Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-22 / 18. szám

Ara 6 fillér BEKESMEGYEIIOZLONY Bé!tésc&al9a

y 1935 január 22. kedd 62. é IS. szám Igy gondoljuk Hirt adtak a lepok arról a napról-napra szélesedő mozgalomról, mely a Kereskedelmi Csernok va sárnepi tisztújító közgyűlését a békéscsabai kereskedelem ujabb nemzedékének demonslraliv felvonuláséval kivónja érdekessé és a Csarnok életére is kihatóan fontossá tenni. Hirt adiak a lapok arról a nagy érdeklődésről is, amely ezt a megmozdulást várta és fejlődő, növekvő szimpátiával kiséri. A békéscsabai kereskedőtársadalomban nem oszlanak meg a vélemények, amint nem is oszolhatnak meg arról, hogy idejénvaló és időszerű a fiatalságnak as ügyek intézé sébe való fokozottabb mértékű bevonósa. A Csarnok vezetősége elhalasztotta annak a kereskedőgyülésnek összehívását és megrendezését, melyen még az egyesület közgyűlése előtt kívánta megvitatni az érdekképviselet fontos ügyeit és a kereskedelem nehéz helyzetét, a vidéki kereskedelem bajait. Ez a nagygyűlés elmarad. Nem tudjuk, miért, nem tudjuk, milyen össze függésben a fiatalok akciójával és azt sem tudjuk, csak egy jobb időre szól e a halasztás vagy a nagygyűlés üsye végleg lekerült a megvalósitancfók listájáról. Mindez nem lényeges. Nem lényeges, mert éppen azért foglalkozunk mi is a közeledő egyesületi választással, mert azt érdekképviseleti ügynek, tehát közügynek tekintjük és nem adjuk meg a Csarnoknak a magénegyesületi érdektelenség kényelmes pozíciójót. Nem adhatjuk meg mér azért sem, mert ez hálátlan lebecsülése lenne annak a munkának, melyet eddig a városnál, a törvényhatóságnál és az adóigazgatóságnál a Kereskedelmi Csarnok vezetői éppen az érdekképviselet súlyára támaszkodva végeztek. Megfelelő képviseletet a fiataloknak súlyúkhoz mért választmányi tagsági helyekben kifejezve. Mintha ujabb fellángolása lenne ez a helyes akció az országosan elindult, de erejében lecsökkent harmincasok mozgalmának. Mintha Itt akarnák először helyénvaló módon és helyénvaló mértékben megvalósítani a „helyet az ifjúságnak" korszerűen jó megoldást váró társadalmi problémáját is. És mindezt az egyesület érdekében. Mert nem nélkülözheti egyetlen intézmény sem a fiatalság munkaerejét, nem mondhat le arról az óriási előnyről, amit egy vezetőség felfrissítése jelent, még akkor sem, ha az akció nem a váHógazdálkodást tartja pillanatnyilag célszerűnek. Helyet a fiatalságnak, mégpedig kellő számú helyet azoknak is, akik együtt éreznek a mai küzködő, remény nélkül is reménykedő ifjúsággal. Helyet azoknak, akik átérzik és megértik azt, hogy milyen nagy nyereség lehet a fiatal sőg helyelfoglalésa, hiszen már az I tasszerzések, be- és visszalépések első megmozdulást is eredményes követték. Egy okból és száz okból: jöjjenek a fiatalok 1 Rákosi Mátyás bűnügyének tárgyalásán legnagyobbrészt letagadta kommünbell (A B. K. tudósilója jelenti.) A budapesti törvényszék Szemák tanácsa ma reggel kezdte meg Rákosi IDátyás, a magyar kommunista forradalom volt népbiztosa bünperének főtárgyalását. Rákosi, akit a kommün bukása után Moszkva kicserélt, ezerkilencszázbuszonőtben visszatért Pestre ahol azonnal hozzáfogott a kommunista sejtek megszervezéséhez. A budapesti rendőrség politikai osztályénak detektivjei akkoriban heteken ét figyelték a volt népbiztos tevékenységét, majd amikor munkájáról elegendő bizonyítékot szereztek, letartóztatták. A bíróság Rákosit akkor 8 évi fegyházra Ítélte, melyet a veszedelmes kommunista vezér a szegedi