Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-22 / 116. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KOZLOOT Békéscsaba, £935 május 22. szerda 62. évfolyam 116. szám tgij gondoljuk itthon maradunk és nem utazunk Békéscsabára, ez a legújabb jelszó megyeszerte. Ezzel szervezik a szomszéd városok és községek mozgalmaikat. Ha jól meggondoljuk, minden egyes városnak és községnek érdeke, hogy lakosai keresetüket odahaza költsék el, de ha még jobban meggondoljuk, észre kell vennünk a hasonlatot, sőt az azonosságot a gyulai és mezoberényi sajtómozgalom és az autarchiás nemzetközi gazdálkodás elvi indokai között. Az elzőrkózős egyedül az iparnak hasznől, a kereskedelem a sorompómentes szabadságban találja meg életlehetőségeit. Ezért hibős az, hogy éppen kereskedelmi körök és kereskedelmi testületek panaszolják a verseny szabadsőgőí ahelyett, hogy hasonló versenyeszközökkel, a reklám és a nagyvonalúság fegyvereivel vivnák meg a gazdasőgi csatát, melynek megvivhatősi lehelősége éltető eleme a szabad kereskedelemnek. Ha minden községet, minden falut vámhatárok zárnának el a világtól, ha minden közület önellátásra rendelkeznék be, ekkor az ország belső gazdasági élete odajutna, ahol a vilőggazdasőg tart. A pengő problémája valóban kétoldalú kérdés, mint ahogy azt a volt igazságügyi miniszter a költségvetési vita első napján mondotta. Más az érdekük a termelőknek szemben a fixfizetésüekkel és a betétesekkel. Kérdés, mi az ország érdeke ? A Primősbástyán tehát felállították a tábornokércszobrőt. A Prímásbástyán művészi emlék hirdeti, hogy a kornak és a kortársnak nem volt mindig igaza, a kortárs ítélete gyakran tévedett, amikor emberi nagyságokat, nemzeti kiválóságokat kellett megítélnie. Perújításnak, történelmi perújításnak kellett a Görgey-kérdésben is történnie, hogy a gyarló ember közelebb férkőzhessék az oly nehezen meglátható, oly nehezen felismerhető igazsághoz. Áll a szobor és int az elhamarkodott vélemények ellen, int a nagyobb meggondolős mellett. Hol vannak mőr a pőlcáttörők és az elUélők? A tábornok épp most kezd itt lenni és itt maradni közöttünk. Vajha az ércbeöntött példa hasznos intelem lennel Megszüntették az eljárást a mezoberényi nyiiaskeresztesek ellen, akik a zsidó tőke uralma elleni harcra buzdítottak a választási röpcédulén (A B. K. tudósítója jelenti.) Az 1925. évi XXVI. te. 184. § ába ütköző választási vétséggel vádolva állottak ma a gyulei kir. törvényszék Ungvári tanácsa előtt N. Schulz József téglagyári művezető, ifj. Roóz József volt lapszerkesztő és Pacuk Antal nyomdászsegéd, mindhárman mezoberényi Iskóeok. Az ügyészség vádirata szerint ezt a választási vétséget azzal követték el, hogy az elmúlt évi november 25 iki törvényhatósőgi bizottsági választások alkalmával a mezoberényi nyilaskerestes párt nevében 3500 röpcédulát adtak ki, amelyen a megengedett tőjékoztató szövegen kivül még többek között a következők is állottak: Figyelem, a szavazás titkos, szavazzatok azokra, akik megmondják az igazat. Harcoljunk a zsidó tőke uralma ellen. Schulz József azzal védekezik, hogy kénytelenek voltak kiadni a röccédulát. Mezőberényben a nyilaskeresztes a legjobban megszervezett és legtekintélyesebb párt, mégis mikor ezer szavazólapot kértek, összesen csak százat kaptak helyette. Őket elnyomják, másodrendű embereknek bélyegezik s mindezt azért, mert programjukban antiszemitizmus volt. Az is mutatta, hogy ebben a kérdésben igazuk volt, hogy két rendes és két póttagot hoztak be a törvény hatósági bizottságba. Roóz József azzal védekezett, hogy ő csak közvelitette a munkőt, illetve megbízást, egyébként nem volt köze a kiadáshoz. Pacuk pedig előadta, hogy neki megbízása volt nyomdai munkák felvállalására a nyomda részére, ő csak a rendelt munkát végezte el. Nem érzi bűnösnek magát. Dr. Varjú Zoltán ügyész vőd és dr. Szentpáli Kálmán debreceni ügyvédjelölt védőbeszéde után a törvényszék kihirdette határozatát, amellyel