás volt, mutatják ezt a bistositó tár­saságok éllel gvüjlötl hatalmas tartalékok, de mutatja az is, hogv a biztosító társaságok mindent el­követtek az uj biztosító társasá­gok alakulása ellen, úgyhogy ez a mai viszonyok között úgyszól­ván lehetetlenné vált, különben a jó üzletre való tekintettel a tőke mindig szívesen vállalkozott volna ujabb biztosító intézetek alapítá­sára. Békében a biztosító társasagok éppen ugy viszontbiztosítottak, mint most és a felszámított di­jakból fedezték a viszontbiztosí­tási költségeket és méfeis busás nyereséget tudtak minden eszten­dőben kimutatni. A helyzet nem változott. A viszontbiztosítási dij ma is csak a dijakat terheli, el­lenben 60 százalékos illeték és kezelési költség a kincstéri ille­ték csekély hőnyadának levonása utazók részére ajánl mindenkor előnyös és kellsmes lakásokat, frenkvens helyen, fürdő közelében Dovidorits Emil uián teljes egészében a biztosító­társaságoknak marad. Nem vitás, hogy kockázatilag sokkal jobb üzlet a mezőgazda­sági üzlet és a városi házbiztosí­tás, mint például a gyárbiztosités, amelynek már az üzemállapotából folyik, hogy sokkal inkább ki van téve tűzesetnek. Minden érv tehát amellett szólna, hogy a jobb koc­kázatú gazdabiztositások és ház­biztosítások illetéke alacsonyabb legyen, mint a rosszabb kockáza­tot képező gyárbiztoaitásé. Mégis mit látunk? Azt látjuk, hogy a ha­talmas gyáripar épen összete'tása, kartelbe tömörülése folytán fel tu­dott iépni a biztositótőrsasőgokkal szemben és keresztül tudta vinni, hogy ezeket a horribilis pótdijakat a gyáriparral szemben a biztosító­társaságok elejtsék és a kincstári illetékkel együtt csak 15 százalé­kot számítanak fel a győriparnak pótlékul, mig a gazdasági válság eulya alatt nyögő háztulajdonos és gazdatársadalom, mert nincsen karleibe tömörülve, nem tud ösz­szefogni, nem tud egységesen a biztosítótársaságokkal szemben fel­lépni, még ma is 50 százalék il­leték és kezelési összeget fizet. Hót ezt az égbekiáltó igazságta­lanságot kormányintézkedéssel kell megszüntetni. A kormőnynak segítségére kell jönnie a gazdasági vólsőggal küzdő gazdatársadalom és a háztulajdono­sok érdekében olyan intézkedés­sel, amely lehetetlenné teszi, hogy ezek a háborús csökevények, ezek az óriási pótdijak a biztosítótársa­ságok részéről még továbbra is felszámittassanak. Lesz még mó­dunk ismertetni, hogy milyen kama­tokat szednek a biztosítótársasá­gok és hogy olyan nagyobb tömö­rülésekkel szemben, mint például a fővőros, mór azt is kezdték őt­érezni, hogy bizonyos szőzalék­hozzőjárulőst tartoznak a tűzoltó­ság fenntartásához fizetni, mert minél jobban terjed a biztositősi üzlet, annál inkább elsősorban vá­lik érdekévé a biztosítótársaságnak is, hogy a városoknak és közsé­geknek jól szervezett tűzoltósága legyen, amely tulajdonképen tűz­kár esetén a biztosítótársaságokat mentesiti a fizetési kötelezettség­től. Ezek mind olyan témák, ame­lyek megérik, hogy külön cikkben foglalkozzunk velük. A legsürgősebb azonban a kor­mányintézkedés a terhes illetékek felszámitősa ügyében és mi hisz­Sikerült kieszközölnöm a világhírű karlsbadi Bambusch Bohémia dauergépgyár és tartóshullámositó esenciák és olajok laboratóriumától, hogy a tartós hullámositó prepará­tumokat, tekintettel az eltolódott strand szezonra, továbbra is, önkölt­ségi, gyári árban kaphasson: ennélfogva a dauerondolálást népszerűsítő propaganda-akcióban junius 30-ig P-árt végezzük Olajpakolásos rendszer! Több száz esetben elért csodálatos eredmények Ferencz József­tér 10. CITY •zük. hogy a kormány a legsür­gősebben igyekszik ezt az igaz­ságtalan terhet a gazdatársada­lomról és a háztulajdonosokról levenni. Közgazdasági hirek Magyar bár a brüsszeli világ­kiállításon. „Tokaji bár" elneve­zés alatt külön teremben foglal helyet az élelmiszerkiéllitős, amely' ben magyar élelmiszerkülönleges­ségeket, borokat és pálinkák' I szolgálnak fel. A nyér folyamán a kiállítás előtti tervaszon is fel­szolgólnak. A világ legkülönbözőbb részeiből odasereglett közönség itt kóstolhatja meg a különböző kü­lönleges magyar csemegéket és inyencfalatokat, a tokaji asszut, a különféle magyar mőrkaborokat, megízlelheti a magyar szalómit, hentesáru különlegességeket, deb­receni virslit, magyar akácmézet, sonkát, libamájpástétomot, stb. IU kerülnek árusításra a m. kir. do­hányjövedék gyártmányai is. * Jugoszlávia átszervezi külke­reskedelmét. A jugoszláv mező­gazdasági termékek egyre nehe­zebbé váló elhelyezése igen sok gondot okoz a jugoszláv kormőny­nak és minden módot megkísé­relnek, hogy minél több uj piacot szerezzenek, amelyeken kedved é'on értékesíthessék a jugoszláv mezőgazdaság termékeit. Emelkedett Románia állatkivi­tele az első évnegyedben. Ro­mánia állatkivitele a január-már­cius első évnegyedben a mult év hasonló időszakával szemben né­mileg emelkedett. Igy pl. szarvas, marhából 24.196 drb. volt a kivi­tele az 1933. évi hasonló időszak 19.380 és a multévi hasonló idf­8zak 16.500 drb-os kivitelével szemben. Az ezév első negyedé­ben kivitelére került szarvasmar­háknak majdnem felét Görögor­szőg vette őt, utőna következik Olaszorszőg. Eladó ház Békéscsabán, (az állomáshoz 5 percnyire) V., Reviczky- ucca 54. sz. adómentes sarokház (esetleg a fele is), mely áll két uccai szobából és mellékhe­lyiségből, e I a d ó. Érdeklődni lehet ugyanott.

Next

/
Thumbnails
Contents