Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-25 / 21. szám

Ara 0 fillér ESMEGYEIIOZLO Békéscsaba, 1935 január 25. péntek 62. évfolyam 21. szám Nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem az Alföld szószólója is vagyok - mondotta Gömbös Gyula Szolnokon (A B. K. tudósítója jelenti.) Jásznagykunszo'nok vármegye kö­zönsége és Szolnok véros dísz­polgárává választolta GömbösGyula miniszterelnököt, aki ma délelőtt a gyorsvonattal utazott le Szol nokra, hogy átvegye a dísz­polgári oklevelet. A gyorsvonathoz két különkocsit csatoltak a minisz­terelnök és kísérete részére. A mi­niszterelnököt elkísérte útjára Fa­binyi Tihamér, Sztranyav$zky Sán­dor, Kenéz Bála, Mayer János, Ivády Béla és a nemzeti egység pártjának sok képviselője. A miniszterelnök vonata fél 10 órakor érkezett meg a pályaud­varra, ahol vitéz Roffy Borbély György főispán és Alexander Imre alispán vezetésével nagy küldött­ség "várta. Lelkes éljenzés köz­ben szállt kikocíijából a minisz­terelnök és keresetlen szavak kai köszön­te m g a meleg üdvözlést és fogadtatást, mojd kocsira szállt és a vármegye­házára hajtatott, ahol a főispán villásreggelit adott tiszteletére. A miniszterelnök a törvényhatóság közgyűlésén A vármegye törvényhatósági bi­zottsága fél 11 órakor tartotta a vármegyeháza dísztermében ala­kuló közgyűlését, amelyen meg­jelent Gömbös GyulB miniszter­elnök is. Borbé'y György főiepán a tör­vényhatósági bizottságot meg­alakultnak jelentette ki, majd igy folytatta: — Tekintetes közigazgatási bi­zottság, a megalakulás percében ünnepélyesen, szivem legteljesebb melegével üdvözlöm a bizottság tagjait, köztük Gömbös Gyula mi­niszterelnök urat, Magyarország miniszterelnökét. Taps 8zakitoita félbe a főispán szavait, aki igy folytatta: — Ebben az évben lesz tizenöt esztendeje annak a napnak, amikor Gömbös Gyula szoro­sabb kapcsolatba került Szolnok megyével, mint a törökszentmiklósi kerület országgyűlési képviselője. A vár­megye közönsége hálás elisme réssel tekint vissza Gömbös 15 évi politikei szereplésére. Köszö­netemet fejezem ki a magyar kor­mánynak azért, hogy a száz éve halogatott alföldi kérdés megoldásához hozzá kezdett és beruházásokkal az Alföld köz­igazgatási életét lüktetővé telte és a nemzet vagyonosodásét előmoz­ditotla. Percekig tartó ujabb, nagy ünneplés következett, majd nagy, kitörő taps közben Gömbös mi­niszterelnök állott fel szólásra és a következőkben válaszolt a fő­ispán üdvözlésére­Nehéz időkben kerültünk az ország élére — Széchenyi nyomdokain ha­ladni nagy dicsőség minden ma­gyarnak. Sokszor hangoztattam már, hogy ennek a nemzetnek ne­héz a helyzete. Az én tragikumom és kormányom tragikuma, hogy olyan időben vettük át az ország vezetését, amikor nem bővelked­tünk anyagiakban. Nagyon nehéz gazdasági, szociális és politikai helyztt­ben kerültünk az orszégélére és ha igazságos mértékkel akarják mérni a kormány tevékenységét, akkor ezen a szemüvegen, a ne­héz helyzet szemüvegén keresztül kell nézni tevékenységünket. Szí­ves örömest véltalom, hogy nemcsak Magyarország mi­niszterelnöke, hanem az Al* föld szószólója legyek. Már az ezévi költségvetésben több­mint 500 ezer pengőt vettünk fel az Alföld fásítására. Ez évente visz­szatérő összeg lesz, azzal a céllal, hogy tényleg keresztül vigyük az Alfö!d fásítását. Az előző években a tiszai hajó­zás 450 ezer q gabonát szállított, a múltévben 2,300.000 mázsát szállítottunk a Tiszán. Azoknak az intézkedéseknek az eredménye, amelyeket nagyrabe­csült kereskedelmi és pénzügymi­niszter barátim fo yamatba tettek, igy mutatkozik meg. — Ha a magyar megtanul jól szá­molni, nagy és erős lesz. A politika nem abból áll, hogy hébe-hóba szónokoljunk, hanem abból, hogy állandóan cselekedjünk. Ennek a gondolatnak