Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-25 / 21. szám

1935 január 26 BEKESMEGYEI KOZL0ÍSY 3 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM ii. Jörténelem a kártyalapokon A szovjet istentelen kártyafigurái — Hitler és Gőhring a német kártyákon — A vi­lágháború kártyái — A zsóker magyar kreáció: a szabadságharc emigránsai ját­szottak velük először Amerikában — Amig egy pakli kártya a gyárból eljut az asztalra . . . Zolnay Vilmos kértyagyüjtemé­nyében akadtam egy csomag ma­gyar kártyára. Ezzel játszottak az abszolutizmus szomorú napjaiban. Haynau volt a vörös felső, Win­dischgretz herceg a vörös király és Jellasich a makk felső a pak­liban. A zöld ász a lipcsei csatát ábrázolta. A kor kiváló uralkodóinak, had­vezéreinek ábrázolása egyébként nem uj dolog a kártya históriájá ban. Volt idő a XVI. században, amikor Julius Caesar, Dávid király, Hektor vagy Artúr király képét festették csontlapokra. fatáblács­kára, sőt ezüstlapokra is, a pa­duai és ferrarai kártyákon már uralkodók képeit látjuk és a vi­lágháború magyar kártyáin IV. Károly, II. Vilmos császár, a tö­rök szultán és Ferdinánd bolgár cár lovas alakjai diszitik a kirá­lyok képét. . . . Nem tudom cétzatosságbál lörtént-e, hogy ezeken a kártya­lapokon Hoetzendorfi Konrád — tábori szürke sapkában, kezében kiteregetett térképpel, nyakában a messzelátó táskájával — jelké­pezte a lökfilkót. „Megkontrázom Hitlert, be­mondom a GShringet . . ." A divat azonban sohasem volt állandó jellegű, a kártyagyárak lassanként visszatérnek a régi megszokott figurákhoz és a kár lyalapok elkerültek a ritkaságot gyűjtők muzeumaiba. Da azért ma is előfordul, hogy egyesek a kártya lapjain keresik a tömegek népszerűségét. Németországban kormányrende­let kötelezte a legnagyobb kár­tyagyárai, az Altenburger kártya­társaságot, hogy ezentúl a német közélet jeleseit fesse a kártyala­pokra. A királyokat detronalizál­tők, október óta minden klubban és kaszinóban ciak olyan kártyákkal játszhatnak, ame­lyiken Hitler és GShring, Goebbels és von Papén képe van rajta. Bizonyára uj figurákat is kreált a harmadik birodalom. Lehet, hogy játék közben a partner dühösen kontrázza meg a Hitlert és mondja be a Göhringet. A bolsevista Oroszországban először eltiltották a kártyát, amikor azonban látták, hogy a tilalom ellenére is játszik mindenki, még Lenin rendelte el, hogy uj kártya­figurákat kell kreálni. „Istenfelen kártyáknak" nevezik ma is az orosz kártyákat, amelyeken a val­lást gúnyolják ki. A királyok figu­ráit pópák karikatúrái ékesitik, a dámák és búbok helyett pedig apácák és szerzetesek képe van az egyes lapokon. Voltak aztán olyan kártyák is, amelyek poli­tikai propaganda célokat szolgál­tak. Poincaré, Sir ^ueslen Cham­berlain, valamint Churchill álltak fegyverekkel körülvéve és ezeken a figurákon ez a felirás volt ol­vasható: „az átkozott burzsoázia képviselői." Az ulóbbi kártyákkal azonban nem játszottak Siovjet­oroszorszőgban, amit onnan lehet következtetni, hogy a felírásuk angol. Az istentelen kártyák divat­jának is hamarosan befelleg­zett, az „elvtársak", akik ví­gan vetik a blattot ma is, titokban leikutatták a régi, megszokott figurás