Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-02 / 125. szám

Ára t) fillér BEKESMEGYEI KOZLONT Békéscsaba, 1935 junius 2. vasárnap 82. évfolyam 125. szám A gerendási í ínyaí szülésznői állás belöllésére hivták tisztújító közgyűlésre Bé­késcsaba véros képviselőtestületét. A tisztújító szék bravúrosan meg­oldotta feladatét, Gerendás uj szü­lésznőt, Gyula és Békéscsaba saj­tója pedig kitüntető bókokat kapott a közgyűlés folyamén. Napokig fontolgattuk, reflektál­junk-e a tisztújító közgyűlésen el­hangzottakra, reflektáljunk-e a kö' rünkben megjelent és szivusen látott vármegyei főjegyzőnk sza­vaira, mert egyrészt tiszteljük ma­gas vendégeinket, másrészt nem tartjuk időszerűnek, hogy nyilvá­nosságra hozzuk az OTI-székhőz áthelyezése körüli sajtókampány minden részletét. Napokig fontolgattuk mindkét jó okunkat, egyrészt mert éppen a vendégség alkalma miatt hittük, hogy a főjegyző ur nem célozhat a békéscsabai sajtóra, másrészt ugy gondoltuk, hogy a vármegye háza főtisztviselőjének semmi ujat és ismeretlent nem mondhatunk cikkek születéséről és cikkek ha* táláról. A gyulai lapok óldozőcsütörlöki számai azonban tekintélyes helyet áldoztak a csabai közgyűlésen el­hangzottaknak. Ezek után nekünk ii le kell tenni a garast és le kell szögeznünk álláspontunkat. A gyulai lapok komoly hangon, tárgyilagosan és a zsurnalisztikái ügyesség akkora készségével tár­gyalták a megyei sajtó ellen el­hangzott támadásokat, mely ön­magéban is azt jelenti, hogy en­nek a megyének fórumain meg­szűnt a röpke szó játékos köny­nyedsége, itt súlyt kap minden mondat, sulyuk lesz a szavaknak, ezért kettőzötten felelősségteljes e fórumokon a közéleti munka, de kettőzötten értékelt és dicséretes is. * Van-e ellentét Békéscsaba és Gyula között? Sokan mondják, többen irják is, hogy nincsen. Ne nézzük a nagy kérdéseket, hagy­juk pihenni a OTI-t la, egyedül arra a kél határozatra vessünk futó pillantást, amelyet a gyulai és a csabai kereskedők érdek­képviselete hozott. A gyulai Ke­reskedelmi Csarnok azt mondja, hogy a „Takarékosság" autóbusr járata beleütközik a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe. A bé­késcsabai Kereskedelmi Csarnok pedig egyöntetűen és egyhangú­iig visszautasítja ezt. íme: példa arra, hogy az ér­dekellentétet nem a sajtó, hanem az élet termeli ki. A kereskedők nem a lapok biztatására, vagy izgatá­sára határoztak. Az ellenkező ér­dek ténye azonban közelről sem szomorú, mert az egyenlő és tisz­tességes eszközökkel vívott harc az élet legbiztatóbb jele. A teme­tőben nincsenek érdekellentétek. Ezt a nyugalmat sem Békéscsaba, sem Gyula nem kívánja. A vetélkedő ellentétek oka maga az élet. Ha ez nem elég és ok­vetlenül meg kell az okokat sze­mélyesíteni, a sajtó, legalább is a magunk részéről mi szívesen és önként vállaljuk akér az áldozati bárány kevésbé hozsőnk illő, akőr a bűnbak inkább megfelelő, há­látlan szerepét. Úgyis ez a sajtó sorsa. (Gyöngyösi Jánost pedig saját szavaival kérjük : tessék konkreti­zőlni, tessék megjelölni azt a la­pot és est a cikket, amely heccet csinált olyan ügyekből, melyek sokaknak kenyeret, tízezreknek fsjlődést és nemzedékeknek pro­gramot jelentenek.) A Kúria megsemmisítette a Dréhr-ügy táblai Ítéletét A budapesti iiélőtéMa újra tárgyalja az érdekes fordulathoz jutott bilnpert (A B. K. tudósítója jelenti.) Dréhr Imre volt népjóléti állam­titkőr ismeretes bimpere eljutott az utolsó birói fórumhoz. A Kúria kedden kezdte meg a bejelentett semmiségi panaszok nyilvános felülvizsgálá­sát. Dréhr Imrét, mint ismeretes, a budapesti büntetőtörvényszék a mult év nyárén többhetes főtőr­gyalósa ütőn hűtlen kezelés, csalás és hivatali sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért ötévi fegyházra, 5000 pengő pénzbüntetésre és tizevi hivatalvesztésre itélte. Fellebbezés folytán az ügy a tábla Harmath tanácsa elé került, amely decemberben megtartott tárgyalá­sán csupőn bárom rendbeli bun­cselekményben mondotta ki bűnösnek Dréhr Im­rét és ehhez képest büntetését két és félévi fegyházra, 500 pengő pénzbünte­tésre és ötévi hivatal­vesztésre mérsékelte. A tőbla itéieta ellen ugy a vád, mint a védelem semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához, A fő­ügyész semmisééi panaszát a koronaügyész visszavonta és igy a Kúria a kedden meg­kezdődött tárgyalőson csupőn a védelem semmiségi panaszait vette tárgyalás alá. A Kúria Polgár-tanácsa négy napon tárgyalt. Dréhr Imre, aki betegen fekszik a lakásán, nem jelent meg. Az ügy előadói ismertetése és az ügyész vádbeszéde után Gál Jenő dr. védő két napon őt mondotta védőbeszédét, melyre az ügyész nem válaszolt. A Kúria Polgár-tanécsa ma dél­utőn hirdette ki ítéletét, amely szenzőciós hatású. A Kúria meg­semmisítette a másodfokú Ítéletei és uj főtárgyalás megtartására utasította a budapesti Ítélőtáblát. Sok a pályázó az üresedésben levő városi állásokra (A B. K. tudósítója jelenti.) Julius elseje közeledtével mind­inkább előtérbe nyomul a város­házán az a kérdés, hogy töltik be a különböző nyugalombavonuiő­sok miatt ekkor megüresedő állá­sokat. Különösen hőrom állás fog­lalkoztat sokakat, az egyik a városi orvosi állás, amelynek betöltésére ugyan még nincs miniszteri engedély, hiszen csak a legutóbbi kisgyűlés hagyta jóvá azt a hatőrozatot, mely sze­rint Vass Vilmos dr. helyét — az 1931-es döntést megmásítva — nem hagyjők betöltetlenül. Ettől függetlenül nagyon sok a kombi­náció, legalább hat orvosról be­szélnek, akik az óllőskiirős alkal­mával benyújtják majd pályáza­tukat és ezzel kapcsolatban so­kan arról is tudnak, hogy a kép­viselőtestület most kialakuló párt­jainak is lesz egy-két jelöltje, ami­kor a közgyűlés elékerül az ügy. A közgyám helyére is sokan pályáznak. Több mint egy tucat nevet emle­getnek ezzel kapcsolatban. Érte­sülésünk szerint a tülekedés oly komoly, hogy valószínűnek látszik, akármilyen is legyen a döntés, az elsőfokú határozat megfellebbezé­se. Így Horváth Mihály, a jelenlegi közgyöm addig, mig az utódkérdés végleg el nem döl, valószínűleg juliusban is helyén marad. Sass István, az erzsébelhelyi jegyző is távozik julius elsején. Az ő óllásőra azonban nem irnak ki pályázatot, hanem a polgár­mester seját hatáskörében vala­melyik városházi közigazgatősi fogalmazót helyezi ki az erzsébel­helyi ügyek vitelének vezetésére. A három őllásbetöltés közül tehát aránylag még ez a legegyszerűbb. Marólúgot ivott Kultsár Ilona, aki pár hét előtt felvágta ereit (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap este tiz órakor a Réthy­gyógyszertárből telefonon értesí­tették a mentőket, hogy a Ver­bőczi-utcőn a járókelők földön fekvő, fiatal leányt találtak, aki­nek a szája habzott. A hozzáin­tézett kérdésre azt felelte, hogy marólúgot ivott. A mentők kivonultak s ekkor ki­derült, hogy a leőny Kultsőr Ilo­nával azonos, aki pár héttel ez­előtt már követett el öngyilkos­sági kísérletet. Akkoriban a Szé­chényi-liget egyik padján találtak rá és — mint megírtuk — a csuklóján az ereket akarta felvágni, de sokkal jobban félhetett tettének következményeitől, mint amilyen erős volt benne a halniakarős s ezért csak jelentéktelen karcolá­sokat okozott kezefején. A men­tők akkor nem is vitték kórhózba, hanem haza, szülei lakására, a Mátyás király-ucca 22. szőm alő. A fiatal, 18 éves leőny azonban nem tudott összeférni

Next

/
Thumbnails
Contents