Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-24 / 20. szám

Ára tj fillér BEKESMEGYEI XOZLONT Békéscsaka

y 1935 január 24. csütörtök 62. évfolyam 20, Jgy gondoljuk Megjaviljók a menetrendet, jó lesz ez összeköttetés mindenfelé. Még a giuleiak is örülnek annak, hogy majd minden kivénségukat teljesítette a szegedi értekezlet és jó csatlakozásuk lesz ugy Budapest, mint Szeged felé. A menetrend mór jó, sőt kitűnő. Az utazós mégsem olyan könnvü, mert a menetrenden kivül a MÁV tarifapolitikáját is meg kellene javítani. Ebben a kérdésben is össze lehetne hivni értekezletre az érdekelt utasokét, akik megmondanák, hogy a vasút forgalmát igen könynyü módon meg lehetne növelni, meg lehelne ekár háromszorozni is. Le kell szállítani a viteldijat 1 Hozzá kell mérni, hozzá kell alkalmazni a mai filléres pénz telenséghez. Mert az embereknek sokfelé lenne utaznivaló dolguk. A jó összeköttetések, a kitűnő csatlakozások megteremtése utá n még szivesebben utaznának, ha meg tudnák fizetni a jegy érét. A filléres gyors is igen bevált intézménynek bizonyult. A békéscsabai pályaudvart is sokszor megtöltötték, szinessé és mozgalmassá tették az érkező, vagy indu'ó fii lére8 gyorsvonatok utasai. Előre megvették az összes jegyeket, hétfőn délben mér a Vigadó-téri főmenetjegyirodában sem lehetett sohasem egyetlen jegyet kapni a csebei filléreshez, mert reggel percek alatt eladták az egész vo natot. Most ennek a vasárnapi nyári szórakozásnak érét is felemeli a MÁV. Drégit. Ma. Rosszul teszi. A bevétele nem lesz vele több, mert legalább az emelés arányában utaznak majd kevesebben a filléres vonatokkal. Bevétel nem lesz több, utas kevesebb lesz. Kinek van belőle haszna ? Jamandi megismételte kijelentését a kisebbség történelmi jogairól (A fí. K. tudósítója jelenti.) Megittuk annak idején, hogy Jamandi romén miniszter a képviselőház egyik ülésén elismerte a kisebbségek ezeresztendős jogait. Ezért súlyos támadások éiiék, a lapok lemondását követelték. Jamandi most minden támadás ellenére és dacára, megismételte kijelentését. Az Universul éles cikkben foglalkozik Jamandi tegnapi képviselőházi beszédével, amelyben elismerte, hogy négy millió főnyi romániai kisebbségnek történelmi jogai vannak, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra eltörölni. A Békésmegyei Közlöny telefonszáma Végleg kialakult a kereskedő fiafalság választási terve A jeleltek listáját szombaton áifitják össze (A B. K. iudósitója jelenti.) A Kereskedelmi Csarnok tagjainak nagy része már döntőit a vasérnepi közgyűlésen elfoglalandó álláspontjáról. A fiatalság vezetői részletesen megbeszélték a teendőket, elhatározták, hogy milyen magatartást tanúsítanak a választmány újjáalakításával kapcsolatban. A tisztujitásra a fiatalok feltétlenül a titkos szavazás elrendelését kérik és az ebbez szükséges aláírásokat már kellő számban meg is szerezték. A husz választmányi tagság jelöltjeinek névsorát csak az utolsó nap állítják össze. Szombaton este kerül majd nyilvánosságra a névsor, mellyel az akció híveinek a közgyűlésen szavazniok kell. A Csarnok csütörtöki vélasztmányi ülését is nagy érdeklődés előzi meg, mert ezen az ülésen dől el, hogy a vezetőség milyen magatartást tanusit a fiatalság megmozdulásával szemben a választmánvi helyeket illetőlsg. Egy évi börtönre Ítélték Birkás Jánost, mert elhordta egy orosházi gazda éléskamráját (A B. K. tudósítója jelenti.) A gerendósi Birkás család tragédiája játszódott le tegnap a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa előttNemrégen ínég Gerendás „kiskirálya" volt id. Birkás György. H«rminc hold apai jussal kezdte az önálló életet s amikor feleségül vette a csabai Laczó Máriát, az asszony hozományával hatvan holdra növekedett a közös vegyon. Eleinte boldog családi életet éltek s az alatt az idő alatt, mig nyo'c gyermekük született, száz holddal szerezték meg a meglévőt. Birkás G\örgy négyszáz holdon gazdálkodott, amikor legjobban ment a dolga. Aztán jött a gazdakonjunktura és kikezdte ezt a szép, nyugodt és megalapozott gazdajólétet. E'őbb jött a nagy dollérkölcsön, aztán a traktor, amely felhasította ugyan jó mélyen a földet, a gazdát azonban menthetetlenül lehengerelte. Az anyagi