Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-24 / 69. szám

1935 április 24 BEKESMEGYEI KOZLCNY 5 Külpolitikai szemle Irta: Lustig Géza Ad notam .­Hej, ropjuk csak, ropjuk esek Az nimet táncot Az nimet táncot Az kerge táncot I (Régi érek Pálóci-Horválh gyűjtéséből.) Helyben vagyunk ! Németország merész sáneugrésa, amellyel ellódult mindentől, ami eddig kötötte, felkavarta az iszap­üledéket, amit Eurépánek cin ez­nek. S Corbin, a londoni frencia nagykövet rráris közölte az angol külügyminiszterrel, miszerint Né­metország azzal, hogy seregeinek létszámát ötszázezer fere emelte, érvénytelenítette a Simon által ja­vasolt megbeszélések alapját és lehelelltiniletle kormánya szénára a lovébbi együtlnüködest. Ennek kövelkeztében Frer ciaorszég nem tekintheti imrrár Sir John Simont olyennak, mint eki mindkét ország metbizésából jér el és kénytelen függetlenül megtenni raját intéz­kedéseit, melyek a következők: 1. Erélyes tillekozós Berlinben. 2. Ezt haledéktalanul követné mindazon államoknak együttes tanácskozása, amelyek ugy érzik, hogy a német fegyverkezés éle ellenük irányul. Ugyanekkor bejelenti a francia Ictméry ezt is, hogy ebben az esetben, ha rem sikerül — leg­alább szinre — ez angol—francia egységes állát foglalást megóvni, ekkor La\el tiltakozásul és némi­leg feryegelésképen aznap indulna esetleg Moszkvfcba, amelyen Si­mon a kancellár szobéjárak a kü­szöbét átlépi. Ez a helyzet- Es igy önkényle­lerül ededik a kérdés: mi biita és mi vitte Németországot arra, hogy a talont kivágja. Nos, ami ezt a rejtélyt illeti, aligha kell a szomszédba fáradnunk azért, hogy nyitjára leljünk. Az áruló számok — megannyi hullafolt — átülnek azon a szem fedőn is, melyet a perancs-uralom teritett a német birodalomra. Igy például, a hiva­talosan bevallott munkanélküliek gyészmenele 1935 januárjában el­képesztően felduzzadt. Még 1934 december 31-én 2.604.000-en sze­repeltek a kin-utetáfban, egy hónep múlva mér 3.127.000-ről szólott a vallomás. Aggasztó tünet ez, ha a gazdaságpolitika irányí­tói nem merték sem elkendőzni, sem leplezni. Különösen, ha figye­lembe vesszük ezt is, hogy a pénz­ügyek csehül állanak, csehebbül, mint valaha. A novemberben fel veit angol kö'cscn utolsó morzsája is e fogyott és rrost a hat száza­lékos vegy a hat százaléknál me­gasabban kamatozó záloglevele­ket váltják ét négy és fél száza­lékra, azon módszer szerint, ame­lyet az egyházjog usura argenti­nek nevez. Önkéntesnek hirdetik e2t a konverziót, de Schacht — legutóbbi beszédében — infámié­val fenyegette meg azokat, akik a pénzhigitó8 következményeit ma­guktól elhárítani próbálnák. Az igy remélhető megtakarítás — étabolában 170 millió pengő — ezéllem gyomrába vándorol. Ámde ennek a feneketlen űrnek ez az összeg meg sem kottyant és igy nem volt mi egyebet tenni, mint belső kölcsönt felvenni. Csakhogy ezzel mér nem bátorkodtak a nyil­vánossághoz fordulni s a takarék­pénztárakét kötelezték, hogy be­Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltéte­lekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25.sz. Kedvező fizetési feltételek TUNGSRAM dkjjpfaspiAóSiá^ajij^ tettik arányéban jegyezzenek. Iíy módon hatazázhetvenmillió folyt be, egyelőre persze csak pepiron, ami bizony édeskevés, mert hi­szen 1935. nyarán válnak esedé­kessé az úgynevezett munka­szerző váltók, amelyek sundén­bundán elviszik az egészet. A leg­ijesztőbb jelenség azonban az a hüdéses sorvadás, mely a külke­I reskedelmet lepte meg. Nincs az a szörnyű diegramma, mely gyor­sebb és külörr.b esést árulna el, mint az a mérleg, amelyet a ber­lini statisztikai hivatal — úgyszól­ván kéztördelve — emigyen velit elibünk : Bevitel Kivitel Saldó 1931. 9181 13 101 + 3.920 1932. 6337 7.794 + 1.457 1933. 569 7 6.602 + 905 1934. 