Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-23 / 19. szám

1935 január 26 BEKESMEGYEI KOZL0ÍSY 3 PA ÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 9. A játék és az ideges ember A játékszenvedély legyőzte a táncőrületet — Mit mond az idegorvos? — «A kártya ma az egyetlen békebeli üzlet, ahol nincsen devizakorlátozás, szállítási engedély.» — Mi az oka annak, hogy társas összejövetelnél már az ötödik percben elhangzik az indítvány: ...kezdjünk a munkához... A játék, legyen az akár szórakozás, akár szenvedély, éppen olyan ősi ösztöne az embernek, mint a tánc. Akik jártak a fronton, azok tudják, hogy a bakák még a srapnelek süvitése közben is verték a blattot. A szeretetadományok csomagjainak pakkondekli jéből vágtak ki kártyalapokat és azokra rajzolták szines ceruzákkal a figurákat. Játszottak ott is, ahol a nap huszonnégy órájának minden percében hátuk mögött ólálkodott a halál. És nemcsak szórakozás volt a számukra a játék, hanem idegmegnyugtatás is. Elvesztették a zsoldjukat, a végszükség idejére félretelt konzervdóznit, a frissen talpalt bakkancsot, horpadt födelü nikkelórójukat. De mialatt játszottak, nem gondoltak a feldspitalra, a tömegsírokra, amiknek meszet öntenek a tetejére, a vesztességlistára, ehol ábécé sorrendben következnek hosszú rubrikákban egymás alatt a nevek, az olthonmaradottak ezernyi gondjaira, a szöges drótokra, amik ott rozsdásodnak a svarmlénia körül és az éjszakóban fellobbanó fénycsávákra. amiknek nyomában aratott a halál... „Hogyan reagál a játékra az ideges ember?" — ezzel a kérdéssel fordultam dr. Lakatos Viktorhoz, a badeni Lakatos szanatórium igazgató-főorvosához, amikor a badeni játékkaszinó büfféjében leültünk egyszer az asztalhoz. A felelet, amit kérdésemre kaptam, orvosi szempontból világítja meg a játék örök problémáját. — A természet rendjében benne van — felelte Lakatos dr. — hogy az ember örökké foglalkozni akar valamivel. Az életösztön az embereket cselekvésre készteti. A fiataloknál ez a cselekvési ösztön mozgásban nyilvánul meg. A gyerek ugrál, vagy szaladozik. A pubertás korban sorra következnek aztán a tánc és a sportok. A munkában élő embernek a mozgás már nehezére esik és nem is jelent élvezetet a számára. De akcióra mégis szüksége van. Ez az akció lehet passzív, vagy aktív. Békebeli időben BZ emberek legnagyobb része passzív szórakozásokat keresett: színházba járt, meghallgatta a hangversenyeket, szórakozott a látványosságoknál. Kereste a társaságokat. DJ csak a városi embereknek állottak rendelkezésére ezek a szórakozások, a vidéki ember már akkor is a kártyában élte ki magát. Hiszen tudjuk: a vidéken voltak a legnagyobb kórtyacsaták. — A háború után jutottunk el ahhoz a játéklázhoz, amelynek pszihologiai alapja megfelel annak a nagy táncőrületnek, amely közvetlenül a békekötés után dühöngött. Ámde a játékszenvedély legyőzte a táncőrületet. A gazdaségi krízis su yos idejét éljük. Az emberek a maguk foglalkozásában fantázia nélkül dolgoznak reggeltől estig, még csak kilátásuk sincsen a prosperitásra. Siakasztott ugy, mint a lövészárokban guggoló fiúnak, vagy a háború idején élt hézasu'ó lánynak, aki évekig nem tudta kiélni ösztönét, hogy aztán belevesae magét a . táncba. A mai ember keres olyan akciót, amely nem 611 a gazda* dasági krízis befolyása alatt. Ma, ha az ember leül kártyázni, akkor egyrészt sikert ekar elérni a játékban, nyerni, iiyeiní