Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-30 / 123. szám

Ára 6 fillér KÉSHEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 május 30. csütörtök 62. 123. szám Pártok a viharban Két példát hozott fal Gyöngyösi Jánoa a májusi köstgyülésen a varosházi pártpolitika bajainak és hí báinak igazolására. Mind a két példát Budapestről vette, mind a két példa a budapesti törvényhatóság visszásságait mutatja. Elöljáróban állapodjunk meg abban, hogy a demokratikus város-, vagy államvezetésnek éppúgy vannak hibái, mint a diktatúráknak. Nem arról van szó, hogy ar, egyik jó, a másik rossz, hanem arról, hogy az egyiknek a hátrányai a minimumra csökkenthetők, mig a másik rendszer alkalmas arra, hogy a bajokat önmagától halmozza. Egyik aktiv egyetemi tanárunk legújabb könyve irja, hogy a közületek számvitelét és költségvetését a demokrácia képes legjob ban ellenőrizni, hiszen az abszolutizmusnál az ellenőrzésnek hiányzik a szerve, tehát a lehetősége is. Hibák mindenütt előfordulhatnak, nem vagyunk angyalok és nem élünk a mennyben. De ne felejtsük el, hogy az az agyonkritizált budapesti önkormányzat mégis esek Európa egyik legszebb és nekünk, magyaroknak a legbecsesebb és legértékesebb városét építette fel. A törzafőnökök építettek és az utolsó tiz év párturalma sok szépet hozzáépített. Mert a főváros mindkét nagy korszakában, miként előrebocsátottuk, lehettek hibák, de ha épiteni kellett, ha konstruktív munkára nyílott alkalom, akkor azok a roszszalkodó pártok egyek voltak, egyaránt lelkesedtek a megajánlásban és a kivitelben. Épen Budapest mutatott lélekemelő példát: kerültek szőnyegre nagy kérdések, amiknek tárgyalásánál és a határozathozatalnál a szélsőjobb és a szélsőből egyformán kereste és megtalálta a megértés ulját, épen Budapest a példa arra, hogy a pártok — az alkotmány szerint is szükséges ellenőrzés mellett — az alkotás súlyos és esek az egész polgárság hozzájárulásával vállalható felelősségének is meg tudtak tettekkel felelni. Ha a kritkának kevesebb súlya volt, ha a bírálat szavai nem hozták meg a kívánt, a polgárság kívánta eredményeket, ezért közelről sem a pártok felelősek. A most folyó budapesti községi választások mutatták meg a fővárosi törvénynek a belügyminiszter részéről is elismert hibáit. Ez a törvény tette lehetővé azt, hogy kinevezett bizottsági tagok is szóhoz és szavazathoz jussanak a főváros közgyűlésén. Ha kinevezésekkel születik meg a többség és ha ez a többség szembekerül, mert (elméletileg) szembekerülhet, a polgárság akaratával, akkor állnak elő azok a kiáltó hibák és jóvátehetetlenül elitélendő határozatok, amikből lehet érvet kovácsolni a parlamentáris pártrendszer ellen, de ezek ez érvek csak a gyakorlati polilikában használhatók, az államtudományok magasabb és mélyebb álgor.dolésa kihúzza a pérlok ellen irányuló méregfogat és a hibék oksit ott • keresi, ahol azok vannak, a nemzetgazdaságtan tanárának államelméletét nem honoráló, elavult törvényekben. Mert a pártoknak, akármilyen ssémosak és akármilyen népesek, csak egyetlen céljuk lehel: asalus rei publicae. Szerencsére ezt tudja és szem előtt lartja Békéscsaba minden pórija, minden községi képviselője és minden polgára. Schulz József mezőberényi nyilaskeresztes vezér—a harmadik birodalom ügynöke A gyulai (örvényszék Speck Márton lapkiadó állításait valóknak és közérdeküeknek találta, ezért a rágalmazás vádja alól felmentette (A B. K. tudósítója jelenti.) Szenzációs politikai jellegű bünügyben hozott végső fokon ítéletet a gyulai törvényszék Ungváritanácsa. Nem kisebb jelentőségű kérdést kellett eldöntenie, mint azt, hogy N. Schulz József, mezőberényi nyilaskeresztes vezér a harmadik birodalom ügynökinek tek'nthetG-p, vagy sem. Az ügy előzményei az elmúlt év őszéig nyúlnak vissza, amikor is az Alföldi Függetlenség cimü mezőberényi hetilapban politikai cikk jelent meg, amely általánosságban foglalkozott a mezőberényi nyilaskeresztes mozgalommal és többek közt olyan kitételt is tartalmazott, hogy annak résztvevői működésűk és tevíkeuybadésük folytán a harmadik birodalom ügynSkelnek tekíathetők. A cikkben nevek nem voltak és az eposztrofálás sem történt olyan formában, hogy meghatározott személyre lehetett volna következtetni. Schulz József, a mezőberényi nyilaskeresztes párt egyik vezetője mégis találya érezhette magát, mert felkereste Speck Mértont, a lap lelelős kiadóját éa kérdőre vonta, hogy a cikk kit értett „a harmadik birodalom ügynöke" alatt. Erre Speck Márton röviden, de velősen rámutatott a kérdezősködő fiatalemberre ás pzt mondta: „magái". Mindezt elmondja a vádirat, amelyet a fenti párbeszéd utén N. Schulz József Speck Márton ellen a békési kir. járásbíróságnál, rágalmazás miatt előterjesztett. Schulz szerint ugyanis, ha igaz volna, hogy ő a harmadik birodalom ügynöke, az alkalmas volna arra, hogy őt lealacsonyítsa, közmegvetésnek tegye ki, sőt ellene bűnvádi eljárás megindítását is maga után vonhatná. A békési kir. jérásbiró ság azonban més véleményen volt, nem látott semmi rágalmazást abban, ha valakiről azt állilják, hogy a harmadik birodalom ügynöke és bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat. Fellebbezéa folytén került az ügy a gyulai törvényszék büntető fellebbezési tanácsa elé. A vádlott képviselője a vslóeóg bizonyításéra terjesztett elő indítványt. A törvényszék helyt adott a bizonyítási indítványnak, a békési járásbíróság utján széleskörű tanúkihallgatást foly látott le. Ez a bizonyítás megerősítette a vádlott védekezését. Eiler József tanú vallotta, hogy neki Schulz ezelőtt Oláh Ernő dr. A terhelő vallomásokkal szemben a főmagánvádló Oláh Ernő dr. és gróf Festetich Sándor kihallgatását kérte arra nézve, hogy ők ismerik gondolkodását ée elveit. A bíróság ki is hallgatta dr. Oláh Ernőt (nemzeti szocialista könyvéről nemrégen irtunk ismertetést) erre a „ténykörülményre" aki azt vallja, hogy Schulz a nemzeli szocializmusról csak példázalképen azokott beszélni, általánosságban. Szónoklatai hazafiasak. Olyan irőnyban nem hallolta Schulz Józseftől emlegetni Németországot, hogy a mozgalmai annak a kedvééri csinálná. Bányász József viszont azt vallotta, Jjogy a magánvádló két évvel ezelőtt irt neki egy levelet, amelynek lényegében az volt a tartalma, hogy ők, (már tudniillik a mezőberényi nyilaskereszlesek) kél-három évvel azt a kijelentést tette, hogy „megmutatjuk mi németek, hogy a magyarok és a lótok a mi cselédeink lesznek," Azt is mondotta, hogy ők ugyanazt akarták, amit a szocialisták, de hogy ne aidó, hanem némst kezébsn legyen az. Vitéz Tóth Imre rendőrbiztos vallolta, hogy hallomásból tud arról, hogy Schulz József titkos gyűléseket és összejöveteleket tartott és ott a nemzeti szocialista elveket ismertette és a Méin Kampf cimü könyvből idézett. a mentőtanu nem azonosítják magukat a magyar nemzeti szocialistákkal, ők a németországi hitlerizmus alapján állanak. A bizonyitősi eljárás befejezése után a bíróság meghozta ítéletéi, amelyben Speck Mártont a vád és következményei alól felmentette. Az indoklás szerint a valóság bizonyítása teljes mértékben sikerült és igy a vádlottat megbüntetni nem lehet. A vádlottnak a közérdekre való hivatkozása is helyénvaló az ilyen természetű politikai tevékenységgel szemben. Az itélet jogerős. Az itélet kihirdetése utón a főtárgyalási teremből indulatosan tővozni készülő főmagénvődló még a teremben fejébe vágta a kalapot, amiéri a főtőrgyalősi elnök részéről szigorú rendreutasitásban részesült. (A B. K. tudósítója jelenti.) Az erzaébethelyi dráma ügyében egykét napon belül befejeződik a rendőri nyomozás és az aklák átkerülnek a gyulai ügyészségre. Tegnap délután a közkórház hullaházában Vraukó Andrásné holttestét felboncolták A boncolás eredménye arra mutat, hogy valószínűleg Szemenyei ölte meg Vraukónét. A seb rendkívül mély és arra mutat, hogy idegen kéz ejtette. Vraukó Andrásnét ma délután két órakor temették el a közkórház halottasházából. A boncolás valószínűvé tette, hogy Szemenyei Laios avilkolta mea Vraukó Andrásnét