Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-20 / 17. szám

Ára 6 fillér BÉKÉSMEBTEI Békéscsaba, 1935 január 20. vasárnap 62. évfolyam 17. szánt !gq gondoljuk. Pár soros hir közli anagyszen zéciól: ez angol rendőrség engedélyezte a nudisták szinielőadését. Vagyis sem a színészeken, sem a nézőkön — nem lesz ruha. Hiszen jól van. Legelébb megszűnnek a kosztüm körüli anyagi gondok és az is biztos, hogy a jelmezek „korszerűségében" sem lesz hibe. Azt is közli a híradás, hogy első sorban Ibsen színmüveit óhajtják színpadra vinni ez angol mezte lenkedők. Arról nem tudósít az angol lap, hogy a véletlen juttatta e Ibsent ehhez a megtiszteltetés hez, vagy pedig céltudatosan éa készakarva választották első szín padi szereplésük tárgyául a lelkek nagy lemeztelenítőjértek da rabjait. Végeredményben mindegy. Ibsen igy is ugy is megforog a sírjában, ha Hedda Gabler lelki vívódásainak külső érzékeltetése képen finom kezeit — feszülő mezítelen mellei előtt tördeli. Vagy . meglátja peckesen sétálgatni a társadalom támaszait, orrcsiptetővel és ezüsinyelü sétapálcával — egyébként ugyancsak nem a társadalom támaszaihoz illő öltözéki hiányosságokkal. Egész érdekes lehet egy ilyen mezítelen Ibsen dráma. (Persze elméletben. Gyakorlatban: brrr ...) A mezítelenre vetkőztetett lelkű emberek testileg is mezítelen ábrázolása. Bár nem hisszük, hogy akár Ibsen darabjainak nyers őszintesége, akár ' a színészek emberábrázolásának mélysége valamit is nyerne azzal, hogy nincs rajluk — eiülkölő. A Dunamedence sorsa mindjobban befolyásolja Anglia európai politikáját A bécsi Reichspost római levelezőjének tudósítása szerint annak a megbeszélésnek a folyamán, amelyet Grandi londoni nagykövet Simon külügyminiszterrel folytatott, megvitatták az osztrák függetlenséget, továbbá a Dunavidék gazdaságpolitikai megszervezését, úgyszintén a földközi tengeri és gyarmati kérdéseket is. Ezzel kapcsolatban kitértek azokra a kérdésekre is, amelyek Mussolini és Laval római megállapodása után angol szempontból felmerültek. Anglia mind politikai, mind gazdasági téren élénk érdeklődéssel viseltetik Ausztria iránt. Ezt csak fokozza az a szorosabb közeledés érzése, amely az ulóbbi időkben az angol és osztrák külügyminisztérium között kialakult, agy szintén az a megbeszélés, amely Simon és Grandi között lefolyt. Ausztriában bizonyosra vehetik, hogy az ország sorsa a jövőben erősen befolyásolja Anglia európai politikáját. Ernszt Sándort Vass miniszter adósságai és ügyei mélyen érintették s ha erről előbb tud, nem tartott volna Vassal jóviszonyt (A B. K. tudósítója jelenti.) A volt népjóléli minisztérium ügyei vei kapcsolatban 5 évi fegyházra ítélt Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár, országgyűlési képviselő ügyében széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása után ma kezdődött meg a tábla Harmath-tanécsa előtt a fellebbviteli főtárgyalás. A tárgyaláson, amelyen Dréhr Imre is megjelent, Soóky László táblabíró ismertette az elsőfokú ítélet rendelkező részét, majd a felleb bezéseket. Utána ismertette a pert megelőző fegyelmi és büntető eljárások során elhangzott vallomásokat és megrajzolta Vass József portréját. Krausz Simos vallomása szerint néhai Vass József jóságos szivü, de kemény ember volt, akire Drébrnek csak annyi befolyása lehetett, hogy a hi| deg időre való tekintettel melegebb kabátot vegyen fel. Vass mindenáron minisztert akart Dréhrből csinálni. Amikor Bethlen István gróf vallomásának ismertetésére került a sor, az ügyész zárt tárgyalást kért, amelyet a tábla el is rendelt. Pár perces zárt tárgyalás után a nyilvánosság előtt folytatták a tanú vallomások ismertetését. Ernszt Sándor volt népjóléti miniszter, akit a táblabíró betegségére való tekintettel tegnap a lakásán hallgatott