5786 5.417 - 369 millió pengőkben számítva I 3920 millió pengő többletről négy év leforgása alatt 369 millió pengő hiányra zuhanni — ez olyan méretű és tévlalu válságot sejtett, aminőt egyetlen gazdaság sem képes elviselni gyökérig , leható megrázkódtatás nélkül. És sú­lyosbítja a helyzetet az, hogy ab­ban az ok és okozatgubancban, amely ezt ez irtózatos zsugoro­dást előidézte, szerepet kapott nemcsak a mindenütt duló krízis, hanem a rendszer ügyetlensége is. Szembe ötlik ugyanis azonnal, hogy a német kereskedelem az orosz piecot végkép elveszítette. Mig 1932 ben a Szovjetunió 254 millió arany-cservonyrc értékben vásárolt Németországtól, 1934 ben már a tizedét sem érte fel az áru­forgalom. Es ez a 83 százalékos csökkenés lépést tartott az orosz bevitelnek 44 százalékos emelke­désével Anglia, 120 százalékos emelkedésével Franciaország ré­széről, hogy ne is beszéljünk a németalföldi szállítások 240 szá­zalékos és a belga üzletek 620 százalékos duzzadáséról. Mit te­het és mit tehetett ezekután egy játékos, aki veszít? Mit tehetett Németország? Ölre bevágott 1 Ölre bevágni könnyű a makaó­ban, de nehéz a politikában, ahol Frigyes szerint Sa Majesté Le Ha­sard, őfelsége a véletlen nem min­dig dönti ,el kényére-kedvére a játszmát. És az esélyek ma igen­csak gyatrábbak, semmint csak két évvel ezelőtt.voltak. Ha ugyanis nem mind szemenszedett hazug­ság az, amit a francia s az angol s az olasz lapok egyöntetűen je­lentenek, Orosz országban nagy változás ment végbe. Nem kisebb dolog történt, mint az, hogy Orosz­országban feléledt tetszhalottjai­ból a nemzeti eszme és vele együtt kikelt 8irüregéből a régi imperia­lizmus. Mór önmegábi. nvéve az, hogy a Szovjetunió leltár szerint vissza­adta Romániának azt az ezer láda kincset, amelyet a világhá­ború során először Kievbe, majd azután Pétervárra szállított a né­met megszállás elől, hogy Moszk­vából Prágába és Prágából Moszk­vába egymást érték az udvarias­ságok. hogy Belgrádban orosz nyomásra Jeftics kibékült a pán­szláv Mecsekkel és Jovanoviccsal, sokmindent elárult abból, ami ké­szült. Látható volt, hogy a Ko­mintern felszámolt és átadta a helyét a diplomáciának, amely­nek soraiban egyre gyakrabban találkozunk olyanokkal, akik a cároktól kitaposott utakat rójják. A Komintern világforradalmi céljai elhalványultak az orosz nemzeti célok melleit és igy pusztulnia kellett. Pusztulnia kellett, mert a Szovjetunió mindent a háború szempontjából itél meg. És noha Tuhacsevszkij büszkén 'számolt be arról a roppant haladásról, amelyet a felszerelés a hatodik és a hetedik tanácsülés közé eső időszakban megtett, Oroszország­ban, hol a lakosság nyolcvan százaléka paraszti sarjadék és ahol százhetvenmillió emberből mindössze csupán egy-két millió tagja van a kommunista pártnak, ma gondoskodni kell nemcsak a fegyverekről, hanem a szellemről is, mely azokat forgatja. És a háborús veszedelemre te­kintettel Sztálin nem is késett mindent elkövetni, hogy a lelke­ket megbékítse. Útban van az al­kotmány rég áhítozott reformja. A szovjet választójog eddig köz­vetett volt, közvetett és nyilt. Az alkotmányreform a titkos válasz­tójogot hozza be és kilátásba he­lyezi annak általánosságát is. Szó­val, Oroszország tágítja a bázist, emelyen nyugszik és visszatér odB, ahonnan ereinek módjára elrugaszkodott; a demokráciához. Ha semmi, ez a jogkiterjesztés bizonyítja, hogy vészes felhők ke­rekednek. Az S. A. csapatok hi­vatalos lapja kertelés nélkül be­vallja, hogy a német-lengyel ba­rátság Oroszország ellen szege­ződik, amire az Asachi, Tokió vezető újságja egyszerűen reá dupláz azzal, hogy orosz-japán összeütközés esetén megindul Oroszország ellen a német-lengyel támadás. Japánnak sürgős a há­ború, mert attól fél, hogy a kínai szovjetek netán elkaparintják Szin­kiangot és összeköttetést léte­sítenek egyfelől Szovjetoroszor­szág, másfelől Kína között. És Németországnak sürgős a há­ború, mert fullad a szusza. Tehát helyben vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents