Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-03 / 100. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 május 3 MA NYÍLIK MEG BUDAPESTEN A EMZETKOZI 11 AS AR 50%*utazási kedvezmény vasúton, hajón, aulocarokon A magyar ipar áruinak legszebb és legértékesebb gyűjteményével várja az Ön látogatását. Őszinte és igaz portré a nyilaskeresztes vezérről Festetíeb Sándor gróf, Debrecen és Enying nyilaskeresztes követe csak zsidónak adja bérbe a földjeit, újságját és pártjának plakátjait zsidó nyomdában nyomatja, az ügyvédje, orvosa és jöszágkormányzója is zsidó, de a magyarországi nyilaskeresztesek sajtófSnokjével is bajok lennének az árja németországban... Ha az ember reggel, 10 perccel 8 óra előtt a Délivasuton felül a balatoni vonatra, háromnegyed tizkor már Enyingen van. Közben még át is keli szállni Lepsényben. Az állomás előtt várja itt az utast a Veszprém— enyingi autóbusz, amely nem igen hasonlítható a francia Riviéra hires autocarjaihoz. Kicsit össze vagyunk zsúfolva ebben a zöld kocsiban, de viszont vigasztal a tudat, hogy az ut Lepsénytől Enyingig csak percekig tart. A tavasz pompája köszönt bennünket jobbról és balról. Rügyező és bimbózó fák az országút szélén, kövér, fekete ugarból most indul útjára a kenyér. Madarak csicseregnek a fák ágain és mosolygó parasztlányok ünneplőben sietnek a templomba. Cipőjüket a kezükben viszik, mezítláb sietnek az országúton és a cipellőt csak a templom kapujában húzzák a lábukra. Köröskörül, ameddig csak ellát a szem, minden talpalatnyi föld a Festetich grófé. A Sándoré. A birtok legnagyobb része bérbe van adva. A székesfehérvőri Szegő és Rosenzweig cég, a Lonkai Zsiga és a Lonkai Géza bérlik a 40 ezer holdat kitevő hatalmas főúri birtok legnagyobb részét. Ezek a nevek olyan furcsán hangzanak ezen a vidéken,,ahol a emberek a láblijukon és a kalapjuk szalagja mellett hordják a nyilaskereaztet. ...Szegő... Rosenzweig... Lonkai... Amikor megkérdezem az autóbuszban az egyik kipödört bajuszu atyafitól, hogy: Nem e héberek a Festetich gróf bérlői, az atyafi, kialudt pipájával a szájában rosszalóan mondja: — Tőn csak nem ántiszemita az ur? Mert a „Sándor vezértestvér" nem ántiszemita. Nincs nekünk semmi bajunk itt a mi zsidainkkal. Megférünk békében egymás mellett. Jóravaló, rendes, tisztességes magyar emberek a Szegő, a Rózeniwajg, a Lonkai, no meg rendes ember volt a negyedik bérlő, a Szóvozd gyerek, aki öngyilkos lelt és akit azelőtt Sternnek hittak . . . Nincs is Enyingben semmi baj a zsidók körül. „Sándor vezérlestvér" ahogyan itt Festetich grófot hivják, el se igen képzelhető zsidó nélkül. Az ügyvédje: Dr. Szegő Miklós nemcsak hithű zsidó, hanem egyik aktiv vezetője is a székesfehérvári izraelita hitközségnek. A felesége most jött haza Palesztinából és minden cionista női megmozdulásnak egyik leglelkesebb apostola. A székesfehérvári Szegő dr. nélkül a „vezértestvér" egy lépést sem tesz. Viszont igaz az is, hogy dr. Szegő nagyon jó tanácsokat tud számára. A nyilaskeresztes vezértestvér birtokának jószágfelügyelőjét Okos Ernőnek hivják. Furcsa játéka a sorsnak, hogy a jószágigazgató neve azelőtt Dummkopf volt. Mostani neve nem egészen szószerinti fordítósa a réginek. U«{y mondják, hogy régi nevét gazdája protekciójóval magyarosította meg. Okos ur igen derék, jóravaló ember, bűnéül azt sem lehet felróni, hogy hithű zsidó, aki az Egyiptomból való kivonulás ünnepén laskát eszik és hosszunapkor a csillag feljöveteléig böjtöl. De Festetich