Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-14 / 109. szám

2 BEKESMEGVE1 K0ZU3NV 1935 május 14 munkát kapni. A pénzügyi^azga lótól jóindulatot kért. Most fordult hozzá az ülés előtt, hogy a végrehajtásokhoz a községekben ideiglenes munkaerőket alkalmazzon a megye, de nem ad helyet az előterjesztésnek, mert fedezet nincs rá. Elek Lajos dr. bejelentette, hogy feltárta a helyzetet a pénzügyminiszter előtt. A bejelentési határidőt nem lehet túllépni. Az uradalmakat máris elutasította edóelengedési kérésükkel, mert més vethetnek. Csizmadia András: És a magveszteség? Beliczey Géza: Biztos, hogy sz uj vetés sikeresen fog beérni? Fáy István: Rigorózus álláspont... Geisztl Gyula dr. hangoztatta, hogy elég a kárt aratás előtt tizenöt nappal is megállapítani. Elek Lajos dr.: Újra be kell jelenteni az uj termés beérésekor, ha közben a most vetett terményt valami kár éri. Betűkhöz való ragaszkodás miatt nem lehet az életet megállítani Fáy Istvőn dr. szerint vannak községek, ahonnan — remélhetőleg túlzottan — nyolcvan százalékos kárt jelentenek. Be kell jelenteni a kőrt határidőn belül, de ne utasítsák el a kérést addig, míg nem alakul ki véglegesen a helyzet. Hoffmann Károly dr. tiszti főügyész jogi szempontból világította meg a kérdést és helyeselte Fáy István dr. javaslatát. Elek Lajos dr.: Aratás előtt módjában lesz mindenkinek bejelenteni, ha beáll a bogárvész, vagy aszálykár. Fáy István dr.: Betűkhöz való ragaszkodás miatt nem lehet az életet megállítani. Elek Lajos dr. felolvasta a pénzügyminiszterhez felterjesztett beadvónyőt. Kérdezte, hogy a bejelentésekre vonatkozólag tartsanak- e helyszíni szemlét? Feliratára választ még nem kapott. Csizmadia András szerint a gaz dasőgi felügyelők sem merik ha tározottan állítani, hogy ki kell szántani a búzát. Elek Lajos dr. közölte, hogy a közigazgatási bizottság véleményét még ma Írásban a miniszter elé terjeszti. A közigazgatási bizottság kimondotta, hogy a pénzügyminiszterhez feliratban lordul és kéri, hogy a főispán indítványa értelmében, gyakorolj in méltányosságot a károsultakkal szemben. Márky Jenő gazdasági felügyelő bejelentette, hogy a kár a megyében huszonöt szá7alék, 54.000 katasztrális holdon nem lesz lermés. A fagy óta is romlott a helyzet, most a buza penészedni kezd. A kórt nem lehet megállapítani véglegesen. Fáy István dr. a kataszteri jövedelem megállapítására vonatkozólag közölte, hogy tárgyalt már ebben az ügyben illetékes helyen, de azt a választ kapta, hogy az ujabb vizsgálatok ebben az ügyben sok helyen a jövedelem nagyobb voltának megállapítását vonnák maguk után. Féltizenkettő volt, mikor a bizottság áttért a rendes havi jelentések meghallgatáséra. Alkotmányjogi kérdésekről nyilatkozott a miniszterelnök a költségvetés bizottsági vitájában (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház pénzügyi bizottsága ma a miniszterelnöki tárca költségvetését lárgyalta. Rassay Károly azt kérdezte, mi van az alkotmányjogi javaslatokkal, igy a választójoggal. A közvélemény a minisz terelnök választójogi felfogását ismerni kívánja. Ezután a rendelke zési és a sajtóalap emelkedését kifogásolta és kérdezte, milyen összeget fordítanak az egyes magyar lapok támogatására. Kenéz Béla és Buchinger Manó felszólalásai után Gömbös Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a választójognak nem szabad látszatjognak lenni, hanem őszinte és becsületes megoldást kell keresni. A nyílt szavazást nem tartja helyesnek, de igen komolyan kell kezelni nemcsak a választójogot, hanem az összes alkotmányjogi reformok kérdését. Az alkotmányjogi reformokat szerves egésznek tekinti és együttes megoldásuk során a választójognak kell első helyen szerepelnie. Pillanatnyilag azonban e kérdések megoldását nem tartja sem sürgősnek, sem időszerűnek. A sajlőalap felhasználására diszkréciónális joga van, erről nem köteles felvilágosítást adni, A felhasznőlős a jövőben is a nemzet érdekében történik. A tárca költségvetését ezután általánosságban elfogadták és áttértek a részletes vitára. A görög küldöttség vezetője kétszer is meglátogatta Bukarestben a görög exkirálynét (A B. K. tudósítója jelenti.) Maximox, a bukaresti balkáni értekezlet görög küldöttségnek vezetője Bukarestben kétszer meglátogatta Erzsébet volt görög királynét. A látogatást összefüggésbe hozzák a Lendon és Athén közölti tőrgya* lásokkal, mert Metaxsas tábornok, a monarchislák vezére mindna« gyobb tekintélyre iesz szert Görögországban. A Reuter iroda jelenli Bukarestből a balkáni értekezlettel kapcsolatban: A titkolózás éa Tilulescu részéről hangoztatott teljes egyet értés ellenére kiszivárgott, hogy súlyos nehézségek támadtak azoknak az álláspontoknak a megvitatása körül, melyeket egyrészt Jugoszlávia, másrészt a szövetség többi tagjai Ausztria, Magyarország és Bulgária felfegyverkezésével szemben elfoglalnak. Harmincezres kapacitású bérkeltetöt kért az öt város hódmezővásárhelyi értekezlete (A B. K. tudósítója jelenti.) A Délmagyarorszégi Baromfi, Galamb és Házinyúl tenyésztők egyesülele tegnap tartotta Hódmezővásárhelyen Szeged, Szentes, Orosháza és Békéscsaba városok részvételével választmányi ülését. A gyűlésen vitéz Bocskóy András békéscsabai gazdasági népiskolai igazgató elnökölt. Békéscsabáról jelen voltak még Medovarszky Mátyás dr. főjegyző és Mózes Imre dr. városi állatorvos, a kereskedelem részéről a Schneider Ignác Utóda és a Grigolon és Fiai cég képviselői jelentek meg. Olt láttuk Matzenauer Hugó külkereskedelmi főfelügyelő és Predmerzky Dezső felügyelői a föidmivelésügyi minisztérium részéről. Az ülésen a 30.000-es kapacitású bérkeltetési állomások létesítését tárgyalták. Az állomások irányítását és vezetését a külkereskedelmi hivatal végezné az exportkereskedelem támogató sával. A bérkeltető állomősokkal az egyesület a korai csirketenyésztésre törekszik, mert ezzel, megelőzve a keleti államokat nemcsak sokkal többet bír külföldön elhelyezni, de kétszeres árat is tud elérni. Szakvélemények szerint az állomások működése a fenti oknál fogva nem vezetne tömegtermelésre, sem pedig az őrak letörésére, mert a korai csirkékből minden menynyiséget el lehet helyezni külföldön. Még egy előny származna a bérkeltetésből: tojásonkint két fillér lefizetése ülőn teljesen kifogástalan anyagot kap kézhez a termelő és a felszabadult kotlókat igy pulykakeltetésre lehet falhasználni. Példa erre a hódmezővásárhelyi 7000-es kapacitású városi bérkeltő állomás sikeres működése, amelyet annyira igénybe vesznek a termelők, hogy a szükséglelnek csak kis százalékát tudja kielégíteni. A gyűlés határozata alapján kérni fogja a bérkellető állomésok felállítását. Az alispán jelenti Állandó rovatot képez jelentéseimben a munkásság helyzetének kérdése. Esztendők óla foglalkoznak a hatóságok ezzel a minden évben újból és újból fellépő problémával anélkül, hogy azt végleges megoldáshoz juttatni íudták volna. Minden év téli hónapjaitói kezdve megindul a munkásság áradata a hivatalok felé, nehéz helyzetüknek javítását, munkához való juttatását szorgalmazva. A mult év őszétől ez a probléma fokozottabban jelentkezett, ami a tavalyi aszálykár következtében előre látható volt. A kereskedelem helyzetét illetően változatlanul súlyos helyzetről kell beszámolnom. Nemcsak a fogyasztásnak, a munkaalkalmak megcsappanása folytán előállóit további összeszugorodása nehezíti meg a kereskedelem üzletviteléi, hanem a nyugodl, biztos kalkulációnak nehézsége és a kartelek árpolitikája' olyan zökkenéseket idéztek elő a kereskedelem üzletvitelében, amelyei kibírni nem egy vérszegény, hanem tőkeerős, biztos alapokon nyugvó kereskedelemre is nagy feladatot ró Ilyen zökkenések voltak az elmúlt hetekben a cukorSgyvivőség (cukork?artel) tes vezett intézkedései és a karleibe tömörült ősvőnyolajgyőrak árszabályozó intézkedései, amelyek napokig tartották izgalomban az egész ország egyik legnagyobb szakmájának (fűszervegyeskereskedő) kereskedőit. Kivőna'os volna, hogy a kartelek köteleztessenek arra, hogy ugy az ér, mint az eladásnál alkalmazandó egyéb fellételvállozáso* kai mindenkor előzőleg az árelemző bizottságnak mulassák be és csak annak jóváhagyása után történhessék meg a kartel állal szándékolt árváltozásnak nyilvánosságra hozatala és életbeléptelése. Ezzel sok rázkódtatástól és zökkenéslői volna megkímélve a kereskedelem és az alarmirozott fogyasztóközönség is. A kisipar általános helyzetét illetőleg jelentem, hogy a építőipar helyzete az úgynevezett szezonidő ellenére is változatlanul sulyo3. Uj középitkezések egyáltalán nincsenek, a közintézmények legfeljebb meglévő épületeik legégetőbb tatarozás! munkálatait végeztetik el, amely munkálatok a legjobb esetben is néhány hétig juttatnak néhány embernek keresetet. A magánépitkezések is majdnem teljesen szünetelnek, mig az adókedvezményes tatarozások is csak szórványosan jelentenek munkaalkalmat. A magánépitkezés stagnálása főként arra vezethető vissza, hogy az épitlető közönség úgyszólván sehol sem tud még átmeneti kiegészítő kölcsönökhöz sem hozzájutni. Az állami lakásépítési kölcsönakció is csupőn az OTI és MABI járadéktartalékokból kapott igen szerény keretekre szorítkozik, amelyből a vidéki építkezések előmozdítására alig jut valami. De emellett a hőzadómentesség kérdésének rendezetlensége is egyik oka az építőipar mai helyzetének. Pedig építési hitel hiányóban ma már az adómentesség volna az egyedüli eszköz az épi« tési kedv felkellésére. A székesfőváros e tekintetben is kedvezőbb helyzetben van, mert a m. kir.