Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-18 / 113. szám

Ára 6 fillér KESME6YEIIOZLO Békéscsaba, SS35 május Gi. szombat 82. évfolyam 113. szám tgy gondoljuk A telefondijak csökkentése jó üzlet volt a postának. Másfélmillió pengős bevételi többlet az ered­ménye ennek, hogy több em­bernek tették hozzáférhetővé e te­lefont, többen engedhették meg maguknak azt, hogy használják is a készüléket, mely a kor technikai rendszerét jellemzi. A telefondijaknál is bebizonyult az, ami a kis&zakasz és a filléres utazások bevezetése után köztu­domású lett. Bebizonyosodott, hogy a sok kicsi többre megy, mint a magas dijak és a megás tarifák elvétve megfizetett összege. Tö­megheaznélali tórgy&t kell a tech­nika egyidőre luxustalélményaiból és felfedezéseiből gyártani, jobban jér vele az is, aki az uj eszközt a tömeges használatba bocsátja és jó! járnak vele a tömegek, me­lyek a felfedezések és ez uj talál­mányok hasznát iáiják és meg­könnyítik használatával ezt az amúgy ia nehéz életet. A feltalá­lók mégis csak ezt akerták mun­kájukkal és tehetségükkel elérni. Másfélmillió pengői köitStt el a posta nj aitomaiíkns központok be­ruházásaira, majd egymilliót a távíró és a rádió fejlesztésére és még min­dig több, mint hétmillió pengő tiszta felesleget mutat ki ez a kitűnően jövedelmező intézmény. A telefondijak tanulsága afapján ezt a beviteli többletet még tovább lehetne növelni. Le kellene szállítani az egész vonalon a posta tarifáját. Hiszen a háború előtt 10 fillérért vitt a posta vidékre egy levelet és 5 fillérért egy levelezőlapot. És a posta már akkor is jól jövedelmező üzeme volt as államnak. A 10 filléres levél­bélyegre és az 5 filléres levelező­lapra sem fizetett rá a posta. ' Mikor a kitűnő kereskedelmi ér­zékkel mintaszerűen vezetett posta mérlegének láttán további dijleszál­litást szorgalmazunk, ezt a posta be­vételeinek fokozása érdekében tesx­ssük. És a közönség érdekében is... A posta különben 93 millió pen­gős költségvetéssel dolgozik és ti­zenkétezer embernek ad kenyeret. Nem sokaljuk a büdzsét és keve­seljük a postások számát. Mert a posta prosperitása a gazdasági élet mozgalmát is jelzi. Ha több dolga lenne a postának, ezt a többlet munkát a többet dolgozó ipar és a többet dolgozó kereske­delem adná. És ha a posta ez évi üzleteredménye csak kissé is jobb volt a mult évinél, higyjük, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy al­kalmazkodtak a szükreszabott élet íilléres mindennapjaihoz, hanem ha halványan is, de mégis csak egy munkálkodó társadalom pro­duktivirányu mozgalmát mutatja, kis kitérésekkel is — miként a * eizmogróf tűje — egy távol ködlő jobb világ nagy munkakészletének és munkaerejének kitörését. Minél többet demonstráljanak a 47. § ellen - kéri az IPOK a békéscsabai iparosokat (A B. K tudósitója jelenti.) A békéscsabai iparle&tület elő járó­ságe tegnap este hét óiakor L'p ták János elnökletével rendes havi ülést tartott. A tagforgalmi jelentés 1163 ön álló iparosról, 938 segédről, 477 tanulóról számol be. J\ segédek létszámában emelkedés mutatkozik, mert 114 bejelentés mellett cíak 63 elbocséjtás történt, úgyhogy a szaporulat 51 főnyi. Az ipartestület április havi be­vétele — a pénztéri jelentés sze rint — 2934 65 pengő volt, mig a kiadás 2873 23 pengő. A jegyzői jelentés a szakosztá­lyok működéséről számolt be. A kőművesek és ácsok egy ülést tartottak áprilisban s résztvettek a nemzetközi vásír idején Budapes­ten megrendezett országos kong­resszuson, melyen kérték a rendkívüli ideig­lenes bázadómentessés kiterjesztését a vidékre is. A szakosztály kívánságára a bé­késcsabai ipartestület is hasonló memorandumot szerkesztett, me­lyet a polgármesteri hivatal ter­jesztett fel a miniszterhez. A sza­bószakosztály kiküldöttei jelen voltak a budapesti országos ruhá­zati kongresszuson, amely a 47. paragrafus megváltoztatása érde­kében demonstrált ugyanakkor, amikor az OMKE nagygyűlése a kiadott rendelettervezet elien fog­lalt állást. A cipészek is több gyű­lést tartottak az eln.ult hónapban, méjus 26 án, vasárnaphoz egy hétre délelőtt 9 órai kezdettel pe­dig a körzeti lábbelikészilő gyűlés lesz a békéscsa­bai ipartestületben. Ezen megjelennek az összes bé­késmegyei és a környező