paklikat és ezért a gyárak —felsőbb en gedéllyel — ma mőr nem is ké­szilik a különben is művészietlen kártyákat. A szovjet - legalább egyelőre a kártyákon — ismét trónra helyette a királyokat és a leningrádi titkos csspszékekben megint csak a kőr királlyal, meg a pikkdámával folyik a játék . . . Az összes kártyalapok között talán legnagyobb népszerűsége a zsdfeer nek van. Annak a bohókás figurának, amely minden lapot helyettesit, minden fisjurát nótol. Eredetét nem iijen ismerik. Wad­dingfonék Londonból, amikor felvi­lágosításért hozzájuk fordultam, azt vélaszolták, hogy a „Joliy Jocker" szó a római mithologiá­ból veszi eredét. Jocus a rómaiak­nál a bohóság géniusza volt, is­merték a Jocus-pálcát, amelyet a bolondok viseltek. Miként került azonban Jocus a kártyába : ezzel a kérdéssel adósak maradtak az angolok. * Radnóti József, az ismert köz­gazdasági ujságiró — maga is alapos ismerője a kártya történe­tének — sokat foglalkozott a kér­déssel és tőle tudtam meg ezt, hogy — a zsóker magyar talál­mány. így mesélte el nekem ér­dekes megállapításait Radnóti Jó­zsef : — Magyarországon emberemlékezet óta játsszák a ferblit, amely kétségen kívül Lengyelországból jött el hozzánk, de itt sok változáson ment keresztül A Danánlulon találták fel a sántát. Sántának hívták a makk felsőt, amelynek értéke vala­mennyi kártyával egyenlő értékű. Már a mult század elején játszottak sántával, néhol aztán túlzásba vitték a játékot és egy sánta helyett négy sántával folyt a „csöndes". — Megállapítottam, hogy ezek a magyar emigrőnsok: Figyelmessy ezredes, Madarász László, Kossuth bizalmasa, Újházi, aki az első magyar telepet az Egyesült Álla­mokban megalapította — odakinn nem találván magyar kártyákat, amivel ferblit játszanak, megta­nulták a pókért. A póker tudvalevő­leg nagyon hasonlít a ferblinez. Ma­gyarjainknak nem tetszett azon­ban, hogy a francia kőrtyában nincsen „sánta" —csináltak ilyent. Magam is láttam a mult század ötvenes esztendeiből származó, Amerikában készült francia kár­tyákat, ahol a zsóker szakasz­tott olyan, mint nálunk a makk felső. Innen került aztán a zsóker először a pókerbe. Én inkább hiszem, hogy a zsóker elnevezés­nek több köze van a pókerhez, mint a latin Jocushoz — majd átvitték azt a römibe, amely mah­yongból ered, ámde ott a zsóker kollégája nem lelhető fel. Amikor először kértem engedélyi arra, hogy megnézhessem egy kártyegyár üzemét, a kérésem nagy idegenkedésre talált. Meg is mond­ták nekem a Piatnik-gyárban Bécs­ben, hogy idegeneket nem igen szoktak a gyárba beengedni. Én­nek az oka nem az, mintha fél­tenék a gyár tilkait, hanem inkább a kártyagyártás kényes volta. Hi­szen előfordulhat, hogy a legártat­lanabb képű ember gonosz terve­ket forgat a fejtben. A munká­sokkal való összejátszás könnyen hamis kártyák készítéséhez vezet­het ... Da aztán az engedélyt megkap­tam, sőt maga Piatnik ur kalau­zolt a gyárában délelőtt féltíztől délig. Hatalmas üzem egy ilyen kártya­gyár. Munkások százai dolgoznak, hatalmas gépek dübörögnek benne. Nyolc hétig tart, amig elké­szül egy pakli kártya. Finom papirosokat ragasztanak egymásra, minden kártyalap három papirrétegbőí áll. Egyedül ez