Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-23 / 117. szám

Ára 6 fillér EIESMEGYEIEOZLONY Békéscsaba, 1935 május 23. csütörtök 117. szám 1867 ÓTA ELŐSZÖR BESZÉLTEK A FELSŐHÁZBAN VÁLASZTÁSI SÉRELMEKRŐL Szeberényi Zs. Lajos, Széchenyi Aladár gróf és Vay Artúr gróf éles hangon birálták a választások lefolyását Gömbös miniszterelnök és Kozma belügyminiszter nyomban visszautasitották az ellenzéki vádakat (A B. K. ludósitója jelenti.) A felsőház ma délelőtti ülését Szé­chenyi Bertalan gróf elnök nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg Pilsudski elhunytáról. A fegyelmi birósógok tagjai tet­tek esküt, majd napirend előtt Széchenyi Aladár gróf szólalt fel és a legutóbbi politikai eseménye­ket tette szóvá. — A miniszterelnök nem tar­totta be a titkos választójogról tett igéretét — mondotta Széchenyi Aladár gróf. — A nyilt szavazésos rendszer alapján az ellenzék csak kis töredékben juthat szóhoz és nem alakulhat angol mintára a közérdeket szolgáló képviselő­ház. Hatósági terrorral állott az ellenzék szemben és betarthatat­lan Ígéretekkel árasztották el a népet. A miniszterelnök elmond­hatja, hogy sikerült nagy részben kiirtani az önálló gondolkodást. Foglalkozott Bethlen István és a miniszterelnök viszonyéval, majd a független kisgazdákkal kötött' paktum felborulásának okairól érdeklődött. A titkos választójogról való felfogásom nem változott — mondja Gömbös Gyula Gömbös Gyula miniszterelnök azonnal válaszolt. Rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a mai nehéz időkben a felső­ház munkaidejének egy óráját vá­lasztási kérdésekkel tölti el. Ez eddig szokatlan volt, a választást a képviselőház sajét ügyének te kintette, mindazonáltal a legna­gyobb készséggel -válaszol. A tit­kos választójogról tett ígéretet nem tartotta, de nem is tarthatta be, mert időközben a viszonyok ugy alakultak, hogy az egyedüli alkotmányos eszközhöz kellett ragaszkodnia: felajánlani lemondását, vagy olyan felhatalmazást kérni, amelynek bir­tokában folytathatja azt a munkát, amit meggyőződése szerint a nemzet érdekében állónak tart. A titkos választójog fontos­ságáról való felfogása nem változott meg. Ha ugy veszi észre, hogy szembe került önmagóval, ugy le fogja vonni a konzekvenciákat. Az al­kotmányjogi reformok nem választ­hatók el egymástól, szerves egé­szet alkotnak és éppen ezért először a szociális és gazdasági reformok végrehajtását kívánja. Hogy milyen megegyezést kötött Bethlen Ist­vánnal, az csak a kettőjük dolga, fontos EZ, hogy amit tesz, minde­nekelőtt a nemzet érdekét szol­gálja. Az az ut, amely végül a vőlasztáshoz vezetett, alkotmányos formák között tört előre és meri állítani, hogy soha nem látott tiszta választás volt a lezajlott választás. Az ellenzéki oldalról is jöttek képviselők meg­köszönni azt a korrekt eljárást, amellyel a választást lefolytatták. Beszélt arról, hogy atrocitások történtek párt­jával szemben. A siker a propagandának és bizo­nyos kormányzati ténykedéseknek az eredménye. Nyíltan meg meri mondani, hogy a nép megtisztelte bizalmával, amit arra fog felhasz­nálni, hogy mindent a nép érde­kében tegyen. Ezután Vay Arlur gróf intézett interpellációt a miniszterelnökhöz választási visszaélések ügyében. Feltűnő, hogy a királyhü jelöltek ellen volt legerősebb a nyomás. Megjelent az egyik majorban a főispán és azzal biztatta a cselé­deket, hogy ne