Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-28 / 71. szám

Békéscsaba, fi35 március 28. csütörtök ©2. évfolyam 71. ©zám Még nem a Hitlerék keze veri a miskolci záptojásokban, irja a független kisgazdapárt hivatalos sajtója. Még nem a Hitlerék keze. Kissé szerencsétlen fogalmazás annak a pártnak tapjéban, mely hirdetett nacionalizmusából nem rekesztheti ki a mindenkire kötelező őrködést nemzeti függetlenségünk felett. Még nem a Hitlerék keze — annyit is jelent, hogy még korai lenne a hang erőssége mellett a hitleri kezet is megmulatni, de hs még nem is az, majd az lesz, sőt a türelmetlen hangszerelésben ez a „majd" rövidesent és nemsokárét jelent. Ámbár nem igen érijük, hogy egy idegen állam fejének keze miként vehetne részt a mi belpolitikai választási kortéziánkban és rossz arra gondolnunk, hogy ha, amit mi nem értünk, értenők és nem ez Uj Magyarság eposzt rofálné a hitleri kezet, vájjon milyen rendszabályok követnék a cikket, mely kétségtelenül vészé lyezteli beállításával és tendenciájával az országnak törvényekben védett külpolitikai érdekeit. Atrocitásnak ismeri el a miskolci támadást a kisgazdák független lapja és nem talál elitélő szavakat arra a merényletre, mely Griger Miklós gyűlését érte. Bennünket egy világ választ el Griger Miklós programjától, épp ezért engedhetjük meg a tárgyilagosság fényűzését vele szemben is. Da annyit Griger Miklós kiérdemelt eddigi szereplésével, hogy mindenki tudja róla és becsülje meg benne azt, hogy parlamentünk egyik legpuritánabb tagja volt és a vele szemben hasznáit hangot is ehhez a puritánsághoz mérje. S ha van egy pont, ahol nemcsak Griger és Rassay ölelkeznek, hanem amely ponton az egész magyar közéletet szembetalálja a független kisgazdapárt lapja, vezére éa katonái is, akkor az feltétlenül az ősi magyar alkotmány védelme, melyet óvni nem szégyen, azért nem guny és atrocitás a dij, hanem amit még ilyen jutalom mellett is védelmezni hazafias, szent kötelesség. Bizonyára jobban tudják a független kisgazdák, hogy a keresztényi elbánásra kell-e külön érdemeket szerezni, vagy hogy lehet-e valaki érdemetlen arra. Aki kővel dob, az bizony elég érdemetlen és érdemtelen ember, az írás szerint mégis kenyér jár neki. Még ha minden átkos és gyilkos kő lenne, ami nem az „Eckhardték" f jggetlen kezétől származik, e kőéit, mint mindenki mástól, tőlük is elvárhatja a szenvedő nép, hogy kenyeret dobjanak vissza. Kenyeret és nem záptojást 1 Kenyeret, aminek csak egy vége van: a jobb, az istenesebb, a lelkesebb élet. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszámáé 176 Mind a két párt ajánlását elfogadta Endes Gábor dr. választási biztos (A B K. tudósítója jelenti.) Endes Gábor dr. ez orosházi járásbíróság elnöke, a békéscsabai kerület választási biztosa ma délben hirdette ki a benyujlott ajánláeok felől hozott határozatát. A pártok már ismerték a döntést, 12 órakor nem is tartózkodott senki a választási biztos szobájában, a városháza emeleli folyosóján a független kisgazdapárt vezetői tartózkodnak. A választási biztos közölte, hogy ugy a nemzei egység pártjnak Bud János dr.-t ajánld, mint a lüggatlen kisgazdapártnak Gyöngyösi János dr.