grófnak nemcsak az ügyvédje és a jószágigazgatója zsidó. Zsidó itt mindenki . . . Zsidó a nyomdász, akinél a magyarországi nyilaskeresztes párt hivatalos lapja, a „Mezőföld" készül. A nyomda zsidó tulajdonosának, Holzer urnák a neve rajta is van az újságon. És a zsidó polgárnyomda impre8sziuma vastag betűkkel olvasható a nyilaskeresztesek minden plakátján, röpcédulőján és valamennyi nyomtatványén. Zsidó a vezértés'vér orvosa és dr. Weisz E'emér, a párt sajtófőnöke, aki teljhatalommal intézte az enyingi választást, születése után 8 nappal nem a keresztvíz alatt nyerte az Elemér nevet. Mondják, hogy ma már más hiten követi Hitler elveit, bizonyosat senki sem tud, mindössze az bizonyos, hogy az árja-paragrafusokkal odaki <t Németországban bajai lennének a különben szimpatikus propaganda főnöknek. A riporternek objektíven meg kell állapítania azt, hogy Festetich Sándor gréi a kerületében hallatlanul népszerű. Felekezetre való tekintet nélkül mindenki rajong érte. A zsidók is. A legutolsó választáson a siófoki zsidók, akik az enyingi kerületben szavaznak, testületileg adták voksukat Festetich Sándor grófra. A népszerűség legfőbb oka Kétségkívül abban keresendő, hogy a gróf ur mindenkivel szemben nagy lelkű. A legnincsíelenebb paraszt is bármikor bemehet a „Sanyikához" és nincs az a kérés, amit a „vezértestvér" ne teljesítene. . . . Igaz, hogy u politika eddig több mint fí!rr.il!iójába került. Rengetegen -lősködnek rajta. CíatádHat hónap Kóbor-bemutató a Kamaraszínházban Revolverdörrenés a nyitány. Gyors függöny, még látjuk a fegyver füstjét, amiből elindul az ismeretlen, éhes lány (végig nem tudjuk meg, honnan jött) és a keserűen nőmegvető férfi harca. A küzdelem vége kiengesztelő és megnyugtató, maga a küzdelem azonban önmagában is mély, tanulságos és izgalmas. Igazi kamara-darab Kóbor Tamás nagysikerű színmüve. Alapié az érdem és Békéscsabáé a kitüntetés, hogy a Nemzeti Szinház és a szegedi Városi Szinház nagykonstrukciójú színpadai utón épen a békéscsabai Városi Színházban találta meg a darab éB szerzője a megfelelő atmoszféráju színpadot, melyben a jelenetek minden intimitása, a monológok rengeteg bölcsessége és a pórbeszédek ragyogó szellemessége maradéktalanul érvényesülbetett. Kóbor Tamás rövid négy felvonáson át az élet sok kemény kérdését veti fel és e kérdésekre írói nagyságénak egyik ékességével, a mély gondolkozó bölcsességével mindig pontos és megnyugtató feleletet ad. A nő és a kenyér, az élet két nagy mozgatója kerül szoros viszonyba egymással. A kenyértelen mult, a dúsan teritett asztalu jelen és a jövőnek szűkösen és bőségben egyaránt megvalósítható kilátásai könnyen csábithatták volna a szerzőt materiális kiruccanásokra. Kóbor Tamás azonban a jósőgban és a szeretetben való hittel tesz tanulságot amellett, hogy a nő elsősorban nő akar maradni és ha akar, akkor ezt a jósőg és a szerelem győzelmével is megtudja valósítani. * Az Országos Kamaraszínház az illusztris szerzőnek és a darab értékeinek megfelelő különös gonddal és igyekezettel hozta színre a Hat hónap ot. A rendező igazgató érezte, hogy ez az a darab, aminek a magyar vidéken való végigvitele nemcsak egy kivőló szerző kiváló darabjának megismertetését jelenti, hanem ezzel a darabbal az igazi kamarajőtékok lényegébe avatja be a kamaraszínház missziós munkával szerzett közönségét. Alapi Nándor a rendezes súlyos gondján és feladatén kivül magára vállalta Gorzon vezető szerepét. Vállalta, mert művészi pályájának egyik