Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-19 / 64. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZLONY 1935 március 19 Attól függ a sorsunk, hogy oldjuk meg a reformokat A megoldásra véró reformok közül az első hely a közjogi kér­déseket illeti meg. Én csak az 1933 május 3 án mondott képvi­selőházi beszédemre utalok, ami­kor is mint a párt vezérszónoka a költségvetési tárgyalások alkalmá­val leszögeztem azt a tételt, hogy fel kell ismerni az idők követeléseit. Az idők követetéee pedig; az egyenlő, általános, titkos vá­lasztójog magvalósítását írja elő és án meg vagyok győ­ződve arról, hogy ezen a tá­rén olyan reformok követ­kezned, amelyek összhang­ban lesznek ezer áves törté­nelmünk fejlődésével, amely a leghelyesebben jelöli meg a jövő útját. Külpolitikánk meg­szerzi a szükséges barátokat Elsősorban a külpolitika kérdé sével foglalkozom. Minden arra vall, hogy uj Európa szülelik meg. A világ kezdi belátni, hoay az az igazságtalanság, amelyet elkövetett, olyan nemzeti és gazdasági egy­séget tört darabokra, amelyet a természet, az Isten és r K ezer éves történelem jénak alkotott m»g. Még vagyok győződve, hogy a több, mint tiz év óla nagy fárad­sággal követett külügyi politikánk, amelynek irányában a miniszter­elnök ur halad, megtermi a maga gyümölcsét. Kell, hogy Európában a megbékélés szelleme hassa át a népeket és az igazságtalanságok megszün­tetése közös érdek- és munkakörbe terelje e földréss lakóit. Amikor a világ a nagyobb gazdasági egy­ségek felé halad, közép és kelet Európának is meg kell találnia a nagyobb és szélesebbkörü gazda­sági együttműködést. Véget kell vetni a szertelen elzárkózás politi­kájának, minden ország előtt meg kell nyitni a világ piacait. Az ipari államok értsék meg végre, hogy az agrárállamok sorsának megja­vítása elsősorban ez ő érdekük. akarjuk. A földbirtokreform Békés­csaba népének ia érdsk©. mert itt sok derék, törekvő ember van, akik mind alkalmasak arra, hogy fokozzák. Legyenek nyugodtak afelől, hotsy ezek a kérdések megoldást nyer­nek mind a gazdatársadalomnak. Aki ezekben a kérdésekben hirdeti nemzetellenes cseleke­detet követ el Rátérek a külföldi adósságok rendezésének a kérdésére. Nsm ma foglalkozom első izben ezzel a problémával és éppen ezért kell, hogy egyre figyelmeztessem a kö­zönséget. Nem helyes uton járnak azok, akik bármi okból meggon­dolatlanul az ország eladósodá­sáról beszélnek, hiszen nemzetközi szervek állapították meg azt, hogy a mi országunk egyike a kevésbé eladósodott or­szágoknak. A magángazdaságok eladósodása nem belső okokból történt, mert hiszen nem felejthetjük el ennél e kérdésnél a világháborút, a for­radalmakat és a megszállást, to­vábbá a békekötést, amely orszá­gunk kétharmad részét elrabolta tőlünk és legjelentősebb erőforrá sninktól fosztott meg bennünket. Nekünk jogunk ven Trianont em­legetni ebben a vonatkozásban, mert a békeszerződés nemcsak ezeréves országunkat darabolta fel, hanem megbontotta egész gaz­dasági szervezetünket és passzív fisetési mérleggel indított a jövő elébe. Egyik beszédemben határozott terv alapján követeltem, hogy fizetési kötelezettségeink a meg­változott viszonyokhoz alkalmaz­tassanak. Aki ezekben a kérdésekben mást hirdet, nemzetellenes cselekedetet követ el. Ne azoknak higyjenek, akik demagógiát hirdetnek Ép ilyen fontos a belföldi adós­ságok rendezése is. Én nem ma hirdetem először, hogy a földte­hermentesités megoldása paran­csoló szükségesség. Emellett a szükségesség mellett két ok szól. 1. A gazda, akinek kezén föld­birtok van, nyugodt lehet, hogy fizetési kötelezettségei arányban állanak teljesítő képességével. 2. A hiteléletet ki kell menteni mai dermedtségéből. A gazda sorsa nem egyéb, mint összeölel­kezése a föld erejének és az ő munkájának, sajnos azonban, hogy ennek a munkának a továbbvite­léhez nincsen elég tőkéje. Rá van utalva a hitelre. A iőidadóssóg megfelelő ren­dezése elengedhetetlen fel­tétele a hitelélet megindítása. A tehermentesítésnek ugy kell meg­történnie, hogy meghozza a nyu­galmat és visszaállítsa az egész vonalon a termelés rendjét és foly­tonosságot. Ne azoknak higyjenek, akik de­magógiával szertelenül hirdetnek mindenfélét, hanem azoknak, akik felelősségük teljes tudatában tö­rekednek a kérdés egészséges és elye.s megoldására. h Olyan kamatpolitika kell, amelynek ter­heit elbírja az ország Egyik legfőbb reformprogramunk a hitelélet megszervezése is. Vissza emlékezem arra, amikor itt, a csa­bai piacon évekkel ezelőtt azt hirdettem, hogy hiteléletünket, az ország sajátos érdeke szerint át kell szerveznünk és oly kamatpolitikát kell kö­vetnünk, amely összhang­ban van az orsság erőviszo­nyaival. Emlékezem, ez a beszédem álta­lános feltűnést keltett, az idők eb­ben a kérdésben is engem igazol­tak és ma is azt