Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-28 / 121. szám

Ára 6 fillér GYEI KOZLON Békés®sai»ü* 1035 május 28. kedd 62. é¥f@Ipm 121. szám Két átvágott nyakú ember rejtélye korul lázasan nyomoz a békéscsabai rendőrség líraiaké Andrásnét már holtan találták, Szemenyei Lajost a gyulai efmekórliázba szállították (A B. K. tudósítója jelenti.) Két borzalmason megcsonkított ember rejtélye körül folyik s rendőri nyomozás lázas munkája. Mindaketlőnek nyakén tátong a gyilkos sserszém élének nyoma : as egyik már halott, a másikat beszáilitot ták a gy ulai kórház elmeoaztáíyára. Az erzsébethelyi Herkules-gyér telepén, a Gyér u

!ea 12 számú háznak egyik kétszobás lakáséfcan lakik Szemenyei Lajos magéntisztviselő, a Magyar élet- és járadékbiztosító intézet megbízott tisztviselője, feleségével, Étel leányéval és Sárándi József nevü fogadott fiével. Szemenyei ma már reggel 6 órakor elment hazulról. „Orvos Györgyhöz! megyek dijnyugtáéft" -— mondta a feleségének—, hogy pénzt kasszírozhassak". Délelőtt 9 órakor tért vissza és enni kért feleségétől, mert nagyon megéhezett és mint mondotta, rizst akar enni. Hiába mondta az asszony, hogy fizs nincs odahaza, Szemenyei addig erőszakoskodott, mig felesége elindult a boltba. Útközben találkozott egy Mák Piroska nevü asszonnyal, akire rébbta a bevásárlást, ő pedig visszafordult. Amikor benyitott a konyhaajtón, félholtra vált a rémülettől: az aj (6 mögött ott feküdt az ura felső ruha nélkül, átvágott nyakkal. Sikoltozva rohant az udvarra és kiáltozott segítségért. Ugyanekkor , érkezett haza fia, aki a városban járt bőrt vásárolni, majd Etel leánya is, aki a Bohn-gyárból jött, hol felvételre akart jelentkezni. Rögtön édesítették a rendőrséget, a eulyos sebesült, de még élő Szemenyeit bevitték a csabai kórházba, majd — súlyos gyanuokok alapján — tovább küldték Gyulára, az elme-kórházba. Alig multak el a Szemenyeitragédia friss izgalmai, amikor a Könyves utca 5/i.6számu házban még szörnyűbb tragédia kérdőjele meredt a megriadt emberek elé. Itt átvágott nyakkal, holtan találták Vranko Andrásnét. Vraukó András a Kovács-malom almolnára, egész nap munkában van, korán reggel megy, késő este jön haza. Fia a 14 éves András, a Guttmann Géza füszerkereskedő inasa, ő is egész nap távol van az otthonától. A házban egész nap egyedül volt otthon az asszony Víaukó Andrésné, akihez mindennap eljött a bátyja Kovács Mihály napszámos, hogy segítségére legyen a ház körüli munkánál. Ma féltizenkettőkor jött, hogy megetesse e malecokat s mert húgát nem találta, mint rendesen, a konyhában, keresni kezdte. A hálószobában akadt rá, a két ágy között feküdt a földön, nyakán tátongó vágott seb, élet nem volt már benne. Kovács azonnal a rendőrségre sietett, rövid idő múlva már künn volt a bizottság: Romvári Tibor dr. vizsgálóbíró, Vass Vilmos dr. orvosszakértő és a rendőrség közegei. A vizsgálat már az első percekben megállapította, hogy aligha öngyilkosságról van sió, mert a gyilkos szerszámot nem ta léhák sehol. Az időközben haza* hívott Vraukó pontosan megvizsgált otthon mindent és a késeket, borotvát hiánytalanul és vérnyom nélkül megtalálta. A rejtélyes kérdésen töprengő bizottság azonban csak rövid ideig állt tanácstalanul, mert jött egy asszony, aki elmondta, hogy Szemenyei naponta megfordult Vraukóéknál. A bizottság előtt mo9t már világos volt, hogy a két véres ügy között kapcsolat van, elmentek a Gyér u. 12. szóm alá és ott megkezdték a kihallgatásokat. Annyit már megállapítottak,'hogy Szemenyei kabátján, bér ő ingre vetkőzve vágta el nyakát, mégis vérfoltok vannak. Ezenkívül szemtanuk is akadlak, akik látták, hogy Szemenyei ma reggel félhétkor bement Vraukóékhoz és arról is tudnak, hogy regg«l félkilenc körül lehorgasztott fővel, láthatóan feldúlt