ki, azt vallotta, hogy néhai Vass József nagyon erös elhatározása ember volt, aki azonban talán éppen e miatt ítéleteiben gyakran tévedett. Utána a Dréhr és Vass közötti baráti viszonyról lett vallomásokat ismertették, majd az egyes vádpontokra tértek át. Dréhr: Vallok a huszonnyolcezerpengőhová fordításáról is. Nem kímélek senkit Ernszt Sándor volt népjóléti mi niszter vallomása, akit a viza gálóbiró — mint fentebb jelen tettük — tegnap a lakásán hall gatott ki, csak a késő déli órák ban vélt ismeretessé. Ernszt többek között azt mon• dotta, hogy miniszteri kinevezése után, de hivatala elfoglalása előtt Klebelsberg közölte vele, hogy Vass halála ntán kellemetlen adósságok és egyéb ügyek rerdezésére bizonyos összeget kellett hintálni. A közlés nagyon kellemetlenül érintette s ha mindezeket tudta volna Vass életében, nem tartott volna fenn vele jóvissonyt. Az is kellemetlen volt, - hogy az ügyek rendezése állami pénzből történt. Nem szólhatott azonban bele a rendezésbe, mert azt Klebelsberg intézte, ő nem tette volna meg. Dréhr is közölte vele, hogy Vass utón adósságok maradtak, az összegek mikénti felhasználásáról nincs tudomása, az elszámolás nem került elébe. Azt is hallotta Klebelsbergtől, hogy Vass HalAsszal hadi glcBÖnspekulációt folytatott. Ernszt azt is elmondotta, hogy Dréhr a fegyelmi után ügyét bíróság elé kívánta vinni, továbbá kijelentette, hogy Dréhr még Vass életében figyelmeztette, hogy ne lássa az elhunyt miniszterben Magyarország egyedüli urát és parancsolóját. A vallomásra Dréhr több észrevételt tett és izgatott hangulatban jelentette ki, hogy az ezzel a perrel kapcsolatban őt ért gyanúsítások elpusztították hírnevét és egészségét. Senkire sem lesz többé tekintettel és mindent, még a 28.000 pengft hováiorditáaának titkát is le fogja leplezni, hosv saját becsületét megvédhesse Hatszáz pengővel megszökött a Csaba hirlapiroda pénzbeszedöje (A B. K. tudósítója jelenti.) Hosszabb ideje volt már alkalmazásban Kiss Ignácnál, a Csaba Hirlapiroda tulajdonosánál Albert János harmincegyéves békéscsabai ember, akit Kiss Ignác már régebben pénzbeszedési teendőkre és kisebb bizalmi szolgálatokra használt fel. Albert János, aki nős és családos ember és legutoljára Erzsébethelyen a Kunutca 59. szám alatt lakott, egy ideig nagyon becsületesnek mutatkozott, ugy, hogy kenyéradó gazdája szívesen bizta rá nagyobb összegek kezelését is. A tegnapi nap délutánján Kiss Ignácék hatszázötven pengőtadtak át Albertnak olyan utasítással, hogy ezt a postán adja fel az egyik nagyobb pesli lap kiadóhivatalénak cimére. Albert Jénos át is vette a pénzt és azzal ment el az üzletből, hogy a postára indul. Mikor már hosszabb ideje nem jött vissza és távolléte az üzlet alkalmazottainak is feltűnt, Kissék nyugtalanul keresni kezdték a postára küldölt Albert Jánost. Érdeklődtek a postahivatal utalványbefizetési osztályán, ahol megállapították, hogy ott a tegnapi napon a Csaba bírlapíroda megbízásából senki sem adott fel pénzt. Ekkor Kiss Ignác már tudta, hogy bizalmi embere súlyosan becsapta és a rábizott pénzzel valószínűleg megszökött. A rendőrségre sietett és feljelentést tett Albert János ellen. A re* dőrségen jegyzőkönyvet vettek fel Kiss Ignác bejelentéséről és a sikkasztás ügyében megindították a nyomozást. A nyomozás alatt levő ügyről természetesen semmi közelebbit nem adott ki a rendőrség. A B. K. utánajárt a sikkasztás körülményeinek és megtudta, hogy Albert Hános a Csaba birlapirodából egyenesen egyik soffórismerősébez ment, akinek autóján Békés felé szokott. Békésen a sikkasztó szolga pihenőt tartott és az egyik korcsmában soffőrÍ8merősével együtt öt liter forralt vörös bort ittak meg. A sikkasztó és megszökött pénzbeszedő szolga kézrekeritésére minden intézkedés megtörtént.