Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-29 / 72. szám

330 BEKESMEGVf! KÖZLÖNY 1935 március 24 Csendőri atrocitások a felvidéki magyar párt ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) Szüllő Géza magyar kéresztényszo­cialists párti képviselő interpellá­ciót intézett a cseh belügyminísz­terheza magyar keresztényszocialis­tapárt üldözése miatt. Interpellá­ciójában megállapította, hogy az utóbbi időben a felvidéki csendőrök jogtalanul többször bele­avatkoztak a párt belső életébe. A pártsajtó ellen is olyan intézke­déseket tettek, amelyek ellenkez­nek a közigazgatás pártatlanságá­val. Teljesen kialakult a választások vasárnapi első menetének képe (A B. K. tudósítója jelenti.) A nemzeti egység pártjának ösz­szeállitésa szerint vasárnap 370 képviselőjelölt indul a választási harcban. Ezek közül 160 hivata­los. 14 nem hivatalos nemzeti egy­ségpárti, 83 független kisgazda, 24 pártonkívüli, 13 kereszténypírti, 7 legitimista, 7 nyilaskeresztes, 4 nemzeti radikális és 2 földmun­káspárti jelölt. A titkos választó­kerületekkel együtt 200 kormány­párti jelölt indul. Eiből 160-165 mandátumra számítanak. Februárban az állami közigazgatás bevételei 4 5 millió pengővel haladták meg a kiadásokat A Magyarország pénzügyi hely­zetére vonatkozó 1935. évi feb­ruári pénzügyminiszteri közlemé­nyek szerint februárban az állami közigazgatás kiadása 60.7 millió P, bevétele (a kölcsönkezelés be­vétele nélkül) 65 2 millió pengő volt, vagyis az állami közigazga­tás bevételei 4 5 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hitelezők alapjából felvett kölcsönből fedezendő beruházá­sokra februárban a közigazgatás­nál 0.1 millió pengő fordíttatott. Az összes állami üzemek feb­ruári kiadásai együttvéve 317 millió pengőt, bevételei pedig (a kö'ciönkezelés bevétele nélkül) 24 9 mi'lió pengőt tettek, vagyis az üzemeknél együttvéve 6 8 mil­lió pengő kiadási többlet jelent­kezett. A népszövetségi kölcsön szol­gálatára ebben a hónapban a Magyar Nemzeti Banknál 2 3 mil­lió pengőt fizettek be, amiből nem transzferáltak és kincstári jegyek ellenében utóbb igénybe vettek 17 millió pengőt. Az egyéb állami adósságok szolgálatának kereté­ben esedékessé vált összegek he­lyett 0.2 millió pengő névértékű kincstáti jegyet helyeztek letétba. Februárban az állami közigaz­gatás az előlegkezelésben az ál­lamvasutaknak 7.3 millió pengőt, az állami vasgyáraknak pedi3 1 millió pengőt bocsátott rendelke­zésre, viszont egyes állami üze­mek feleslegéből 2.8 millió pengőt az állami közigazgatás javára utal­tak át. A nagyobb üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatok szerint a forgalom az előző évvel szemben februárban a postánál és az ál­lamvasutaknál egyes vonatkozá­sokban emelkedést, más vonatko­zásokban pedig csökkenést muta­tott. A független kisgazdapárt hivatalos lapjának mai számából „Váz8onyi János nem kedveli a reformnemzedéket, ezt a Vigadó nagytermében a legutóbbi szabad­elvű gyűlésen nyíltan ki is jelen­lelte. Nyíltan kijelentelte, hogy ő és a többi gascognei legény a de­mokrácia berkeiből meg fogják akadályozni ennek az éretlen fiatal­ságnak veszedelmes törekvéseit és ami reformra mégis szükség volna az országban, azt majd ők, az ő bölcs és megfontoltan liberális szellemükkel valósítják meg. Más szóval, nem hagyják tovább ran­dalírozni ezt az éretlen keresztény fiatalságot. Örülünk, hogy Vázso­nyi János és lársai ilyen önzetle­nül magukra vállalják a reform­nemzedék minden feladatát. Nagy­rabecsüljük ezt a terézvárosi ön­zetlenséget, de a benne rejlő ön­bizalmat kissé 8okalljuk, hiszen ha Váz8onyiék mér eddig is csak­ugyan sokat tettek a maguk külön ifjúságának elhelyezéséért, ha a magyar ipari és bankvilágban csakugyan hetven-nyolcvan száza­lékig minden porciót kizárólag a saját ifjaikkal töltöttek be eddig is és minden zsíros jövedelmet nekik tartanak fönn Magyarországon, azért mindent mégsem szabad ma­gukra vállalni. Azért a szegény randalírozó keresztény ifjaknak is maradjon valami, ha mór Vázsonyi János, a terézvárosi nagyvezér fia, személy szerint nem is állhatja ezt az utálatos, kibírhatatlan, nyugodni nem akaró reformnemzedéket..." A békési járásbíróságon (A B. K. tudósítója jelenti.) Amint annak idején megírtuk, ez év januárjában Bálint József kun­szentmártoni csirkekereskedő teher­autója, amelyet Tóth Lajos veze­tett, a békésföldvéri kereszteződés­nél nekilátott as épen keresztül­haladó vonat mozdonyának. Á gépkocsi vezetője ellen közve­szélyes rongálás címén eljárás in­dult. Ebben az ügyben a békési járásbíróság ma délelőtt négy tanú kihallgatása után ítéletet hozott és Téth Lászlét 112 pengS pénz­büntetésbe itélte. Az itélet nem jogerős. * Negyvennyolc