ennyit, amennyit csak lehet, másrészt azonban tömegp3zihologiája is van a játéknak, amely az egyetlen békebeli üzlet, bíszen Itt nincsennek devizarendeletek, szállítási engedéllyel, megkötöttségek és korl&toz&soh, amelyek egyébként béklyóba verik Ja mai ember életét és gazdasági tevékenységét. — A játék ma annyira leköti az embert, hogy az teljesen elfelejti állandó napi gondjait. A játék abszorbeálja a játékos zaklatott agyvelejét, ez öntudat alatt állandóan működő és zavaró komplexumokat, szóval: az idegrendszerre igen nagy megnyugvást jelent. — Nam véletlenság az, hogyha ma bárhol összeül egy társaság, akkor az ötödik percben felhangzik az indítvány ! „Kezdjünk a munkához . . . Fogjunk a játékhoz"! Ázoka ennek : Az emberek kerülni akarják a társalgási témákat, amelyeknek mindegyike zavar valakit. Senki sem elég őszinte ahhoz, hogy feltárja a barátját. A társalgás folyton a sebes helyek érintését váltja ki, ezeket pedig a legtöbb ember leplezni akarja. A társadalom őskorában, a kőkorszakban és a későbbi korokban is a társasági élet evéssel és ivással zajlott le. A mai ütőérelmeszesedéses korban egy-egy bridga-estély, vagy egyéb meghívásos já tékcsata már nem ebben éli ki magát. Ennek, még ha éjszakázással járna is, nincsenek olyan következményei, mint a régebbi összejöveteleknek, amikor hajnalig eltek, ittak. Egymás szórakoztatásán kivül már csak azért is fontosak ezek az összejövetelek, mert ugy a férfiaknak, mint a nőknek, akik eljutottak abba a korba, ahol felesleges indulataikat nem tudják mozgással egybekötött akciókban levezetni, szükségük van rá, hogy olyan akciókban éljék ki magukat, amelyek szivüknek és véredényrendszerüknek megfelelnek. . — Ha egy idegileg összeroppant embsr érkezik meg a szanatóriumomba, a kórelőzmény felvételénél mepszoktam kérdezni: „szokott e inni, dohányozni, vagy kártyázni 7 " A legutóbbi években majdnem minden ideges errber stereotipikusan azt válaszolja: „Sajnos nem kárlyázom, mert — nem tudok!" Ezek a paciensek maguk is lőlják, hogy azokat, Bkik kártyázni tudnak, mennyire le tudja kötni a kártya. Látják, hogy ezeknek szórakozás a játék és ki tudja vonni őket lenyűgöző, kellemetlen gondolataik alól. Esért is jöttek divatba az utóbbi időben azok a játékok, amikhez nem kell játéktudás. Amig a bridgenél és a kommerszjátékoKnál szükség van magasabb tudásra és kombinációs képességekre — amelyek fokozottabb élvezetet nyújtanak — addig például a röminél, vagy akár a rulettnél ilyen játéktudásra szükség nincs. Ma mindenki játszani akar. Mert kérem: hiába rendelek én egy ideges embernek, akinek szórakozásra van szüksége, koncerteket, ha az illető a zenében nem talál örömet és szórakozást, akkor részére kínszenvedés végig ülni akár Bathoven kilencedik szimfóniáját is. — Ismertem én a békeidőben is sok komoly, megfontolt üzletembert, aki minden évben elment Monté Carlóba és szórakozást talált benne, ha ott ülhetett a rulettasztal mellett. Tévedés lenne azt hinni, hogy a rulett vagy a bakk feltétlenül romlásba visz. Teljesen attól függ minden, ki milyen mértékben játszik. Lehet bridget is hazárdul játszani és lehet szórakoztatóan játszani a rulettet. A szenvedély a szenvedélyes embert elragadhatja az életben mindenütt: saját üzletében, szerelmi eseteiné! és alsózás közben is. Aki nem tudja indulatát lefékezni, az katasztrófába rohanhat még a sakktábla ártatlan figuráinál is. Bizonyos, hogy mi orvosok, ha