féljenek az urada­lomlól, jövőre nem lesz az ura­ságé a birtok, mert el­veszik tőle. Gömbös: Ki volt az a főispán? Vay : Igméndy Hegyesi László. Gömbös: Nem mondhatta. Mél­tóztatott hallani? Vay: Igen. Kozma belügyminiszter: Sze­mélyesen ? Vay: Nem. Vay gróf kérte ezután a vissza­élések kivizsgálását. , Gömbös Gyula miniszterelnök nyomban válaszolt az interpellá­cióra. Kijelentette, hogy sok he­lyen az ellenzéki oldalról jövő nyomás erősebb volt, mintamii az interpelláló felemlített. Szeberényi Zs. Lajos nem a kormányt, hanem az alsóbb hatóságokat okolja Utána Szeberényi Zs. Lajos dr. a belügyminiszterhez intézett inter­pellációt a választási visszaélé­sek tárgyában. Hangsúlyozta, hogy a választási visszaélésekért nem okolja a mi­niszterelnököt, vagy a belügymi­nisztert, hanem a szervilis alantas hatóságokat. A választási harc gépészei a ki­sebbségből többséget csináltak. A választókat legfőbbképpen a mél­tatlan bánásmód sértette. Ha a meggyőződés felelt erőszakot aka­runk gyakorolni, az szellemi diktatúra felé vezet, ami pedig a szellem halálét je­lenti. Véleménye szerint a titkos szavazás sem hozna teljes javu­lást, ha nem változik meg az a szellem, amelyekkel a választá­sokat irányították. Meg van győ­ződve arról, hogy a belügymi­niszter az igazságot és a jogot akarja, de ő is hízelgőkkel van körülvéve. Kéri, vessenek véget a mei rendszernek és bánjanak ugy a paraszttal és a néppel, mint ahogyan az megérdemli. A karhatalmat egyes nyilt kerületekben a rendfenntartáson kivül a válasz­tások irányítására is felhasznál­ták, a választási szervek és a közigazgatási hatóságok pedig egyes helyeken nem őrizték meg pártatlanságukat. Kozma Miklós belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellá­cióra. Rámutatott arra, hogy 1867 óta a főrendi házban, illetőleg jogutódában, a felsőházban most először interpelláltak választási kérdésben. A képviselőházban 1867 óta csak­nem szó szerint minden egyes alkalommal ugyanazokat a kérdé­seket tették szóvá a nyilt szava­zás kapcsán. Mint belügyminisz­ter kijelentette, hogy minden tőle telhetőt el­követ, hogy biztosítsa a választás tiszta­ságát. Ezt azonban sem a mos­tani, sem más törvény önmagában nem biztosithatja, mert azt tarta­lommal az embereknek kell kitöl­teni. Nem bábok szavazták, hanem öntudatos választópolgá­rok, akiknek van meggyőződésük. Nem állítja, hogy nem történtek hibák, de a régi választási akták áttanul­mányozása alapján állithatja, hogy sokkal kevesebb hiba történt, mint a múltban. Reá csak a közigazgatási hatóságok elleni panaszok tartoznak. Endrődön a csendőrök kénytelenek voltak fegyverüket használni összesen befutott 258 panasz, sok kerületből egyáltalán nem ér­kezett panasz. Ott, ahol demagó­giával felkorbácsolták a népszen­vedélyeket, a legnagyobb energiá­val lépett fel és tette meg a szük­séges intézkedéseket. Endrőd nem arra példa, hogy a közigazgatási hatóságok visszaéltek, hanem arra, hogyan lehet demagógiával a tömeget arra bírni, hogy támadja meg a csend­őröket, hogy azok kénytelenek legyenek fegyverüket használni. Egyetlen esetet sem tud, hogy a csendőr­aéget, vagy rendőrséget a rend fenntartásán túlmenően eszközül használták volna fel a választás irányításéra. Ha konkrét adatokat kap, az ügyet kivizsgálja. Azt a főispánt, aki Vay Artúr gróf em­lített, 1918 óta személyese n ismeri.

Next

/
Thumbnails
Contents