hirdetem, hogy csak az a hitelpolitika lehet gyü­mölcsöző, amelynek kamat­tételeit a gazdasági élet »i­blrfa. Nem folytatom tovébr. ^mj a birtokreformoka 1 > ti, mi den ér dek hoity Jósán és osoo birt*kp< 1 1 folytassunk Nem lehet a c földnek minden áron vaió piacradobása, mert ez a föld értékét teljesen aláásná, már pedig mi a föld értékét emelni ""«» —— WMWMH Mi.WI H.f.lM U QV.HUS.I a mezőgazdasági termelés erejét mindaz egész nemzetnek javára. Rengeteg munka vár itt még elvégzésre y azon leszek, hogy hozzásegítsem a várost Egyik legnagyobb probléma a termés értékesítése. Ezzel kapcso­latban meg kell oldanunk olyan feladatokat is, amelyek elsősorban ezt a vidéket érdeklik. Itt terem ugyanis az a minőségű buza, amelyet a külföld megkivőn és igy természetes szükséglet, hogy itt, Békéscsabőn is raktárház léte süljön. Ez a munka évek óta szer­vesen fejlődik és én ígérem, hogy azon leszek, hogy Szolnok után a legközelebbi 'raktárházat Békéscsabán állíts 5,k fel. Egyéb terményeink értékesítése szükségessé teszik a kellő hűtő­ház életrehivását is. Dí a vidék terményeinek jobb értékesítésének érdekében elengedhetetlenül szükséges a Körös szabályozásának a megoldása i*. Ez nemcsak munkaalkalmat jelent, hanem egy pár milliót ment meg a gazdatársadalom részére. Az ország legnagyobb érdeke az ipar egészséges fejlődése is, mert tisztában kell lenni azzal, hogy minél erőaebb a társadalom fogyasztóképessége, annál jobb a gazdák helyzete. Ami az ipari áralakulásokat illeti, emlékezetükbe idézem, hogy én voltam az a miniszter, aki meg­hozta azt a törvényt, amelv módot ad a kartelek elleni küzdelemre. Rilka súlyos helyzetben van a kis­iparosság. Én mindig felkaroltam az ügyüket és amikor itt ezek az intézmények létesültek, ezer és ezer munkás és sok száz vállal­kozó jutott keresethez. Kell, hogy a munkás biztosítva lős8a létét. Valahogy azt szeret­ném, hogv a munka találja meg a megbecsülést az egész vonalon. Ne tagvünk különbséget munka és munka között, mert mi mind­nyájan egy célért dolgozunk, a nemzetért, annak vngyunk mun­kásai és napszámosai. Jönnek mé jobb idők és ek­kor Békéscsaba egész társadalma azt kívánja, hogv a vAros tovább­haladjon jogos H'őd^sének utján. És én csak e?v«t emlit^k meg, azt, hogy nem hiszem, hogy pl. ez a sok rendezetlen utca ked­vükre való volna é« kérem azt, vegvék tudomá«ul, hogy amenv* nyiben bizalmukkal újra megtisz­telnek, fokozottabb in dolgozom majd azon. hoay n város minden­kor hozzájusson érdeminek meg­valósulásához ^s ho«v Békéscsaba hivntáíánatf me^fe'e'ő »n egyre to­vább fej'ődjék. mandátumára Bud János dr. a legérdemesebb ember Bud János dr. beszédét psrce kig tartó lelkes élj wz és és taps követte, majd a c«end helyreállta után Toldy Osz Lajo3 ker. mi­nisztériumi tanácsos emelkedett szólásra, aki nagy tetszég köze pette Bud János dr.-nak, a három­szoros miniszternek éa Gömbös Gyula bizalmasának érdemeit mél tattá és azt fejtegette, hogy Bud János súlyos Jelentőségű személyével as ellenpárt je­löltje, aki különben évek­kel ezalltt m az utóbbi vá­lasztást kő'vetlenül megelőző időben is Bud János hűség as katonájának mondotta magát, aem igen veheti fel a ver­senyt. De Bud János értékével — mon­dotta feszült figyelem között a szónok — nagyon kevesen érnek fel ebben az országban és Békéscsaba mandátumára nincs érdemesebb ember, aki közel tiz éven keresztül a gazdag és értékes alkotások egész sorával ajándék ózta meg vároaát. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Kovacsek F renc. a Kőművesmesterek Országos Nem­zeti Szövetségének igazgatója és az IPOK társelnöke buzdította az egybegyűlt nagy közönséget, hogy ne hagyják el a nemzeti egy­ség partjának zászlóját, mert, aki ma meubontja a ne-nre' egységét, nki hamis jelszavaktól félrevezetve visszavonást szít az ország lakos­sága között, hazaárulást követ el. Ezért szavazzon mindenki Bud Jánosra — mondatta —, aki egész életében a kis embe­rekért dolgozott és akinek nemcsak Békéscsaba iparosai éa munkáséi, de az or­szág dolgozó lakossága is nagvoi sokat köszönhet. Lelkes hangulatban oszlik szét a tömeg Bud János dr. oraerambeszédé­nek ünnepsége Rell Lajos dr. vá­lasztó kerületi elnök 'elkes szavai­val ért véget. A záró beszédben Rell Lajos dr., az egység szüksé­gességét hanasulvo'ta utaH arra, hogy azokat az alkotásokat, azt a segitő kezet, amelyekkel Bud János kerületét eddig is felkarolta, Békésaaba városa és a város lakossága továbbra sem nélkü­lözheti, de eat a segítséget csak ugy tarthatjuk mesr, ha a vároa képviseletében Bud János dr.-t ismét beküldjük a magyar parla­mentbe A <vülés befejezése után a nagyssámu kö'önség lelkes han­gulatban, a legnagyobb rendben osz'ott széjjel. IS PÍPAR Ofosz üfári schr3.ul H«ngv«rsenyes mi <dei este

Next

/
Thumbnails
Contents