a procedúra eltart vagy két hétig. Aztán nyomják meg a lapokat. Külön elől éa külön a hátlapjukon. Nem rendes könyvnyomtató gé­peken, kliséről, hanem vagy kőről, vagy offsetnyomással. Ahány azin van a kártya lapján, annyiszor kell az iveknek átmenni a gépen. Egy íven csak egy játszma kártyáit nyomják ki, azután külön vágják, fényszik, .aranyozzák, vasalják a lapokat. És minden procedúra után külön-külön átvizsgálnak minden egyes lapot. Nincs-e rajta valami gyártási hiba. A hibás lapokat f Slret aszik, esekkel adagolj ik a patiká­ban a medicinákat. Ha mostanában bemegyek a pa­tikába és kinint veszek, Piatnikra gondolok, mialatt a patikusa treff dámával centigrammokra osztja és vékony ostyába szórja a port. .. Munkőslőnyok ülnek hosszú pa­doknál, szortírozzák, vizsgálják és csomagolják a kártyát. Mindenfajta kártya készül. Keskeny, tarka kártyák Kina számára. És hatalmas kárlyalapok, ame­lyeken aprók a figurák és a kár­tyők négy sarkában öt centiméte­resek a számok. Délamerikában „gusztálnak" ilyen lapokat. Külön készülnek kőrtvők a romőn mono­pol szőmára. És megint külön az olasz treaetti és dobelone. A bridzs­kártyát ugy hívják, hogy whist, a a römmi kártyának az a neve, hogy póker. A magvar kártvát ugy hívják Ausztriában: Doppeldeutsche Az osztrákokok még ezt is ellop­ják tőlünk... Hatalmas raktárakban hevernek a csomagok százezrei. Ezekkel mind játszani fognak... A játékos, aki bevág ötre, vagv aki éjfélutőn ül le egy „utolsó" bridzs-partira, nem is gondol, mennyi baj, vesződség, meg munka van azzal a csomag kártyával, amin elvesztheti a havi fizetését... A kártyán csak ezekben a gyá­rakban nyernek... Megkérdeztem a munkásokat; játszanak e? Majdnem mindegyik azt falelte: hoizy szívesen játszik. Nem is leBZ egyikből se kártya­gyáros ... ÍREK Ezen a hátén Réthy, Südy és Dolesch gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. IdöjárAsjefentés Élénk északnvugatt szél, egyes helyeken havazás, esS, olmos os5, valamivel erősebb éjjeli lehűlés, a nappali hSmérséklet vaI5szlnüleg nem váltósak. H békéscsabai meteorologíai Intézet jelentése 1935 január 24 én délben Hőminimum . . . —4.2 C° Hőmaximum. . . —2.0 C° A föld felszínén. . —4.4 C° Légnyomás . . . 766.3 mm Csapadék . . . 0.0 mm — A polgármester Orosházán. Vitéz Jánossy Gyula polgármester ma délben Orosházára utazott, ahol részt vesz Kunos István főjegyző délutáni temetésén. — Kisgyűlés január 26-án. Fáy István dr. főispán a rendes havi kisgyülését január 26-őra, szombat délelőtt 9 órára hívta össze. A közigazgatási bizoltság ebben a hónapban mőr nem tart ülés. Az évvégi jelentés és az el­múlt két hónapban előfordult és a közigazgatási bizottság elé tarto­zó hasonló ügyeket a közigazgatá­si bizottsági ülés fogja tárgyalni. — Kulturest. Szombaton este fél 9 órai kezdettel a Kereskedelmi Csarnokban a Magántisztviselők békéscsabai csoportja rendezésé­ben tartja meg dr. Faragó László „Világgazdasági összefüggések" cí­men előadását. Faragó előadásai­nak érdekessége, témáinak meg­választása és páratlan előadói kész­sége biztositéka az est sikerének. Szombaton ropogós REGGELIG NYITVA v. Kászonyi éttermében

Next

/
Thumbnails
Contents