megyék ide gravitáló városai cipészszak­osztályainak kiküldöttjei. A gyű­lés a munkabérek és a munka­idő szabályozásával foglalkozik majd. A husiparosok több gyűlést tartottak a Németország felé irá­nyuló zsirexport ügyében. A rójuk eső részt kevésnek tartották, de moat sikerült megegyezniők a Sertésbizlaló rtvel, úgyhogy ebben a kérdésben — az ipartestület vezetőségének köz­benjárásával — helyreállt a nyu­galmi állapot. A nemzetközi vásáron nyolc békéscsabai iparos vett részt, va­lamennyi szép sikerrel. Az IPOK leiratában arra kélte ez elöljáróságot, hogy minél többet demonstráljanak a 47. pa­ragrafus megváltoztatása érdeké­ben, mert a kereskedők ia na­gyon erősen mozgolódnak. A fel­szólítás értelmében a körzet — mint ismeretes — junius 2 án Gyulán tart gyűlést. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara a szegény iparosok csa­ládjának megsegítése érdekében tervezetet dolgozott ki, amellyel az elöljáróság iá foglal­kozott, de anyagiak hiányában elutasította. Tudomásulvették, hogv a deb­receni ipartestület junius 9 én ren­dez nagygyűlést a 47. paragrafus ügyében, majd a továbbiakban kisebb jelentőségű ügyet tárgyal­tak. Az indítványok során Párkány Simon javasolta, hogy kezdje meg az ipartestület a jövő évben a székházköícsönök visszafizetését. fl mintegy 6000 pengő összeget hat év alatt vissza lehetne fizetni, a költségvetés egyensú­lyának biztosításával, a 200 hitelezőnek. Az elöljáróság ugy határozott, hogy ilyen értelmű javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Kenyeres Rfikiós ellen Zsilinszkifeljelentéstadottbe (A B. K. tudósitója jelenti.) Bajcsy Zstlinszki Endre ügyvédje ma megjelent az ügyészségen és feljelentést adott be Kenye­res Miklós országgyűlési képviselő ellen többrendbeli okirathamisitás, csa­lás és névbitorlés miatt. Tekintet­tel arra, hogy ezek a cselekmé­nyek hivatalból üldözendők, a vizs­gálatot az ügyészség vezeti. A kép­viselő ügyében az ügyészség még nem döntött. A hivatalos nyilatkozat Kenyeres országgyűlési képvi­selő személyével kapcsolatos köz­leményekből kifolyólag illetékes helyről megkérték az MTI-t, hogy az alábbi nyilatkozatot közölje: Kenyeres Miklós országgyűlési képviselő hézasBágkötése, buda­pesti illetékességének elismerése és változtatása ügyében az egyes hatósági iratok törvényszerűségé­nek megállapítása végett a bel­ügyminiszter az illetékes hatósá­goktól ez összes iratokat bekérte. A rendelkezés után megállapítást nyert, hogy Kenyeres Miklós há­zasságkötése alkalmával az anya­könyvi kivonatot beszerezni nem tudta, ennek folytán az anyakönyv­vezető a házassági törvény alap­ján személyi adataira vonatkozó­lag jegyzőkönyvileg hallgatta ki és a bevallott edalok birtokában tőle az esküt kivette. Külpolitika London. Eden lord egy gyűlésen nagyobb beszédet mondott az európai helyzetről. Kijelentette, hogy a helyzet nehézségei félel­mesek ugyan, da nem megoldha­tatlanok, ha minden nemzet teljesiti kötelességét. Nyilt, bátor, a népszövetségen és a békerendszeren alapuló külpoli­tikát kell követni. Anglia számára az elszigetelődés lehetetlenné vált, amikor aláirta a népszövetségi alapokmányt. Anglia nem ellensé­ge semmiféle més államnak, nem tekint senkit ellenségének mert az angoloknak az a főtulajdor.ságuk, hogy könnyen felejtenek és meg­bocsájtanak, de kell, hogy ellenségek legyenek azok, akik igyekeznek megbon­tani az együttes békét. Róma. Schussnigg kancellár Olaszország elhagyásakor meleg­hangú táviratban megköszönte Mussolininak, hogy alkalmat adott a találkozásra, amelyen újból bebizonyíthatták a világ előtt nézeteik azonosságát. Páris. A páridi sejtő megjegyzés nélkül közli a cseh-orosz szerző­dés megkötésének hirét. Csak az Ouvre és a Jour cimü lapok mu­tatnak rá, hogy a szerződés mögött tulajdonképen a kisantant államai állanak éa igy hármas szövetség megköté­séről van szó. London. Az Irakban kitört láza­dás futótűzként terjed. A lázadás­nak gazdasági okai vannak, főként a szárazság és rossz termés okozta nyomorúság a lázadás haj­tóereje. Bécs. Saenger műszaki szakértő rakétamotort talált fel, mely a kö­zönséges repülőgépre szerelve le­hetővé teszi, hogy a gép felszál­láskor 8000 méier magasságot ér­jen el.

Next

/
Thumbnails
Contents