állapotban távozott onnan. A rendőrség félnégy órakor befejezte a helyszíni szemlét, lepecsételte Vraukóék lakását, de a nyomozás természetesen tovább folyik. A kézműves iparosság Trianonjáról beszéltek a cipészek vasárnapi körzeti gyűlésén (A B.K. tudósilója jelenti.) A békésmegyei lábbelikészitők vasárnap délelőtt az ipsrosszékhézban nagygyűlést tartottak, amelyen a budapesti kiküldöttek is résztvettek. Nyilas András elnök, majd Elekes Gyula ipartestületi jegyző üdvözölte a megjelenteket. Nyilas András beszámolt a megyei szervezkedésről. Egy évvel ezelőtt alakult meg a megyei szervezet, de még mindig nincs minden községben önálló szakosztály. A legutóbbi gyulai gyűlésen reális kalkulációt fogadtak el, amelyet minden tag részére kötelezővé akartak tenni, de a kamara közölte, hogy ennek az intézkedésnek nem lenne törvényereje. Pedig van már állam, ahol az árun alul doigozóktól elveszik az ipart. Görbics László (Orosháza) és Kertes György (Gyula) szóltak hozzá a megnyitóhoz, majd Dávid Ferenc, az országos szövetség elnöke beszélt. Annyira agyontémogatva nem voltunk még — mondottad—, mint legutóbb a választások alatt a hordók tetejéről és nem történt semmi. Az IPOK a 47. paragrafus megváltoztatása érdekében nem tud összehívni egy nagygyűlést, mert nincs pénz. S ugyanekkor a kereskedők, akik megrendelésvállalaeaikat kiadják az iparosokhoz, ezekkel nyilatkozatokat iratnak alá, amely azt tartalmazza, hogy a 4. és 47. paragrafus megváltoztatását nem kívánják. Megérdemeljük sorsunkat, ha ilyen emberek akadnak közöttünk, korbáccsal kellene végigvágni rajtuk. Németh János, a budapesti cipész szakosztály elnöke arról beszélt, hogy a 4. és 47. paragrafus a kézmüveeiparosság Trianonja. Nem : — i érdeke az államnak sem, hogy e sorvassza az adófizető alanyokat. A józan kereskedőnek is harcolnia kell a végzetes paragrafusok ellen, mert a kisiparosság teljes pusztulását ők is megéreznék. Azután a közszállilésok helytelen elosztásáról beszélt. Hatvan százalékát a Wolfner-gyár kapja és csak 40°/o-ot az ország harmincháromezer kisiparosa. Szemenyei h Pál (Orosháza) a munkabérekről, a munkaidő szabályozásáról, munkaalkalmak teremtéséről, a magán és köztartozások rendezéséről beszélt és uj adórendszert követelt. Csiszár Mihály (Gyula) figyelmébe ajánlotta az országos elnökségnek az ipari minisztériumol és a külön ipari kamarákat és kérte, hassanak oda, hogy a kisiparosság ezekben számarányához mérten megfelelő képviseletet kapjon. A gyűlés javaslatára állást foglalt az olyan közüzemi műhelyek ellen, amelyek cipőkészitéssel foglalkoznak. A körzeti gyűlés Nyilas András elnök zárószavaival déli félegy órakor ért véget. Külpolitika Páris. Flandin miniszterelnök egészségi állapota lényegesen javult, ennek ellenére továbbra is hire jár, hogy esetleg lemond a hatalomról Az Oeuvre szerint Heriot, Laval és Bemaud képviselőházi elnök miniszterelnöksége áll előtérben. A Francier folyóirat, amely nagy figyelmet szentel a középeurópai helyzetnek, cikket közöl az erdélyi kisebbségek tragikus helyzetéről. A cikket „egy székely" álnév alatt az erdélyi magyar kisebbség egyik érdémes tagja irta. Miután a békeszerződés Erdélyt Romániához csatolta, a román kormány könyörtelenül bánik a kisebbséggel. A magyarok megsemmisítésére irányuló rendszeres hadjárattá fajult erőszakosság jellemzi a román uralmat. Elsősorban a magyar iskolák ellen támadtak és lehetetlenné akarják tenni a magyar nyelvoktatást. 110 ezer gyermek van kitéve annak, hogy saját anyanyelvét sem taulhatja meg. Románia gazdaságilag Is teljesen tönkre teszi a magyar kisebbségeket, amelyeket pénzintézeteitől is megfosztott. A nyugati hatalmak nem nézhetik továbbra is ölbe tett kezekkel — fejeződik be a cikk — a magyar kisebbségek eltiprását.