Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-10 / 58. szám

6 ÖEKESMEGVEI KOZLONV 1935 március 10 ria örömest kacérkodik a fajtest­vérekkel addig a határig, ameddig azok katholikusck, de hátat fordit nekik ott, ahol a proteslanlizmusba mennek ót. Mindent egybevéve a Habsburg-restauráció ilyetén for­mája, a katholikus németség el különült és lezárt egységbe tömö­rülése felel meg legjobban a Szent­széknek, nemcsak Olaszország­nak, hanem Franciaországnak és utóbbi szövetségeseinek is. Fo­kozná mind valamennyiük bizton­ságát és súlyét. Csakhogy mivel ez az egész számítás azon alap­szik, hogy a nemzeti szccializmus végtére anarkiába fullad, igen nyo mós érvek szólnak amellett, hogy az egész reménybeli várás balul üt majd ki. Először ezért, mert a német egység szilárdabbnak lát­szik, mint valaha. Azután egyéb ismeretlenek szintén megzavarják a körmönfont egyenletet. Például nem lehet tudni, miért ejnározza folytonosan az a Pcpen a bécsi legitimistákat. Talán ezt súgja a fülükbe Ha cirósallak benneteket, ezzel segítségére vagyok az otthoni katholikusoknak. Berlinbe viszont ezt jelenti titkon: Ha bátorítom a legitimistákat, csak azért teszem, hogy kompromittáljam őket. Per­sze, senki nem tudja, micsoda gondolatok zsibonganak a talá­nyos követ fejében. Mindenesetre a támogatás, amelyben a Habs­burg-mozgalmat részesiti, különös és gondolkodásba ejtő. Azt büonyilja, hogy a restaurá­ció küszöbön áll. És a politikai barométer esik. PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 30. A krupiék rejtelmes világából Letört játékosból sohasem lehet krupié — A játékkaszinó alkalmazottai Monté Car­loban egyenrangúak az állami tisztviselőkkel — Hogyan osztják fel a pinkát és mennyi a krupiék jövedelme — A krupiék is játszanak, de sohasem odahaza — Ma már nincsenek »titkos krupiéfogások« — Nem dolgoznak «töltött pástétommaU Hány ember hallotta már Monte­Carlóban egy „beavatott játékos­tól": „a krupiék legnagyobb részfl letört játékos, elvesztették itt a pénzüket és a bank kegyelemből alkalmazta őket. . ." Ez mese. Letört játékosból sohasem lehet kaszinói alkalmazott, különösen pedig nem lehet belőle krupié. A A frarcia Riviérán, ahol a játékot már hét évtizednél régebb idő óta űzik üzletszerűen, hallgatólagos megállapodás van arra, hogy csak krupiék gyerekeiből lehal ujabb krupié-generációt nevelni. Könnyebben lehet premier minisz térré valaki Franciaországban, mint krupié a monacoi jétékbankban 1 Monte-Carlóban valóságos krupié­dinasztiák vannak, a krupié fog­lalkozás apáról fiúra száll, öreg krupiék rendes és tisztességes nyug­dijat kapnak, amely huszonöt évi szolgálat után az összes jövede lem ötven százalékát leszi ki és fokozatosan emelkedik a jövede­lem hetvenöt százalékáig. A kru­pié, aki szivesebben nevezi magát „Monsieur l'emoloyer" nek, volta­képen tisztviselő. krupié szerzett vagyont magénak és karriert kevés krupié csinált. Miért? Egyszerű a magyarázat: bármi­lyen hihetetlenül is hangozzék, a krupiék is játszanak. Jóllehet, ál­landóan maguk előtt látják a sze rencse kerekének forgásét — vagy talán éppen ezért I — SZALLODA Budapest, IV. Bécsi ucca 2. Telefon: 81-4-94 és 81—3—96 szám. Igen mérsékelt árú szobák! Olcs6 panzió-rendszer­tetszésszerinti beosztasbanl Töltsön nálunk tavasszal néhány feledhe­tetlenül szép napot a világhírű bu iapesti Belváros szivében 1 Belvárosi nivó l Polgári árak 1 amint szabad idejük akad, sielntk a játékasztalkor. De odahaza nem játszhatnak, hát — elmennek a szomszédba . . . San Remóban sokszor figyel­meztettek rá, hogv az asztal kö» rül ott ülnek a szabadnapos monte­carlói krupiék. Monté Carlóban pe­dig a sanremoiak játszottak. Ismer­tem kis csaDszékeket, ahol — persze mór jóval lul Monaco ha­tárán — a kaszinó zárórája után a krupiék üllek össze egy kis ba­rátságos chemin-partira. A krupiék világát általában a legenda köde veszi körül, pedig titokzatos világ még csak nem is titokzatos. Rangja egyenlő as állami tisztviselő rangjával. A legtöbbnek nincsen állandó al­kalmazása, felváltva teljesiter ek szolgálatot, rendes havi fizetésüket azonban húzzák akkor is, ha az üzem csökkenése folytán szabad­ságon vannak. A krupié jövedelme Monté Car­lóban három tételből áll. Mind­egyiknek van rendes, fix havi fize­tése. Ez ötszáz franknál kezdődik és évenkint ötven frankkal emel­kedik. A maximális havi fixfizetés