Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-23 / 117. szám

Ára 6 fillér EIESMEGYEIEOZLONY Békéscsaba, 1935 május 23. csütörtök 117. szám 1867 ÓTA ELŐSZÖR BESZÉLTEK A FELSŐHÁZBAN VÁLASZTÁSI SÉRELMEKRŐL Szeberényi Zs. Lajos, Széchenyi Aladár gróf és Vay Artúr gróf éles hangon birálták a választások lefolyását Gömbös miniszterelnök és Kozma belügyminiszter nyomban visszautasitották az ellenzéki vádakat (A B. K. ludósitója jelenti.) A felsőház ma délelőtti ülését Széchenyi Bertalan gróf elnök nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Pilsudski elhunytáról. A fegyelmi birósógok tagjai tettek esküt, majd napirend előtt Széchenyi Aladár gróf szólalt fel és a legutóbbi politikai eseményeket tette szóvá. — A miniszterelnök nem tartotta be a titkos választójogról tett igéretét — mondotta Széchenyi Aladár gróf. — A nyilt szavazésos rendszer alapján az ellenzék csak kis töredékben juthat szóhoz és nem alakulhat angol mintára a közérdeket szolgáló képviselőház. Hatósági terrorral állott az ellenzék szemben és betarthatatlan Ígéretekkel árasztották el a népet. A miniszterelnök elmondhatja, hogy sikerült nagy részben kiirtani az önálló gondolkodást. Foglalkozott Bethlen István és a miniszterelnök viszonyéval, majd a független kisgazdákkal kötött' paktum felborulásának okairól érdeklődött. A titkos választójogról való felfogásom nem változott — mondja Gömbös Gyula Gömbös Gyula miniszterelnök azonnal válaszolt. Rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a mai nehéz időkben a felsőház munkaidejének egy óráját választási kérdésekkel tölti el. Ez eddig szokatlan volt, a választást a képviselőház sajét ügyének te kintette, mindazonáltal a legnagyobb készséggel -válaszol. A titkos választójogról tett ígéretet nem tartotta, de nem is tarthatta be, mert időközben a viszonyok ugy alakultak, hogy az egyedüli alkotmányos eszközhöz kellett ragaszkodnia: felajánlani lemondását, vagy olyan felhatalmazást kérni, amelynek birtokában folytathatja azt a munkát, amit meggyőződése szerint a nemzet érdekében állónak tart. A titkos választójog fontosságáról való felfogása nem változott meg. Ha ugy veszi észre, hogy szembe került önmagóval, ugy le fogja vonni a konzekvenciákat. Az alkotmányjogi reformok nem választhatók el egymástól, szerves egészet alkotnak és éppen ezért először a szociális és gazdasági reformok végrehajtását kívánja. Hogy milyen megegyezést kötött Bethlen Istvánnal, az csak a kettőjük dolga, fontos EZ, hogy amit tesz, mindenekelőtt a nemzet érdekét szolgálja. Az az ut, amely végül a vőlasztáshoz vezetett, alkotmányos formák között tört előre és meri állítani, hogy soha nem látott tiszta választás volt a lezajlott választás. Az ellenzéki oldalról is jöttek képviselők megköszönni azt a korrekt eljárást, amellyel a választást lefolytatták. Beszélt arról, hogy atrocitások történtek pártjával szemben. A siker a propagandának és bizonyos kormányzati ténykedéseknek az eredménye. Nyíltan meg meri mondani, hogy a nép megtisztelte bizalmával, amit arra fog felhasználni, hogy mindent a nép érdekében tegyen. Ezután Vay Arlur gróf intézett interpellációt a miniszterelnökhöz választási visszaélések ügyében. Feltűnő, hogy a királyhü jelöltek ellen volt legerősebb a nyomás. Megjelent az egyik majorban a főispán és azzal biztatta a cselédeket, hogy ne féljenek az uradalomlól, jövőre nem lesz az uraságé a birtok, mert elveszik tőle. Gömbös: Ki volt az a főispán? Vay : Igméndy Hegyesi László. Gömbös: Nem mondhatta. Méltóztatott hallani? Vay: Igen. Kozma belügyminiszter: Személyesen ? Vay: Nem. Vay gróf kérte ezután a visszaélések kivizsgálását. , Gömbös Gyula miniszterelnök nyomban válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy sok helyen az ellenzéki oldalról jövő nyomás erősebb volt, mintamii az interpelláló felemlített. Szeberényi Zs. Lajos nem a kormányt, hanem az alsóbb hatóságokat okolja Utána Szeberényi Zs. Lajos dr. a belügyminiszterhez intézett interpellációt a választási visszaélések tárgyában. Hangsúlyozta, hogy a választási visszaélésekért nem okolja a miniszterelnököt, vagy a belügyminisztert, hanem a szervilis alantas hatóságokat. A választási harc gépészei a kisebbségből többséget csináltak. A választókat legfőbbképpen a méltatlan bánásmód sértette. Ha a meggyőződés felelt erőszakot akarunk gyakorolni, az szellemi diktatúra felé vezet, ami pedig a szellem halálét jelenti. Véleménye szerint a titkos szavazás sem hozna teljes javulást, ha nem változik meg az a szellem, amelyekkel a választásokat irányították. Meg van győződve arról, hogy a belügyminiszter az igazságot és a jogot akarja, de ő is hízelgőkkel van körülvéve. Kéri, vessenek véget a mei rendszernek és bánjanak ugy a paraszttal és a néppel, mint ahogyan az megérdemli. A karhatalmat egyes nyilt kerületekben a rendfenntartáson kivül a választások irányítására is felhasználták, a választási szervek és a közigazgatási hatóságok pedig egyes helyeken nem őrizték meg pártatlanságukat. Kozma Miklós belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. Rámutatott arra, hogy 1867 óta a főrendi házban, illetőleg jogutódában, a felsőházban most először interpelláltak választási kérdésben. A képviselőházban 1867 óta csaknem szó szerint minden egyes alkalommal ugyanazokat a kérdéseket tették szóvá a nyilt szavazás kapcsán. Mint belügyminiszter kijelentette, hogy minden tőle telhetőt elkövet, hogy biztosítsa a választás tisztaságát. Ezt azonban sem a mostani, sem más törvény önmagában nem biztosithatja, mert azt tartalommal az embereknek kell kitölteni. Nem bábok szavazták, hanem öntudatos választópolgárok, akiknek van meggyőződésük. Nem állítja, hogy nem történtek hibák, de a régi választási akták áttanulmányozása alapján állithatja, hogy sokkal kevesebb hiba történt, mint a múltban. Reá csak a közigazgatási hatóságok elleni panaszok tartoznak. Endrődön a csendőrök kénytelenek voltak fegyverüket használni összesen befutott 258 panasz, sok kerületből egyáltalán nem érkezett panasz. Ott, ahol demagógiával felkorbácsolták a népszenvedélyeket, a legnagyobb energiával lépett fel és tette meg a szükséges intézkedéseket. Endrőd nem arra példa, hogy a közigazgatási hatóságok visszaéltek, hanem arra, hogyan lehet demagógiával a tömeget arra bírni, hogy támadja meg a csendőröket, hogy azok kénytelenek legyenek fegyverüket használni. Egyetlen esetet sem tud, hogy a csendőraéget, vagy rendőrséget a rend fenntartásán túlmenően eszközül használták volna fel a választás irányításéra. Ha konkrét adatokat kap, az ügyet kivizsgálja. Azt a főispánt, aki Vay Artúr gróf említett, 1918 óta személyese n ismeri.