ppngő egy pofonéit Barátságos mérkőzés végére tett pontot a békési járásbíróság mai ítélete. A mérkőzés során Barát János békési lakos kapta a po­font, amelynek következtében — panasza szerint — amúgy ÍB gyenge látása teljesen el­romlott és hallása is nagy mértéWbsn romlott. A pofont Darányi Mihály adta visszájám!, éspedig azért, mert Barát szerelmi győzelmekkel dicse­kedett neki, de szerencsétlenségére a szóban­forgó hölgyhöz Darőnyi Mihályt családi kapcsolatok fűzték. A po­fonért 48 pengőre büntette a bí­róság a gyorskezü Darányit. Az itélet jogerős. A föld alatt éhezik százhúsz bányász (A B. K. tudósítója jelenti.) Gróf Pongrácz János alsóladányi (Horvátország) kőszénbányájának 120 bányásza néhány nappal ez­előtt sztrájkba lépett és levonult a bánya mélyére, mert három hó­napja nem kapta meg fizetését. A bánya 300 ezer dinárral tartozik a bányászoknak. A bányászok rend­kívül elkeseredtek és ezért haté rozták el a sztrájkot. Kijelentették, hogy mindaddig nem jönnek fel a föld felszínére, amig fizetésüket meg nem kapják, mert nem tudják nézni családjaik nyomorúságát. Az állam közben­járt az ügyben, azonban nem tu­dott eredményt elérni, meri a bá­nya olyan anyagi nehézségekkel küzd, hogy a bérekel nem tudja előteremteni. Kedden hét bányász ájult el a bánya mélyén, akiket társaik felküldtek a föld f elszínére, ahol ápolás alá vették őket. A bányatelep környékének la­kosságát nagy izgalomban tartják a Iragikus események, amelyek a legnagyobb nyomorúságba dön töllek közel 500 emberi. A megfelelő, gyors megoldásra nincs remény. Gál Francitól féltik a harmadik birodalmat (A B. K. tudósítója jelenti.) A wesz'féliai Hagen városban nagy tüntetések voltak Gál Franciska egyik filmje, a „Tavaszi parádé" ellen. A nemzeli szocialista párt hivatalos lapja, az Angriff a kö­vetkezőket jelenti a tüntetésről: A hageni Victória-moziban mór napok óta kisebb-nagyobb tünte­tések voltak a „Tavaszi parádé" ellen s a közönség tiltakozott az ellen, hogy nem árja filmet forgas­sanak. A kedd esti előadásokon kitört a botrány. A közönség nagy része kiabálni kezdett: „Nem aka­runk zsidófilmet, német filmet mu­lassanak nekünk!" A tüntetések egyre fokozódtak s végül is a je­lenlevők nagy többsége antiszemita dalok hangjai mellett kivonult a nézőtérről és visszakövetelte a belépőjegy árát. Röviddsl később abba kellett hagyni az előadást, meri az a néhány ember is eltá­vozott, aki a többség kivonulása után még ottmaradt. A Regátba helyeztek át háromezer magyar vasutast Erdély összes nagyobb városai­ban élő kisebbségi vasutasok Bu­kareslből rendeletet kaplak, amely­ben értésükre adták, hogy Erdély­ből álhelvezték őket Romániába. Körülbelül 3000, nagyrészt magyar vasutas áthelyezéséről van szó és még csak az időpont bizonytalan. A magyar vasutasok most rettegve gondolnak arra, hoay az áthelye­zés néhány napon belül bekövet­kezhetik és családjukkal együtt útnak kell indulniok. Férfi öltöny és felöttS különlegességek Németh Árpádnál .Bizalom" hiteliroda keretében Fogházra ítélték a mármarosszigeti magyar párt elnökét (A B. K. tudósilója jelenti.) A mármaro88zigeli törvényszék szerdán hirdetett ítéletet Hexier Béla, a Magyar Párt megyei tago­zata elnökénekrendiörvényes ügyé­ben. Hexie«- az elmúlt évben be­szédet tartott Mármarosszigeten, amelynek egyes szakaszait az ügyész kifogásolta. A bíróság államellenes izgatás cí­mén Hextier Bélát egy­hónapi fogházra, tízezer lei pénzbüntetésre és po­litikai jogainak három évre való felfüggesztésére itélte. Az ügyész súlyosbításért, a védő felmentésért fellebbezett. Vattába csavartatta magát a törékeny milliomos (A B. K. tudósitóia jelenti.) Kü­lönc ember volt Kenddl Simon milliomos, akinek a napokban tör­tént haláláról ad hirt egv naw­yorkt jelenlés. Ifjúkorában kétszer egymásután esett le a lóról. Fel­gyógyulása után, amiben egyéb­ként sose hitt, az a rögeszméje támadt, hogy teste törékanv, mint az üveg és ezérl e?ész életmódját ehhez alakította át. Családi palo­tájából egy fényűző villába köl­tözőit, amelyet valóságom szana­tóriumnak rendezett be. A falakat és az összes bútordarabokat gu­mival vonatta be. Irefekués előtt vattába gyömöszölték, hogv va­lahogy el ne torjon. Az evőeszközök is kaucsukból voltak. Néhány hónap előtt súlyos baj támadta meg. Műtétnek nem vetelte magát alá, meri — mint mondta —, üvegteste u?y sam bírja ezt el. Most aztán meghalt. Milliókat érő vagyonát nagyobb­részt jótékonycélra hagyta. Vég­rendeletében kikötötle, hogy vat­tába pólyázzák és gumival kitö­mött koporsóban temessék el. A legjobb könyvek közül választhat, ha beiratkozik a Ku!íui*a könyv­kereskedés kölcsönkönyvtárába, Andrássy ut 4. 0 ció előfizetés.

Next

/
Thumbnails
Contents