ekarok én, mint törvény halésági bizottsági tag szószólója és akliv munkása lenni. Gömbös szavait percekig tartó taps és lelkes ünneplés követte. A miniszterelnök a törvényhatósági bizottság alakuló közgyűléséről a szir.házba ment, hogy átvegye a vármegye községeinek és Szolnok városának díszpolgári oklevelét. Gömbös miniszterelnök a szín­házban igen meleg és lelkes ün­neplés közben vette ét a díszpol­gári okleveleket. A vármegye öt megyei városa nevében Tóth Ta­más szolnoki polgármester, tizen­egy község nevében pedig Magyar János, a jákóhalmai plébános üd­vözölte és méltatta mósfélévi kor­ményelnöki működését. Hosszantartó lelkes ünneplés után a miniszterelnök válaszolt. Érdekes beszédének beveze­téseként kijelentette, hogy azok a személyes változások, amelyek a kormány összetételében legutóbb történtek, a kormány politikájában sem gazdasági, sem pénzügyi ssiii hitelpolitikai te' intőiben vál­tozást nem jelentenek. Ezután a miniszterelnök a külpo­litikai kérdésekre tért ót. Mindenek­előtt a római msgyar—olasz— osztrák egyezmény jelentőségével foglalkozott és rámutatott arra, hogy az egyezmény bevált és bi­zonyos állandóságot jelent a közép­európai annyira bonyolult kér­déskomplexumban. Marseilleről szólt ezutőn. Politi­kai vádaskodásoknak akarták ál­dozatul ejteni ezt az országot, amely nem ismeri a gyilkosságot. A magyar nemzetet azonban ilyen ármánykodásai nem lehet eltérí­teni igazi történelmi útjáról. Eszközeink a jövőben is békések — fenntartjuk a revizió kérdését — Másik egyezményt is kötöttek legutóbb Rómában — folytatta.be szédét a miniszterelnök. — Örö­münkre, nagy barátunk és a kis­antant nagy barátja, Olaszország és Franciaország összeült, hogy felvessék a Kárpátok medencéié ben valami uj rendezés lehetősé­gét. Mindezeknek nem állunk út­jában, b^két kívánunk, de csak az igazság és egyenjogúság alapján. Eszközeink a jövőben is békések lesznek, de senki sem várhatja tőlünk, hogy mint kiskorusitott nemzet, amelynek leginkább volna joga magét nagykorúnak tekinteni a Kárpátok medencéjében, igaz­ságtalan békével sújtva tiszta lé­lekkel üljön le a tárgyaló asztal­hoz. Tévednek azok, akik azt mondják, hogy feladtuk revíziós törekvéseinket. Fentartjuk a területi revizió kérdését, reméljük, hogy egy nyugodt folya­mat békés eszközökkel meghozza az eredményt. Kívánjuk, hogy a kisebbségeket ugy kulturális, mint gazdasági és politikai tekintetben az utódállamok egyenrangú félnek ismerjék el. Egyenjogúságot követelünk a le­szerelés és fegyverkezés kérdé­sében. Jogunk van az egyenjogú­ságra az önvédelem szem­pontjából. nem ülhe­Egyenjoguség nélkül tünk le tárgyalni. A miniszterelnök minden kije­lentését hosszantartó taps fogadta. Beszéde további során bejelentette, hogy a kormány a haladó kon­zervativizmus jegyében foglalkozik a választójogi törvénynek, a kor­mányzói jogkörnek, a felsőház helyzetének, a hitbizomőnyi re­formnak és a sajtóreformnak a kérdésével. Mikor lesz a békéscsabai nap? A Városok Lapja legutóbbi szá­ma közli a magyar városok 1935. évi főbb idegenforgalmi esemé­nyeit és megemlíti, hogy május 26-án Békéscsabán Munkácsy­szoborleleplezés, Munkácsy terem­avatás, Gyóni Géza-amiékünnep és különböző kiállítások lesznek. Illetékes helyen azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy bár tervez nek egy „békéscsabai nap"-ot. de a dátum még korántsem vég­leges, nem is valószínű, hogy má­jus 26-ig mindent elő tudnának készíteni, hiszen még az sem dőlt el, kivel csináltassák s hol ál­lítsák fel a szobrot, az anyagiak fedezetéről nem is beszélve. Egyébként január 30-án a vá­rosok kulturszövetségének idegen­forgalmi bizottsági ülésén résztvesz Korniss Géza dr. városi tanácsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents