Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-28 / 96. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 április 28 mében nélkülözi a belevő falatot 8 egész tartományok akadnak, ahol az éhínség mindennapi vendég. Hogy a paraszt a falu éhségsujtotta poklából észtvesztve menekülni igyekszik, ahova tud és hogy a városokban katarakta módjára duzzasztja a nyomor tartalék hadseregét, az csak magától értetődik. Hogy ennek folytán minő alacsony bérskálák alakulnak ki az iparban, azt mindenki elképzelheti, ha idebiggye8zlünk néhány arcpirító adatot. A munkaidő átlaga naponta tizennégy óra, a bér átlag pedig 0.30 yen. vagyis huszonnyolc fillér. Emellett a bérviszonyok kipuhatolásánál figyelembe kell vennünk még Japán cudar valutapolitikóját. 1931 decemberében letért az aranyalapról és a yen vásárló ereje hatvankilenc százalékkal esett, mig az árak ehhez képest ugy emelkedtek az ég felé, mint a baobabfa indőja, ami — hogy szőmoszlopokkal ne ugrassuk az olvasót — röviden annyit jelent, hogy a 28 fillér nominális bér (napibér 14 <5rai munka ellenében) 12 fillér reális bért képvisel. Mennél sanyarúbb persze a dolga a falusi szegénységnek, annál tömegesebben vándorol az ipari központokba és annál jobban érvényesül a bér lemorzsolására szolgáló dugattyu működése. Igy magyarázható, hogy dacára a jelentős, sőt egyenesen elképesztő kiviteli eredményeknek, a bérek évről évre zuhannak. Igy hat ki a japán uzsora idegen országok bérmunkás tömegeinek a sorsára is. Hogy a japán proletariátus insége merre sodorja, merre viszi az országot, milyen örvények, milyen zőtonyok felé, az Japán urait nem aggasztja. De az, hogy Japőn lakossőgőnaknem kevesebb, mint hatvan százaléka dögróvőson van s az, hogy az állam összes bevételeinek nem kevesebb, mint hatvankét százaiékőt militarisztik us célokra fordilja: ez a két tény együttvéve — mint világrengető tényező — gondolkodóba és kétségbe ejthet mindenkit. Ez az oka annak, hogy egéBz Japán ma nem egyéb, mint élő ágyúgolyó, amely baljós, de biztos röppentyű pályáján a halál torkába fut. A Borús Felleg: igazán találó jelző a japán külügyminisztériumnak! S még jó lenne, ha csak Koki Hirota lakoznék és rejtőznék benne. Sajna, ezt az államférfiul, aki pedig a budhizmus legzordonabb szektájának tagja, azé, amelyet Len alapított, sokan lanyhának tartiák odahaza. Még élnek azok a fiatal tisztek, akik irgalmatlanul lemészárolták azokat az államférfiakat, akiket felelősnek véltek ezért, mert Japán kelletnél békülékenyebbnek mutatkozott a washingtoni egyezség létrehozásakor. Ezek a megszállottak — egy más Japánt akartak —• mondották büszkén kínvallatásuk során, egy más Japáni, katonák és nem a politikusok Japánjót. Soha nem derült ki, minő titkos szervezetek állottak mögöttüh: a Fekete Sárkány avagy egyéb dögleletes Maffia. Csak az lett nyilvánvalóvá, hogy a szálak tőlük a mandzsúriai sereghez vezettek és, hogy a Genró, az öregek mindeható tanácsa, k

5méletre intett az összeesküvők iránt. Jaj nekünk, ha a Borús Felleg ezeket is takarja. Elkövetkezik, amit La- 0- Tse jövendöli: az emberiség, ez a mérges kígyó, saját farkába harap. Lakásberendezés ón és nagy választékban kedvező fizetési feltételekkel is kapható i KOPSTEIN bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25. sz. Kedvező fizetési Aki eddig ezer táncot kreált Érdekes beszélgetésem Utassy Gizivel, aki társszerzője minden opevettnek — J\ tánciskolában, ahol minden nap tucatszámra születnek meg a karrierek — flki először táncolta a eariocát — Társaságbeli hölgyek a brettlin Budepesten, színházi és társadalmi körökben egyaránt legnépszerűbb asszony Utassy Gizi, Eszményien karcsú nő, csupa ideg, a kisujjától a haja száláig minden testrésze állandóan mozog, tánciskolájában reggeltől estig fekete atlasz pvjamában tanit. Ebbe a tár ciskolábn roppant érdekes publikum jár Találhatunk itt három éves gyerekeket n nurssükkel, arisztokrata hölgyeket, közöttük olvanokat is, akik fekete bársonyból készült álarcban jönnek el houá, hogy ne tudja meg róluk senki, mi a nevük, idejárnak a szinpadok művészei, ez operett sztárok éppenugy, mint a drámák hősnői, kacagó csoportokban a görlők, akiknek néha meg kell várniok, «»mig Góthné Kertész Ella. Bársony Rózsi, Fejes Teri, Bajor Gizi. Törzs Jenő, Alpár Gitta, vagy Honthi Hanna őréi véget érnek. Utassy Gizi tánctanérnő, de a szónak nem abban az értelmében, nhogyan mi Saphir bác-it, vagy Róka Pált elképzeltük. Gizi nem csak tanitjs, hanem komponálja is a táncot, szakasztott ugy, mint Lehár Ferenc, vagy Kálmán Imre a muzsikát. Eddig ezernél több táncot kreált és ujabban külföldre az operetteknek nemcsak a szövegkönyvet és a kottáit exportálják, hanem Utassy Gizi koreográfiáját is. Fehér papirosra kövön húzzák le a rajzait és Londonban és Párisban. Berlinben, meg Hollywoodban idegen tánctanárok tanítják meg a szarokat éa a cörlőket arra, amiket Utassy Gizi Pesten kifundált. Színházi körökben tucatszámra tudnak operettekről, amiket a biztos bukástól c»ak ennek a ritka tehetségű asszonynak a téncötletei mentettek meg. Nehezen lehet beszélni vele. Egész nap el van foglalva. Amikor vépre egy pár percet szakit magának, akkor is ugy folyik le az interwiew, hogy én kérdezek, Utassy Gizi Dedig táncol. Folyton jár a lába. Én azt hiszem, hogy amikor alszik, akkor is letáncolja magáról a takarót. Sok munka — sok siker — Ugyanazt a tánc )t —mondja — kétszer nem tanítom be soha. Minden muzsikához más tánc illik. A táncnak is meg van a maga karaktere. A táncban is van dráma, humor, ötlet, szellemesség, szen vedély, erotika és mindezt nagyszerűen ki lehet hozni. — L

agna«yobb sikeremet talán a cariocával értem el. Elmentem egvs^er a moziba, ahol Dolores del Rio játszotta a film főszerepét. A filmben volt egy dalbetét, ennek volt Carioca a neve. Erre a muzsikéra csináltam én meg a táncot. Annyira népszerű lelt, hogy p párisi kongresszuson elfogadták. Ámde nem ismerte senki. Nekem kellett rá megtanítanom a tánc tanárokat Ez a táncom teremtette meg azt a figurát, aminek lényege, hogy a forduló párok egymásnak hátat fordítva a fejüket összeérintik. Pesten először Fejes Teri és Latabár Kálmán táncolták a earioeát. — A görlőkkel és a boyokkal foglalkozom legszívesebben. A görlők ma mór intelligens müveit nők, a görlanyag sokkal, de sokkal jobb, mint volt, könnyen tanulnak. Érdekeset lehet velük produkálni. Néha reggel kilenctói este hatig foglalkozom velük. A táncoknak, amiket kreálok, nincsen nevük. Vannak: lépcaőtáncok, a görlők felfelé vagy lefelé táncolnak a lépcsőn, másutt dobáijók egymást, persze ritmusra, minden táncban legnagyobb fontossága az akrobatikának van. Rengeteg sok úriasszony tanul ma táncolni. Nemcsak passzióból. A gazdasági viszonyok olyanok, hogy ma mindenkinek dolgozni kell. Ma biztos kenyér : hivatásos táncosnőnek lenni. Rengeteg olyan asszony táncol idehaza és külföldön is lokálokban, akik nálam tanultak. Pesten egyedül kávéházakban és éttermekben 40 dizőz énekel. Ezeknek egy része társaságbeli hölgy. Ahhoz, hogy vaiaki dizőz lehessen, nemcsak énekelni kell tudni, hanem táncolni is. Ezeket mind én ianitottam be. A színpadra akrobaták kellenek — Azelőtt Pas de quattret és Bostont tanultak a hölgyek, ma megtanulják a spérgázést, a sleppelést, ma szaltókat ugranak és bukfencet vetnek, ma megtanulnak hídban állni, az akrcbalika nélkül nincsen t&nctanitás. Senkisem jár azért tánciskolába, hogy tangót tanuljon, vagy angolkeringőt, hanem azért jönnek el hozzánk, hogy az exotikumokat elsajátítsák. A méltóságos asszonyok autón érkeznek és órákig tótágast állanak. — Az előbb távozott innen egy hires fővárosi operatőr tanár bronzheju hitvese, aki hivatásos táncosnőnek készül. Tanítok egy ismert hölgyet, aki titokban filmszinésznő szeretne lenni és nálam készül elő a pályára. Igen tehetséges. Biztos, hogy lesz sikere... * Az elhúzott függönyön egy pillantást vetek a terembe. Mintha egy hollywoodi szépségversenyre készülődnének itt. Szebbnél-szebb lányok állnak tótágast rövid kis sportnadrágban és lüllbluzzal. A másik szobában talán 20 görl strandfürdőtrikóban táncol. Zene nélkül. Istenem, hol van az a tánc attól, amit boldog békeidőben lejtettek a redoute fényes parkettjén. AmiFÉRFI FELÖLTÖK a legszebb kivitelben, kedvező fizetési feltételekkel Áchim György uriszahónál Baross-ncca 5. szám alatt. Nagv minta kollekció I