Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-30 / 97. szám

BEKESMEGVe! KÖZLÖNY 1935 április 30 V egyen keztyüt szakképzett keztyüstől Jótállással és díjmentes javítással! Andróssy-nt 12., földszint. Külpolitika ­táviratsiilusban London. Az angol sajtó a né­met fegyverkezésről azóló hirek hatása alatt áll. Londonban ugy értesülnek a német birodalmi vé­delmi minisztérium tengerészeti osztálya részéről önként nyújtott felvilágosításokból, hogy a német kormány két héttel ezelőtt elren­delte a kész búvárhajó alkatré­szeknek a multévi tervek szerint való összeszerelését. Hitler felháborodott a nép­szövetség elítélő határozatán és ugy látta nincs értelme, hogy várjon a londoni megbeszélésekig. Gesztusa azt akarja hangsúlyozni, hogy Németország teljes önállósá­got követel a nemzet védelem minden terén. London. Anglia élénk figyelem­mel kiséri Románia rohamos fel­fegyverkezését. A Morning Post jelenti Bukarestből, hogy diplomá­ciai körökben különös jelentősé­get tulajdonítanak Románia fegy­verkezésének, amelynek az a célja, hogy ellensúlyozza Bulgária és Magyarország katonai helyzetének felülvizsgálását. London. A Daily Telegraph ró­mai levelezője szerint Velencében osztrák és magyar külügyminisz terek tanácskoznak majd Suvich államtitkárral a római értekezlet előkészítéséről. Főkép azokról a nehézségekről lesz szó, amelyeket Magyarország felfegyverzési igénye és a kisantant ellenkövetelései idéztek elő. Elsősorban arról a követelésről lesz szó, hogy Ausztria, Magyarország és Bulgáriaáltal fegyverkezésre költött összegeket ellen őrizzék. A Morning Post párisi levelezője szerint diplomáciai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a velencei olasz-magyar-osztrák elő­zetes megbeszéléseknek, amelyek elé a kisantant bizalmatlansággal tekint. A francia kormány ugy lát­szik azzal az ígérettel próbálja megnyugtatni 8 kisantantot, hogy Magyarország felfegyverzési köve­telése lekerül a dunai értekezlet napirendjéről. Páris: A Malin tója jelenti, hogy londoni tudósi­hivatalos londoni körökből eredő értesülés szerint számítani lehetne arra, hogy a német kormány ma a versaillesi szerződést aláiró ha­talmak berlininagyköveteinek jegy­zéket ad ót, amelyben megerősíti az angol lapokban jelzett hadi­hajó építkezési programját és közli, hogy megkezdte 12 egyen­ként 250 tonnás buvárnaszéd épí­tését. Meghatározta a belügyminiszter az OTí gyulai kerületi pénz­tárának területi hatáskörét (A B. K tudósítója jelenti.) A Budapesti Közlöny vasárnapi szá­mában megjelent a belügyminisz­ter rendelete, mely az OTI békés­csabai kerületi pénztárát vissza­helyezi Gyulára. A rendelet, mely május elsején lép életbe, közli a — mostmár — gyulai kerületi pénz­tér területéhez tartozó járások és községek névsorát, mely változatlanul ugyanaz, mint szeptember elsején volt, ami­kor a pénztár Csabára került. Ezek szerint a gyulai kerületi pénztár­hoz tartoznak Békésvármegye te­rületéből : Gyula és Békéscsaba megyei városok, a békési, a gyo­mai és a gyulai járás egész terü­lete, az orosházi jérá8 területe, ki­véve Gádoros és Szentetornya köz­ségeket (ezek Szenteshez tartoz­nak), továbbá kivéve Békéssám­son és Tótkomlós községeket (ezek a makói pénztárhoz tartoznak), a f.