kétezer frank. Ezenfelül osztalékot kapnak a pinkából, emit cagnotte­nek neveznek. A pinkába dobják be a nyerők ajándékait, ami igen jelentős összegre rug. Akármilyen kevés is van a cagnotte-ban. a krupiére eső összeg legalább két­szerese a havi fizetésnek. Még most is, amikor Monté-Carlónak rosz­szul megy, havonként kétezer frankot tesz ki a „part beneficier", ahogy a pinka-részesedést hivják. A „boldog időkben" persze ez sokkal nagyobb volt és még 1926­ban is elérte a havi 7000 frankot. Mindeme jövedelmeken tul kará­csonykor megkapják a krupiék a „gratification"-!. A kaszinó jöve­delmének egy részét osztják széj­jel megállapított kulcs szerint a kaszinó alkalmazottai között. Az igazgatóság állppitja meg, hogy a havi fix fizetés minden száz frank­jára mekkora gratifica'ion esik. Ez a rész lehet 4- 5 - 600 frank. Jó időben volt ezer frank is, ami azt jelentetle, hogy egy tiz év óta dol­gozó krupié, akinek ezer frank a fizetése, a part beneficier-en kivül karácsonykor külön ajándékként tízezer frankot kapott. Mindezen kivül a krupiék in­gyen ruhát, orvost, gyógyszert kap­nak Monté Carlóban, saját üzletük van, ahol az árak husz százalék­kal olcsóbbak, mint egyebütt, adót nem fizetnek és mindenképen meg­van a lehetőségük arra, hogy gon­dok nélkül vonuljanak vissza öreg­ségük idejére. Ennek ellenére mégis kevés BÚTORT tervezek, terv szerint íz­lésesen, jó és olcsó bútorral rendezem be lakását LEELŐSY lakásberendezö, műbutoriizem Andrássy-út 4. Luther-u. 17. A játékkaszinók alkalmazottai az életben rendes polgáremberek és sokkal becsületesebbek, mint őket általában a közönség tartja. A kaszinó rendes vállalkozás, akár egy papírgyár, vagy egy tenger­hajózási vállalat. Az alkalmazot­tak, hivják őket krupiének, chéf de lableau-nak, inspektornak, játék­vezetőnek — ezek azok az állá­sok, amiket egy krupié a rang­létrán elérhet — olyan tisztviselők, mint akármilyen vállalat hivatal­nokai. Csak azzal a különbséggel, hogy az ő napjuk délben kezdő­dik. Ők a „technikai" személyzet és semmi kapcsolatuk nincs a játék­bankok adminisztrációjával. Nem­zetiség szerint legtöbb köztük a francia, német, svájci, olasz és belga és most, hogy Ausztriában is megnyíltak a játékkaszinók, osztrákok is tömegesen Igyekez­nek erre a pályára. Mese az is, hogy a krupié ru­háján nincsenek zsebek, azért, hogy ne tudja oda elsanzsirozni a zse­tonokat. Franciaország egypár ka­szinójában, inkább azonban ré­gebben a gyanús tripot kban vol­tak ilyen ruhák is, de a Riviéra előkelő kaszinóiban soha. A kru­pié nem csal, nem csal pedig azért, mert még legkisebb gyanú esetén is elveszti állását és ezzel minden ki­látást arra, hogy mint krupié valaha is dolgozhasson. A montecarlói, deauvillei, badeni, biaritzi, semmeringi krupiét nem szabad összetéveszteni gyanús le­bujok zsetonosaival, akik boldo­gok, ha két zsetonnal be tudják csapni a gyanútlan játékost. A montecariói levéltárban talál­tam régi esetekre, amelyek arról szólnak, hogy volt idő, amikor a krupié is csalt. Ezeket a csalásokat azonban mér túlontúl ismeri a bank. Említenek egy krupiét, aki mindig a gallérját igazította, panaszkodott, hogy az szük. Egyszer megmotozták és ott találták ingében a gallércsusztatás ürügye alatt eldugott zsetonokat. Volt a Riviérán egy tüsszentő kru­pié is, gyakran vette elő zsebken­dőjét, törölte meg orrát, amikor azlén a zsebkendő visszavándo ro!t a zsebbe, vele együtt odacsu­szott egypár Louisd'or is. Akad tak krupiék, akik összejátszottak a játékossal és ők kreálták a csa­lásnak azt a módját, amelyet „töl­tött pástétom" néven ismernek Monté-Carló annalesei. Ez akkor volt divatban, amikor még tiketekkel játszottak a Rivié­rán. A sanzsőr — pénzváltó — megadja az előre megbeszélt je­let, ezzel jelzi, hogy „a pástétom töltve van") a játákos váltást kér, odadob két száz frankos bank­jegyet, visszakap tiz darab hujz frankos tikettet, de a husz franko­sok közé odacsuszott egy, vagy több ezres is. Olyan eset is volt, hogy a krupié a szolgának, aki a vizet hozta, csúsztatott oda egy­két zsetont, vagy aranyat. De ezek általában ritka esetek és ellenük éppen ugy nem lehet küzdeni, mint a nagy áruházakban a belső tolvajok ellen. A krupié általában — mint min­den polgárember — dolgavégez­I Mtera Br a u s w ett e r E. Szt istvántér 20 óra és ékszer speciális javitó műhelye

Next

/
Thumbnails
Contents