-t a jánlá iveit elfogadta, igy mindkét jelölt részt vehet a március 31 i választáson. A választási biztos döntéséről Korossy László választási elnök a következő hivatalos jelentést edta ki: A választási elnök köablrré taszi, bogy a választási biztos dr. Bud János ny. miniszter és dr. Gyöngyö.i János békéscsabai könyvkereskedő ajánlásait elfogadta és navezetteket képviselőjelöltnek kijelent ette. A választási biztos az elfogadott ajánlások számát nem hoxta nyilvánosságra, mert a törvény szellemében az ajánlások számszerű adatainak korteskedésre való felhasználását meg kívánja előzni. Böszörményi jelölését nem fogadták el Szarvason Bahay Gyula dr. választási biztos Tóth Pál dr. ajánlásai közül 9213 at, Tepliczki János ajánlásai közül 2700-at fogadolt el. Szeghalomban Temesváry Imre 6922, Tildy Zoltán 3602 ajánlással indul. Békésen Felföldi Gábor dr. járásbiróségi alelnök Ángyán Béla dr. ajánlásai közül 3420-at, B. Szabó Istvánéból 1589 et. Oláh Ernő dr. nyilaskeresztes aláírásaiból 1589-et elfogadott, míg Böszörményi Zoltánt, a ka. ssáskereaztes párt jelötjét 935 ajánlással elutasította. Gyulán Berényi Antal dr. váj lasztási biztos mind Pongrácz Jenő gróf, mind Mandorff Emil dr. ajánlásait elfogadta. Orosházán Csizmadia András és Ravasz Antal a hivatalosan elfogadott jelöltek. Tótkomlóson Lányi ajánlásait elfogadták, míg Dénes István dr. fővárosi ügyvédet a földmives és munkáspárt jelöltjét 600 aláírás pótlására szólították fel. Látom a nehézségeket, amelyekkel a kereskedelem küzd és el akarom hárítani útjából az akadályokat... (A B. K. tudósítója jelenti.) Gömbös Gyula miniszterelnök leg utóbbi táviratában, melyet a békéscsabai választókerület elnöké hez intézett, ismételten hangoztatta, különösen auiyt helyez arra, hogy Bud János ny. miniszter ki váló munkakészségét és nagy, széleskörű tapasztalatait igénybevehesse, hogy vele együtt dolgozhasson és hogy e mnnkakészség és tapasztala az uj képviselőház* nak is rendelkezésére álljon. Bud János a régi tapasztalatok alepján világította meg a követendő utat. A világgazdasági kérdésektől a helyi problémákig alkalmunk volt Bud Jánossal, a békéscsabai választókerület nemzeti egység párt jelöltjével beszél getést folytatni, aki e kérdésekről a következőket mondolla: Uj idők uj utjai — Mindenki érzi, hogy uj időkben uj utak felé kell haladnunk. A történelem kevés olyan nagy Iregédiát ismer, mint amilyenen mi átestünk. Ellenségeink feltevése az volt, hogy életképtelenek leszünk, mégis az utolsó tizenöt év bebizonyította, hogy le tudtuk rakni az uj Magyarország alapjait és meg tudtunk küzdeni a mai rettenetes világgazdasági válsággal is. Természetesen a megváltozott viszonyok uj feladatokat irnak elő és mindazok a reformok, amelyek az összeülő parlament részéről megoldásra várnak, az ország gazdasági és társadalmi erőinek fokozását célozzák, hogy továbbépítve biztosak legyünk a jövő felől. A ország jellegénél fogva csak természetes, hogy a megoldásra váró feladadatok tengelyében azok a kérdések vannak, amelyek a mezőgazdaságot érintik. Az adóságoknak a mezőgazdaság teljesítőképességével egészséges arányban álló végleges rendezése, egy okos földbirtokpolitika keresztülvitele elengedhetetlenül szükséges. Hosszú évek óta dolgozom ebben az irányban és meg lehet mindenkinek az a megnyugvása, hogy a kormány ezeket a kérdéseket a nemzei és a gazdatársadalom érdekeinek meg felelően fos ja megoldani. Nem szabad egyoldalúvá tenni a termelést — A mai világgazdasági válság közepette látjuk, hogy milyen bajok származnak abból, ha valamely ország egyoldalú gazdasági rendszerben él. Mint export-agrár állam teljesen ki vagyunk téve a világpiaci áralakulásnak. Aki térevilfluniinn flirl onnílnllmJni