s a játékot ajánljuk idegmegnyugtatónak, jól megnézzük'. hol és kinél tesszük meg ezt az ajánlatot. Da megtesszük. Mert az esetek százai igazolják, hogy a játék, mint terápia bevált. — Amikor tehát mi, orvosok, embereknek, akiknek idegrend^ s?.ere túlságosan meg van viselve, akik állandóan az életnek csak kellemetlenségeit látják, akikre azt mondom, hogy „folyton csak magukba néznek, ahelyett, hogy kifelé néznének" a szórakozást ajánljuk, akKor elsősorban a játékra gondolunk. A játék az, ami eltereli a gondolatát elsősorban saját magáról. Rengetegen tanultak meg már a szanatóriumomban kártyázni, valamennyien kivétel nélkül hálósak voltak érte. Ezek az emberek rájöttek arra, hogy az ilyen őrtatlan szórakozásra odahaza is szükségük van, mert különben újra depresszióba esnek. És rengeteg embernél figyeltem mag, hogy szórakozást jelent a számukra a játékkaszinó. Akkor is, ha maguk nem játszanak, csak nézik az életnek azt a hallatlanul érdekes tobzódását, amely ott nap-nap ütőn lezajlik. — Az esdtek százait tudnám elmondani. Emberekről, akik odahaza megrőgják a garast is, a kaszinóban pedig szemrebbenés nélkül dobnak jelentős összeget a pirosra ves?y feketére. És megnyugtatja őket a jőtékszenvedélyük kitombolja, akár nyernek, akár vesztenek. Miért ? Mert ez a világ kizökkenést jelent mindennapi életükből, szórakozással egyenértékű és ami szórakoztat, az nyugtat... — Az én véleményem egyébként az, hogy a mai kértyaláz éppen ugy el fog múlni, mint ahogy lecsökkent a táncőrület és kinevelődik egy olyan generáció, ahol —- ellentétben a mai nemzedékkel, amelynél az ötven éves ember is nehezen mozog -• mégr a nyolcvan esztendősek is vígan golfoznak, akár az öreg Rockefeller ... ÍREK Ezen a héten Réthy, Südy és Dolesch gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Id5jápás|e!«niés A hideg némi gyengülése, változó felhőset, néhány helyen kisebb havazás, a hegyeken valószinQleg élénkebb szél. A megye Orosháza. A csendőrség elfogta Marik János gazdasági cselédet, akiről kiderielték, hogy január eleje óta rendszeresen folytatott a határban tyúklopást. Marikot — mint kiderült — <i gyulai törvényszék már 1933 óta körözi különböző lopások miatt. •• Holttányilvánitások. A szarvasi járásbíróság Szebegyinszky György írnokot, aki az orosz harctéren 1915 ben lünt el, a kisújszállási járásbíróság Pesztránszki L^jos dévaványai földművest, aki az olasz harctéren fogságba esve hő si halált halt, holttányilvánitotta. * A SchellenWg Testvérek. Tiz nyelven, több milliós példányszámban jelent meg Bernhard Kellerman vi'ághirű regénye „A Schellenberg testvérek", de a világ egyetlen államában sem jelent meg olvan olcsó áron mint nálunk. A tizennyolcives 288 oldalas diszes félvászon kötésű könyvet a Tolnai Világlapja vidéki előfizetSi és olvasói 58 fillérért vehetik meg minden újságárusnál és dohánytőzsdében. Erről a páratlanul álló kedvezménnyrőt a Tolnai Világlapja uj száma részletes leírást közöl. CSIBA ftlOZGO Január 22, kedd fél 7, fél 9 órakor Haas K. Zeriett zenés vi jjitSka! Elveszem a feleségem Li«zi Holsschuh, R. A. Raberii, Adele Sandr ~ck, Vidor de Kova Gésék tavaszi ünnepe Január 23—24 én, szerda fél 5, fél 7, fél 9, csütörtök fél 7, fél 9 órakor Szerd&a a tét 5 órai előadás zóna! Remekül fog mutatni, ha megnézi Eddia Caatort és a legszebb 600 hollywoodi görlt a Botpány Rómában Kassei város