Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-17 / 14. szám

1935 január 17 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 4. Százharminc millió csomag kártyát gyártanak egy évben az egész világon Hatszor annyi papiros kell kártyakészítésre, mint biblianyomtatásra — A játék sokkal nagyobb összeget forgalmaz, mint a hadiszergyártás — Mit keresnek az államok a játékon — Sok millió embert foglalkoztat a játékipar Az utolsó esztendőben százhar­minc millió csomag kártyát készí­tettek el a világon. Kereken két hónapig tartott, amig külföldi összeköttetéseim segítsé­gével, hosszas levelezés és sze­mélyes tárgyalások utján ki tudom hozni ezt az eredményt. Minden évben ezerháromszáz vaggon papirosból készül kártya. Ugyanakkor — a Britt és Kül­földi Bibliatársaságnak előzékenyen rendelkezésemre bocsájtott adatai szerint — biblia nyoritatásra nem egészen kétszézharmnc vaggon papirosthassnálnak fal. Pedig egye­dül az elmúlt évba.n közel tizen­egy millió biblia készült és 678 nyelven nyomtatták ki az Ó és Ujtestámentumot és az Apostolok Könyveit. Annyi kártya készül a világon, hogy ha Európa minden lakosa — a cseciemSket éi az aggastyán ikat is beleszámítva — egy napon leülne bridgelui, nemcsak, hogy el tudnók látni őket ezsel a mennyiséggel, hanem még közel négy mi Iíó csomag kártya megmaradna rezervában. Ha egymás mellé raknók a száz­harminc millió csomag tartalmát, akkor pontosan tizenhatszor tud­nók velük körülkeríteni az Egyen litő táján a földet. Alapul vehetjük azt, hogy a kár­Jyagyárakban minden ezer cso­mag kártyára jut egy munkás és igy könnyű kiszámítani, hogy a világ kártyaipara százharminc­ezer munkást foglalkoztat. Vég­eredményben azonban sok-sok millió ember él a játékiparból. Nem is lehet összeszámitani, mennyi azoknak a száma, akik a játékkaszinókban, klubokban, ká­véházak kértya8zobáiban, bridge­szalonokban, a káítyatisztiló-mű­helyekben keresik kenyerüket. Azután mennyi sok ember dol­gozik azokban a speciális francia gyárakban — Caronal Párisban, Allainnél Nizzában — ahol a ru let kellékeit gyártják. És ki tudna statisztikát készíteni arról, hogy hányan foglalkoznak bridge blok­kok, meg egyéb, a játékhoz szük­séges nyomtatványok előállításá­val? Légiókra rug azoknak a szá­ma, akik megtervezik az uj kór­fyafigurákat. Hiszen vannak, akik nem csinálnak mást, csak zsó­kereket rajzolnak. Láttam egy angol gyűjteményt, aho! kétszáz­ötven zsóker vigyorgott rám. Amerikában hatalmas kártya­tröszt tartja kezében a kártvaipart, Európában az angol Waddington, a francia Grimaud, a német Al­tenburger és Piatnikék vezetnek. Minden kártya-vállalatnak külön papírgyára van. Éi ezekben a gyárakban a legfinomabb papirost gyártják. Nem készült el még könyv, amelyet olyan finom és drága papirosra nyomtak volna, mint a zöld ászt, vagy a káró dámát. A Waddington Ltd. egyik igaz­gatójának azt mondottam egyszer: „4 játékok és kártyák készítése többs kerül, miat a hadi­szergyártás !" Mosolyogva felelte : „De a játékasztaloknál tSbb csatát is nyernek, mint a had­szintereken !" És hol van még a légiója azok­nak az embereknek, akiket a ló­verseny, lottó és osztólysorsjáték foglalkoztat. És vájjon ki tudná megmon­dani, hogy az államok és váro­sok bürokratikus szervezetében mennyi sokezer ember húzza ki­sebb, vagy nagyobb fizetését azért, mert rányomja a kártyákra az adó­bélyeget, elkönyveli, számfejti és ellenőrzi a bevételeket, amelyek a játékból jutnak közcélokra. Esek a tételek annyira el vannak szórva a költségvetésekben, hogy a leg­kitűnőbb statisztikus sem tudná megállapítani őket. Örök rejtély marad, hogy mit jövedelmez Monté Carlo. És hiába kutattam utána, nem tudtam megállapítani, mennyi a jövedelmük az osztrák játékkaszi­nóknak. Csak annyi bizonyos, hogy ötszáz embert foglalkoztat­nak, kórházakat szanálnak és milliók jutnak a bevételükből köz­célokra. * kaszinók jövedelme messzire felülmúlja azokat a be­vételeket, amelyek a kártyagyár­tásból jutnak el az óllampénató­rakba. Pedig ezek az összegek is je­lentősek. Wislicky Waclaw, lengyel or­szággyűlési képviselő, aki elő­adója volt a varsói sejm-ban a kórtyatörvénynek, mesélte nekem: — Lengyelországban Í928­ban nyolcszázezer csőmig kártya k&szüit. A gyárak adóban akkor éveakiat egy­millió zlotyt űzettek. Aztán felemeltük a bélyegad&t és behoztuk a forgalmi ad&t is. Erre akártyafogyasztás csök­kent, de az állam bevétele emelkedett. Most „csak" öt­százezer csomag kártya ké­szül, de Lengyelország évi bevétele — ^bártyabélyegben és forgalmi edéban — közel négymillió zloty. ! Magyarországon — Piatnik Ru- I dolf nyilatkozata szerint — a mult évben kértyabélyegben és