a cselekmény csekély súlyára való tekintettel az eljárást megszüntette. József királyi herceg avatja fel a csorvási országzászlőt (A B. K. tudósítója jelenti.) C8orvős község nagy zőszlóavatősra készül. Áldozócsütörtökön fényes ünnepségek keretében szentelik fal a pi~ctérí országzászló!, amelyre mőr egy év óta előadások tartásával gyűjtőitek pénzt a csorvási társadalmi egyesületek. Mintegy ezer pengőbe került a zászló elkészítése és a piactér rendezése. A zászló előtt köböl készült hármashalmot emeltek, ez előtt pedig virőgőgyban kiképezték Nagymagyarország térképét és a magyar cimert. Magát a zászlót Wenckheim Matild grófnő ajőnlotta fel, ő lesz a zászlóanya. Az ünnepségek május 30-őn délelőtt féltizenegykor kezdődnek, ekkor fogadják a község határában ai autón érkező Jónei főherceget, aki biztosra ígérte megjelenését. A főherceget villásreggelin látják vendégül, majd 11 órakor megkezdődik az avatős. A dalárda Hiszekegye után József főherceg beszélni fog, majd az országzászló nagybizottság kiküldöttje, valószínűleg Urmánczy Nándor elnök emlékezik meg a zásr!6 szrtnbóiikus jelentőcégéről. Ezután a dalárda énekel, majd a leventék felvonulása következik. Végül Demeter József dr. ügyvéd az előkészítő bizottság nevében átadja az országzászlót Rigó József dr. községi főjegyzőnek. A záróbeszédet ezután Lányi Márton dr., a kerület országgyűlési képviselője mondja. A leventék, tűzoltók, frontharcosok dÍ8zeIvonulásóval ér véget az ünnepség, melyet 200 teritékes díszebéd követ, melyen résztvesz József főherceg is. A volt hadvezérek Mackensennél (A B. K. tudósítója jelenti.) Mackensen tábornagy tegnap fogadta azokat a hadvezéreket, akik a viiőgháboruban parancsnoksága alatt a magyar csapatok vezérei voltak. Szurmai Sándor béró köszöntötte a gyengélkedő tábornagyot és kifejezte valamennyiük örömét a vi szontlátás alkalmából. Mackensen szívélyesen fogadta az üdvözlését és köszönetet mondott a megnyilvőnult szeretetért. Végül fogadta a Mária Terézia-rend Magyarorszőgon élő 12 lovagjőt. Ünnepélyesen fogadta Békéscsaba városa országgyűlési (AB. K. tudósítója jelenti.) Bud János dr., Békéscsaba országgyűlési képviselője ma délben a budapesti gyorsvonattal vőrosunkba érkezett. Az őllomáson Bud János fogadására a megjelentek között láttuk vitéz Jánossy Gyula polgármestert, Beliczey Géza felsőhőzi tagot, Bohnert József vezérigazgatót, Bartoss Ferenc kanonok-plébőnost, Rósenthal Adolf kormőnyfőtanőcsost, Rell Lajos dr. választókerületi elnököt, Medovarszky Mátyős dr. főjegyzőt, Korniss Géza dr. kulturlanácsnokot, Horváth Istvőn adóügyi tanőcsnokot, Zahorán Pől gazdasági tanácsost, Gally Kőroly dr-t, a nemzeti egység városi elnökét és feleségét, Keresztes Andor rendőrtanácsost, Susánszky Jőnos és Haril Ferenc bankigazgatókat, Mázor Elemér dr. és Antal Gyula Jőnos közjegyzőket, Tardos Dezső dr.-t, a Kereskedelmi Csarnok elnökét, Kovács Mihőly és Kovács Pől malomtuIajdono8okat, Hady Antal vezérigazgatót, Korossy László ny. főjegyzőt, Beliczey Miklós földbirtokost, Hollánder Lipót dr. ügyvédet, Donner László dr. főorvost, Vass Vilmos dr. városi orvost, vitéz Réthy Béla gyógyszerészt, Somogyi Miklós mérnök felügyelőt. Amikor a vonat befutott az állomásra és Bud János dr. kiszállt, Aszódy Imre állomásfőnök, majd Keresztes Andor rendőrtanőcsos jelentkeztek nőla. Kíséretükben lépett a vőrakozó tömeg elé, amely harsány éljenzésael köszöntötte a vőros orszőggyülési képviselőjét. Elsőnek vitéz Jánossy Gyula polgőrmester üdvözölte Bud János dr.-t. Kiemelte, hogy a vőros harmadízben ujjitotta meg szövetségét Bud János dr.-ral. Orüln kell ennek, bár most Bud Jőnos dr. sok panaszt is fog hallani városában, a fagykárt szenvedett gaidsközönség komoly panaszait, de a vőros ezúttal is bizik képviselőjében, aki — ha nem is tudja megszüntetni a bajokat — mindenesetre enybitonf fog azokon. Rell Lajos dr. a választókerület nevében mondott pőr meleg szót,