bajokkal együtt jött a családi meghasonlás. A házastársak olyan engesztelheletlenül fordultak el egymástól, hogy a biróség 1932 ben el is választotta őket. A férj hibájából. Birkás György kiadta akkor volt feleségének hozományát, a harminc holdat, a többit megtartotta magénak. A nagy baj az volt, hogy a közös birtokra bekebelezett majd százezer pengőnyi adósság egyformán nyomta az elvált házastársakat, akik természetesen mindaketten zárlat alá kerültek s ma mint önmaguk zárgondnoka gazdálkodnak a kezükön maradt földön. Elválásuk óta állandó volt a házastársak között a pörlekedés. Azonkívül, hogy az asszony pört folytat a közösen szerzett vagyon megosztásáért, egymást érték az egymás ellen tett bűnvádi feljelentések. Férj és feleség hurcolta volt hitestársót a biróság elé magánlaksértés, becsületsértés, közveszélyes fenyegetés miatt, azonkívül az apa annyiszor följelentette János fiót lopásért, hogy egyikük sem tudja mecmondani, hőnyszor. Most is id. Birkás György volt a följelentő a ez erre megindult csendőri nyomozás, majd a vizsgálat eredményeképen az ügyészség vádat emelt Birkás János, ifj. Birkás György, Sárközi Zsuzsa ellen lopás, Laczó Mária volt id. Birkás Györgyné ellen orgazdaság büntette miatt. A csendőri nyomozás folyamén azután névtelen följelentés felhívta a csendőrség figyelmét két más lopási eselre s ezekben is a Birkás fivérekre terelődött a gyanú. A lefolytatott nyomozás adatai alapján az ügyészség ezekben az ügyekben is vádat emelt mind a nézőjük ellen. Rajtuk kivül a vádlottak padjára kerültek még lopás vádjával Kosnyicz József és Sutyánszky János gerendási legények. A törvényszék egyesítve tárgyalta a három ügyet. A véd szerint Birkás János 1934 juliusótól kezdve epja tanyáján a kamra zárját álkulccsal kinyitva, onnan Birkás György és Sárközi Zsuzsa segítségével 70—80 mázsa búzát sorozatosan elvitt. A lopott búzát anyjuk, Leczó Mária rakta el kamrájában. Ugyancsak Birkás János tört be Lipták András tanyájába is. Itt Kosnyitz Józsc-f és Sutyénszki János voltak a társai. Innen is butát, hust, zsírt vittek el. Leczó Mária itt is orgazdaként szerepelt. A harmadik véd uz, hogy a két Birkás fiu és Sárközi Zsuzsa 1934 április 18-én Antali Lajos orosházi tanyáján kifoszfosztották a kamrát. János álkulccsal behatolt a kamrába, ott telerakta a magukkal vitt zsákokat búzával, hússal, zsiríai, szappannal is mialattZíuzsa vigyázott a kocsin, György kihordta a megrakott zsákokat. Lscző Mária itt is orgazda volt. A vádlotiak tagadják bűnösségüket és mind azzal védekeznek, hogy a csendörök súlyos bántalmazással kényszeritették őket beismerő vallomásra, amit a vizsgálóbíró előtt rendre vissza is vontak. A biróság meg is állapította a csendőri bántalmazást és a vádlottakat az id. Birkás György és Lipták András sérelmére elkövetett lopás bűntettének vádja alól felmentette. A harmadik ügyben ifj. Birkás György, Sárközi Zsuzsa és Laczó Mária a vizsgálóbíró előtt is beismerő vallomást tettek s ezen az alapon a biróság Birkás Jánost egyévi, Birkás Györgyöt nyolchavi börtönre, Sárközi Zsuzsát négyhavi fogházra és Laczó Máriát hathavi börtönre Ítélte. A törvényszék elrendelte Birkás János, Birkás György és Sárközi Zsuzsa azonnali szabadlábra helyezését. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és dr. Készt Zoltán védő a bűnösség megállapítása miatt fellebbeztek. Ukrajna is népszavazást akar (A B. K. tudósítója jelenti.) A bukaresti Universul kisinevi jelentése szerint az odaérkezett hirek erról számolnak be, hogy Ukrejnéban különvélási mozgalom indult meg, A mozgalom vezetői arra törekednek, hogy a Saar-vidék mintájára Ukrajna népe ii népszavazással döntsön az ország kovatartozása felöl. A szovjet-kormány hozzálátott a mozgalom elfojtáséhoz. Már több letartóztatás történt. Bécs tüntetése a saarvidéki népszavazás alkalmából (A B. K. tudósítója jelenti.) A bécsi német követségen listát tettek ki azok számára, akik a saarvidéki népszavazás alkalmóval szeren esek ivánataikat akarják kifejezni. Tegnap többezer ember jelent meg, hogy az ivet aláírja, később a tolongás olyan nagy lett, hogy rendőrség lépett közbe és csak azokat engedték be, akik igazolták német birodalmi állampolgárságukat.