luxusadóban az állam bevétele a kártyából 280.000 pangő volt. A kávésok ipartestületétől kap­tam azt az adatot, hogy a székes­főváros vigalmi adóban a buda­pesti kávéházaktól egy évben 180 ezer pengőt vesz be. De ezekből a jövedelmekből korántsem lehet megállapítani, hozy voltaképen hányan kártyáznak. Hi­szen rengeteg helyen játszanak hatósági ellenőrzés nélkül. A bu­dapesti 180.000 pengő azt jelen­tené, hogy az emberek mind­össze 720.000 pengőt adnak ki kártyapénzre — a vigalmi adó 25* százaléka a tényleg fizetett kártya­pénznek —, hozzáértők véleménye szerint azonban egyedül Budapesten kártya­pénz és pinka-bevéted cimen évenhint legalább tiz millió pengő megy a játékosok zse­béből a kártyaüzletek kasz­szájába — kávéházak, klubok, kaszinók, bridge-szalonok, titkos összejöve­telek, vendéglők, magánházaknál rendezett kártyaösszejövetelek. És ez a tízmillió pangő — in­kább több, mint kevesebb, hiszenaz év napjaira elosztva, mindössze harmincezer pengő kártyapénz jönne ki egész Budapestre — csak egyetlen várost reprezen­tál. Belőle még csak fogalmat sem alkothatunk arról, hogy mennyi kártyapénz jön be egyetlen napon a világon. Valahogyan azonban ezt is ki lehet megközelítőleg szá­mítani. A kárlyagyárosok véleménye szerint egy csomag kártyával — feltéve, hogy egy ember egyedül nem játszhatik — uj állapotában legalább négyszer éa legfeljebb tízszer lehet játszani. Szaknyelven ugy hívják ezt, hogy egy csomag kártyát ennyiszer „terítenek". Az­tán jön a kártya a tisztitóhoz. Tisztított állapotában megint öt­hatszor teritik, aztán újra tisztítják. Ma általában tízszer tisztíta­nak egy csomag kártyát, amíg a széle annyira lefogy, hogy nem lehet többé használni. Ebből ki lehet számítani azt, hogy — vegyük csak alapul, hogy átlag­ban hárman játszanak egy csomag kártyával — minden csomagot hat­vanszor terítenek és ennél a hat­van terítésnél száznyolcvan ember fizet kártyapénzt. Minimálisan szá­mítva ez a kártyapénz átlagban halvan fillér. Egy csomag kártya tehát effektív száz pengőnél több bevételt jelent a kártyaüzemnek. Ahol úgynevezett mosható kár­tyákkal játszanak — mint Ameri­kában vagy akár Csehszlovákiá­ban is — itt ez a bevétel nagyobb, de mint minimumot elfogadhatjuk azt, hogy a százharminc millió csomag kártya csak kártyapénzben évenkínt tizenhárom milliárd pengőnél jóval nagyobb be­vételt prezentál. Miután pedig a föld lakóinak száma a legutolsó népszámlálás adatai szerint megközelítőleg két milliárd ember, nyilvánvaló, hogy mindenki, aki a földön él, legyen az bushmann, maláji, hindu vagy eszkimó, évenkínt hat pengőnél több kártyapénzt fizet. . . Hogy aztán ezen kivül mennyft nyer vagy mennyit vészit, azt iga­zán senki a világon nem tudja ki* számítani.. . HIREK Idöjárásjelantéa Még erős északi szél, hófúvás, néhány helyen ujabb havazás, nyugaton esetleg havasesB, az éjjeli lehűlés fokozódik, a holnap délelőtti hőmépsékiet bizonyta­lan. Ezen a héten Lőrinc zy és Abo­nyi gyógyszertárak tartanak éj­jeli szolgálatot. n békéscsabai meteorologiai intézet jelentése 1935 január]!6-án délben Hőminimum . . Hőmaximum . . A föld felszínén . Légnyomás . . Csapadék . . -io.4 c 9 -5.2 C° - C° 762.5 mm 0.0 mm — Névmagyarosítás. Zahorán János jegyzőgyakornok nevét bel­ügyminiszteri engedéllyel Zéntaira magyarosította. A megye Gyula. Tompa Gyula dr. ügyészségi el­nököt főgondnoknak, Krasznay Istvánt gondnoknak, Pánczél József dr. várme­gyei főjegyzőt presbiterré választotta meg a református egyház. Németh árpád frack és szmoking specialista. „Bizalom" hiteliroda kebelében. Gyula. A Kereskedelmi Csarnok egye­sületi helyiségének avató ünnepségén Sán­dor Dénes elnök a fiatalság uj feladatairól beszélt, majd a vármegye főispánja mon­dott beszédet. Az avató ünnepséget nagy­ban emelte, hogy azon a vármegye köz­szeretetben álló alispánja is megjelent. Mezőberény. Gila Bálint 65 éves ma­gyar ember Ohióban meghalt. Ezelőtt 20 évvel vándorolt ki a községből és most a clevlandi magyar konzul azzal a kéréssel fordult az elöljárósághoz, kutassa ki, ma­radt-e Gilának Magyarországon valami vagyona, hogy hozzátartozói örökölhes­senek. — A Magyar Gazdatfjak kül­földi csereakciója. A Faluszövet­ség tavasztól őszig ez évban is megrendezi a német és olasz gaz­daifjusági csereakcióiát. A ctereak­cióra csak olyan 17 évesnél idő­sebb ifjakat vesznek fal, akiknek szülei egy magyar, vagy külföldi gazda ifjú családtagként való ba­fogadását vállalják. A részvételi dij 190 pengő. Jelentkezési határ­idő február 25. Bővebb felvilágo­sítást az érdeklődőknek a Falu Országos Földmives Szövetség (Budapest, V. Báthory-utca 24.) nyújt. „ i

Next

/
Thumbnails
Contents