legsikerültebb alakját formálta ki a nőhöz újra hozzászelidűlő férfi szerepéban. Mittát a társulat sokatigérő tehetsége, Erőss Ilona játszotta őszinte ambícióval, képességeinek és fiatalságának minden, könnyengyőző fegyverével. Lombos kóbori alakjából Fellegi István hozta ki szerepkörének legtökéletesebben kidolgozott figuráját. Zách János a fiatal Berengárt sok illúzióval és nagy életkedvvel játszotta. A kisebb szerepekben Horváth Lucy, Poór Irén, Pethő Endre és Erdőssy Lajos mind a helyükön voltak. A Hat hónap egész szezonra ellátta reprezentatív darabbal az Országos Kamaraszínházat. Fischer Ferenc dr. A szerda esti bemutató ünnepi eseménye volt Békéscsaba irodalmi és művészi életének. A kiemelkedő irodalmi tényeket értékelő közönség nagy elismeréssel fogadta a bemutatót. Számtalanszor hivta minden felvonás után és az előadás végén is a békéscsabai premiert személyes megjelenésével kitüntető szerzőt a függöny elé és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szereplők fáradhatatlan munkáját. jában az utóbbi időben a legkomolyabb formában felmerült a gondolat, hogy a nyilasKeresztesek grófi vezéré! — gondnokság alá kell helyezni. A birtok nagyrésze ugyan hitbizomány, amit megterhelni nem lehet, de van azért „csekély" 15.000 hold, amit szabad, ennek a birtoknak telekkönyvi oldalain a tehertételek kronologikus sorrendben számolnak be az enyingi és debreceni választások költségéi, a sok röpiratról és azokról a látogatásokról, amelyeknek színhelye az enyingi Festetich kastély volt. Ez a kastély egyébként arról is nevezetes, hogy ilt van Európa egyik legszebb szabadkőműves„reliquia" gyűjteménye. A gyűjtemény tárgyai bizonyosan abban az időben kerüllek még Enyingre, amikor — a gróf ur maga is a kalapácsot kezelte Pesten, a Podmanitzky u'cában. Festetich gróf különben elég mozgalmas politikai muitra tekinthet vissza. Sógora Károlyi Mihálynak és sógorának kabinetjében az Ö88zeomIős után a hadügyminiszteri tárcát vallotta magáénak. Az ő hadügyminisztersége alatt mondotta Linder Bála, hogy „nem akarok többet katonát látni". E pillanatban a gróf ur meggyőződéses legitimista. Szoros kapcsolatot tart fenn a Habsburgokkal. A Habsburgok viszont nem veszik komolyan. Amiként, hogy nem is igen lehet túlságosan komolyan venni az ötvenen felüli ritka műveltségű és nagy ludásu, lekötelezően szeretetreméltó kegyelmes urat, aki egészen másképen él és gondolkodik, mint — a plakátjai . . . Paál Jób A kormány programja szerint a Körös husz kilométeres hosszú vonalon lesz hajózható (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormány reformprogramjában jelentős szerep jut a hazai vizi utak kiépítése számára. Legelőször hajózhatóvá teszik a Tiszát egészen Tokajig. Ennek költségeit a kormány mintegy 15 n-illió pengőre becsüli. Másodsorban, a Körösszabályozó munkálatok befejezése ütőn a Körös a Tiszába torkolástíl számított husz kilométeres vonalán vehető majd igénybe rendszeres hajózás céljaira. Ez a vízügyi reformprogram második része, amelyhez aránylag csekély összeg, mindössze 6-7 millió pengő szükséges még. A Dunántul vizihálózatának kiépítése is egyike a legelső teendőknek. Legfontosabb pontja a Sió hajózhatóvá tétele olymódon, hogy a Balaton és a Duna között sürü kereskedelmi forgalom legyen lebonyolítható. Itt említjük meg, hogy a DunaTisza csatorna megépítésének tervével a kormánykörök egyelőre nem foglalkoznak, hanem a kisebb, de fontosabb vízügyi beruházásokat kívánják előbb megvalósítani.