^arvasi járás területe, kivéve Öcsöd községet (amely a szentesi kerületi pénztárhoz tartozik), to­vábbá kivéve Szarvas és Békés­szentandrás községeket fezek Szol­nokhoz terloznak), Q szeghalmi járás egész területe; Bihar várme­gye területéből : a beretlyóujfalusi járásból Ujiráz község, a biharke­resztesi járásból Kornádi és Kö­rösszakái községek, a cséfa-nagy­ssalonlai járás egész területe; Jász­Nagykun-Szolnok vérmegye terü­letéből : a tiszai felsőjárésbó! Dé vaványa község; Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék területéből : a battonyai járásból Dombegyháza, Kevermes (Lőkös­háza pusztával) és Magyardomb­egyháza közoégek, ez eleki és me­zőkovácshézi járás egész területe. Ismét a téglajegfekről beszéltek a HONSz vasárnapi közgyűlésén ¥áS!aljon tégiajegyet a megye minden helyi csoportja (A B. K. tudósítója jelenti.) A HONSz békéscsabai csoportja va sárnap délelőtt a népházban évi rendes közgyűlést tartott Meliskó Jár :o8 elnök megnyitójában el­parentálta a csoport halottéit, köz­tük a volt elnököt, Forray L*:jo9 dr t. Fischer Imre jegyzőkönyvi kivonatot olvasott fel ezután, amely a tavalvi közKyülést ismertette, majd Meliskó János tette meg évi jelentését. A csoport működéséről, a tagok anyagi helyzetéről emlé­kezett meg és kiemelte v. Jánossy Gyu'a polgármester megértő jó­akaratát, mellyel mind n rokkant­ügyet támogatni igyekezett. Márta Kálmán ügyvezető igaz­gató előadíe, hogy a csoport tag­létszáma 497 Ebből 240 et láttak el karácsonyi segéllyel 800 pen>?ő értékben. A kölcsönösszeg folyósítását beszüntették, a régi vezelőség révén kiadotl hét­száz pengőt nem kapták még meg, ki is adták az adósok névsorát az ügyésznek perlés végett. Át­meneti állást harmincan kaptak. (Közbekiáltások : nagyon kevéa I) A közgyűlés ezután elhatározta, hogy levélben üdvözli Árvátfalvi Nagy Istvánt, a HONSz országos elnökét abból az alkalomból, hogy országgyűlési képviselővé válasz­tották. Thiesz János pénztári jelentése után Nagy Sándor intézett kérdést a vezetőséghez, hogy mit jelent a számadásoknak az a kitétele, mely szerint 491 pengőt téglajegyekre fordítottak. Meliskó János ismertette az ügyet, melyről a B. K. már több izben megemlékezett. A vérmegyei cso­portnak adták kölcsön ezt az ösz­szeget, hogy otthont építhessenek, de az Mindennemű úriruhát legizlésesebben készít Á PirXwmr Szolid ár, szigorúan elsőrangú munka ! ^i-'Ilim Vjy UFg J Kedvező fizetési feltételek I Baross-u. 5. a lé«Iajegyek megcsinéllatásánál tovább nem jutott. Kolcza Miklós szerint a vár­megyei csoport meg sem alakult, a belügyminiszter nem hagyta jóvá az alapszabályokat. Azt a határozatot, amely az összeg köl­csönadásáról intézkedett, nem lehet egyetlon jegyző könyvben sem megta'álni. Pedig az összeget va lakinek vissza kell fizetni. Meliskó János helyeselte, hogy a vármegyei csoporthoz átiratot intéznek a visszafizetés érdeké­ben. Viczián János beszélt ezután. Ha a vármegyei Cíoporlnak nincs alapszabálya, akkor nem letezik, akkor nincs kihez átírni. Ez lenne a helyzet Kolcza szerint, a való­ság pedig az, hogy a vármegyei csoportnak, mint egyetlen egy HONSz csoportnak sem, nem kell külön alapHzabáiy. A belügymi­niszter a vármegyei otthon alap­szabályai! nem hagyta jóvá. Ez tényleg teljesen különálló intéz meny lett volna. A vármegyei csoportot nem lehet egyedül felelőssé tenni a történtekért éppúgy felelős a közgyűlés minden e^yes tagja. Kolcza Miklós reflektált Viczián szavaira, majd