Csillagbörtönben ki is töltött. A mai főlárgyalést rendkívül nagy érdeklődés előzte meg. A tárgyalást vezető Szemák 3enő tanácséi, nőkőt már napokkal ezelőtt valósággal megrohanták jegyekért. A tárgyalóteremben olt lehetett látni u hivatásos pszichológusokat, az ügyvédi társadalom híresebb bűnügyi védőit, politikusokat, társadalmi előkelőségeket, továbbá a budapesti szovjetkővetet, a megidézett tanuk seregében pedig az októberi forradalom kormányának több Budapesten élő tagját. A tárgyalásra rengeteg külföldi újságíró jött el, közöttük a Szoojet Távirati Iroda bécsi tudósítója. A törvényszékhez csak igazolással közeledhettek azok, akik a főtárgyalásra jegyet kaptak, mert az épület környékén erős rendőri készültség helyezkedett el és mindenkit leigazoltatott. Gyorsítóit eljárással tárgyal a Szemák fanács A rendőrség különben is széleskörű intézkedést tett a rend biztosítására és egyébként is készenlétben maradt, mert a főváros külsőbb részein egyre megismétlődnek a Rákosi melletti tüntetések. Ezeket a tüntetésekek nagyobbrészt olyan emberek csinálják, akik csak a rendőrségnek kellemetlenkednek, kisebb részt pedig éretlen kommunista suhancok, akik a rendőrök láttára azonnal szétsza ladnak. A volt népbiztos bűnügyének főtérgyalását reggel fél 10 órakor nyitotta meg Szemák Jenő tanácselnök, mégpedig a gyorsított eljárás rendelkezései szerint. A tanuk szőmbavétele után megkezdték Rákosi kihallgatását, aki, mikor a tejembe jött, hatalmas iratcsomagot tett le az elnök asztalára. Az elnök kérdéseire felekezeten kivulinek mondotta magát, majd amikor a foglalkozásét kérdezték, csak anynyit felelt, hogy tiz évig fogházban alt. A védő közben előterjesztést tett arra nézve, hogy az ügyet rendes eskudtbíróságboz utalják át, vagy pedig mellőzék a gyorsított eljárást. Az ügyész felszólalása után a bíróság elutasította a védő indítványát és tovább folytatta Rákosi kihallgatását. Az elnük maga elé szólította Rákosi Mátyást és feltette a kérdést: — Rákosi Mátyás, megértette a vődat? Rákosi: Igen. Az elnök: Bűnösnek érzi magát. Rákosi: Nem. Elnök: Az ön szülei kereskedők. Szegeden végezte a népiskolát, Budapesten folytatta tanulmányait. Ön 1911 -12-ben tagja volt a Gallilei körnek, majd ennek titkára lett. A háború alatt a 6 OB honvédeknél szolgált és orosz fogságba került. Mikor lett tagja a azoc. dem, pártnak? Rákosi: Ugy emlékszem érettségi után... Elnök: Ön érettségi után Hamburgba ment kereskedelmi levelezőnek, majd Londonba. Londonban csatlakozott valamilyen nemzetközi munkás mozgalomhoz? Rákosi: Hamburgban is állandó tagja voltam a szocialista pártnak. Elnök: Részt vett a kommunista szervezkedésben? Rákosi: Azt hiszem, hogy az egész kérdés komplexumot majd én adom elő világosabban. Elnök : Csak válaszoljon a kérdésemre, én igy tarlom ezt helyesnek. Ne tessék velem vitázni, válaszoljon a kérdésemre. Oroszországban részt vett a mozgalmakban ? Rákosi : Nem. Amikor 1918-ban Magyarország felé utazott, nem tartott Oroszországban előadást magyar hadifoglyokhoz a kommunizmushoz való csatlakozás érdekében? Rákosi: Nem. Elnök : Mikor érkezett haza ? Rákosi: 1918 májusában. Elnök : Mikor vette fel Kun Bélával az összeköttetést? Rákosi : Novemberben, ekkor csatlakoztam a kommunista párthoz. Rákosi ezután kommünbeli szerepléséről vallott, majd többizben összetűzött a főtárgyalás elnökével, aki erélyesen utasította rendre a tiszteletlenül viselkedő volt népbiztost. Szemák további kérdéseiben a kommün kitörését közvetlen megelőző időkre tért ki.