kimondották a ha­tározatot, ho^y ebben az ügyben megkeresik a vérmegyei csoportot és felkérik, hogy intézkedésére a mewye össze8 helyi alakulatai vállaljanak bizonyos részt a tégla­jegyek órából. Juhász Árpád számvizsgáló tag és Pólya Ferenc ellenőri jelentése uián Mária Kálmán ismertette a költségvetést. Ezután a tisztújítást ejtették meg. A hadigondozó bizottság. Márta Kál­mán, Lehoczki Pál rendes, vitéz Csabai János pótleg. Számvizsgálók: Juhász Ár­pád, Kolcza Miklós, Lipták György. Vá­lasztmányi tagok: Fijó Mátyás, Hugyecz Mihály, Nánási Imre. Rótta János, Kiiment Z. Pál dr. Póttagok: Lamper Mihály, Far­kas Pál. Bezsán Pálné, tíaukó Mátyás. Az indítványok során Madarász János OFB sérelmeket tett szóvá, Varga János pedig arról beszélt, hogy a közönség nem tudja, mit jelent a fehér bot a vakok kezé­ben és sokszor durván félreta­szítják az ulcán az óvatosan ha­ladó világtalan embert. Bánszki János szóvátelte, hogy a majdnem száz százalékos hadi­rokkantak nem tudnak nehéz munkát végezni. Ha nem lehet rajtunk segíteni — mondotta —, lőjjenek agyon, vagy akasszanak fel bennünket . . . Gáspár János szerirt a fiatalság már nem méltányolja a rokkan­tak érdemeit, elsöpri, elgáncsolja őkei. Fel kell őket világosítani. Szilágyi Mihály Gáspár szavaira megjegyezte, hogy a kultuszmi­niszter rendeletileg intézkedett már régebben a rokkantak tiszteleté­ről. A városi mázsaházban is el lehetett volna helyezni egy hadi­rokkentat, nem kellett vo'na oda nyugdijáét bedugni. Meliskó János igyekezett a fél­sz ólaiókaí megnyugtatni és kifej­tette, hogy a kérések legnagyobb része teljesen jogos, de az ország is nehéz helyzetben van. Meg­ígérte, hogy mindent megtesz a hatóságoknál a hadirokkantak helyzetének javítása érdekében. Eszel az ülés végetért. Móra Ferenc ünnepély A városközi kulturális kapcso­latok ápolása és kimélyitése nem­zetnevelő feladat. Ennek a hiva­tásának szolgálatéban tartotta az Aurora-kör vendégeként szombat esti Móra Ferenc emlékünnepélyét a szegedi Dugonics társaság. Korniss Géza dr. kullurtenécs­nok, az Aurora elnöke üdvözölte az illusztris vendégeket, lélekből jövő, megkapó szavakkal emlé­kezve meg arról a bensőséges kapcsolatról is, amely Békéscsaba közönséget Móra Ferenchez fűzte. Tonelli Sándor, a Dugonics tár­saság elnöke a közvetlen átélés szuggesztív erejével ható előadás­ban ismertette azt a különösen ritka benső viszonyt, amelyben Móra Ferenc olvasó közönségével volt. Banner János dr. a Dugonics társaság titkárának Móra Ferenc és a Dugonics Társaság cimü fel­olvasása a nogy írónak a szegedi irodalmi társasággal vaió viszo­nyáról adott hü képet. Szalay Jó­zsef a társaság elnöke pedig Móra Ferencről az emberről vázolt fel plasztikus lelki portrét, erőteljes stiiusának pompás színeivel. A jó­barát kegyeletes visszaemlékezé­sében újraéledt mindaz a bölcses­ség, szeretet, jóség és fanyarul édeskés humor, amely Móra Fé­rencet a magyar írók legjobbjai közé emelte. Uj oldaláról mutatkozott be Csorna Gyula, a csabai polgári fiúiskola tanóra, aki Móra Ferenc Ének a búzamezőkről cimü regé­nyének bevezetéséből adott elő, egész kivételesen kulturált beszéd­technikáról, mesterkéletlen, átütő­erejű előadásmódról téve bizony­ságot. A közönség háiás tapssal fo­gadta a kitűnő előadásokat. Eredményes a hirdetés a „Békésmegyei KözBöny"-ben

Next

/
Thumbnails
Contents