Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-27 / 48. szám

Ára 6 fillér ESMEBYEIKOZLO 1935 február 27. szerda 82. évfolyam 48. szám Igy gondoíjuk A krisztusi szeretetről, a má­sokkal szemben való türelemről beszéltek az Actio Catholica va­sárnapi nagygyűlésének szónokai. Az evangelium érvényesülésének szükségét hirdették és ezzel együtt a magyar élet megújhodását is. Beszéltek a katolicizmust betöltő szociális tartalomról, amely év­ezredeken ót erőt és frisseséget adott az eszmének és hirdetőinek. Elitélték a politikai harcok elfogult szenvedélyeit és a kölcsönös meg értés mindenekfelett való szüksé­gességét hangoztatták. Nincs okunk kételkedni benne, hogy azok, akik hitet tettek vasárnap a katoliciz­mus tiszta szándékú eszmei tar­talma mellett, maguk is a minden­napi példa leghálásabb propagan­dájával, az egyéni tetteknek egy­szerű és kézzelfogható valóságá­val szolgálják az Eszmét. Azért hatott kínosan és azért kér szót az egyik ünnepi szónoklatban el­hangzott mondat, amely — bizony ellentétben mindazzal, ami addig szóba került — Magyarország 1918. évi összeomlását — u polgári há­zassággal hozta összefüggésbe. Szegfű Gyulát nem lehet de­strukcióval vádolni. Mégis, ha az ember a magyar összeomlásról irt fejezeteket olvassa Három nemze­dék cimü történeti munkájában, bajosan találja megerősítve, amit Huszár Károly mondott. És nagy kár ilyen fegyvereket vinni harcba az egyházi házasság egyeduralma visszaállításának érdekében. Mert ezt a hercot mindenki tiszteli, aki egyáltalában tisztelni tud meg­győződést. De csak addig, amig az érte és körülötle folyó harc — a meggyőződések harca marad. Mint ahogyan volt, amikor a ma­gyar közélet kiemelkedő egyéni ségei harcoltak — ellene. De ebbe a harcba belevinni a demagógia felelőtlen és mérges illatú szóvirá­gait, ebben a küzdelemben szóhoz engedni a jelszavakat, amelyek mögött semmi sincsen — csak szenvedély, az olyan veszélyes kísérlet, amely könnyen többet érthat ez ügynek, mint amennyit használhat. Lehtt, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítunk egy elhangzott mon­datnak. Lehet, hogy szónoka nem is azt akarta vele mondani, amit a szónoklat hevében röviden és élesen megfogalmazott néhány szó kifejezett. De olyan helyről hang­zott el, olyan sokak fűiébe jutott, hogy nem lehet visszhang nélkül hagyni. Mert akármennyire is sok minden földi gyötrelemnek oka a kötelező polgári házasság, Magyar­országot alighanem egyéb okok juitatták ei 1918 összeomláséhoz. Eredményes Megismétlődő izgalmakkal, ellenzéki kivonulással délután háromtól félkilencig ülésezett a képviselőtestület, amelyen a polgármester szava döntött az OTI-székház helye tekintetében A villanytelep bérbeadásának gondolatát elvetette a közgyűlés Várakozásteljes, fi.yelő ciend ben nyitotta meg tegnap délután hároTi órakor vitéz Jánossy Gyula polgármester Békéscsaba véros képviselőtestületének február havi rendes közgyűlését A tömött szék­sorokból, ez éve>ikint egyszer-két­szer vendégszerepelni szokott ta­gokról látnivaló, hogy nemminden­napi események szintere lesz az öreg közgyűlési terem. A tárgy­sorozat, de még inkább a pót­tárgysorozat igazolják a feltevést. Nagyfontosságú ügyek. Egyike­másika olyan, hogy a tárgyában hozott döntéstől még az unokák­nak is váshatik a foga. Vagy szid hatják őseiket, amiért az alkalmas percet elmulasztották az unokák terheinek csökkentésére. Az ülés lefolyása igazolta az izgalomteli várakozásokat. Heves összecsapások, nagvarányu, a rend­szerint álmatagon folyó közgyülé­, sen szinte szokatlan szónoklatok I tették színessé és politikussá a februári közgyűlést. Erezték ezt a tagok is mind s félkilerc óra táj­ban a jól végzett munka tudatá­val siettek a vacsorához. * A polgármesteri jelentéshez, — amelyet lapunk tegnapi számában részletesen ismertettünk — többen szóltak hozzá. A képviselőtestület a feltett kisebb jelentőségű kérdé­a hirdetés I B f Jí Kőziőny"-ben sekre adott polgármesteri és tiszti válaszokat vita nélkül tudomásul vette. A hatóságoktól érkezett ren­deletek éa átiratok ismertetése után egyhangúan tudomásul vette a kép­viselőtestület a városi kertészetre vonatkozó az bélyrendelet alkotá­sét is, amelynek mindenre kiter­jedő figyelemmel és alapossággal megszerkesztett szövegét Medo­varszky Mátyás dr. terjesztette elő. Élénk vita kerekedett Márky Barna dr. alispán megkeresése kö­rül, amely szflvafanemeslt5 állomás c Ujaira két holdnyi területet kér a város­tól. Minthogy a város olyan ingat­lannal nem rendelkezik, amely erre a célra alkalmas volna, az állandó választmány azt javasolta, hogy meglévő terület eladása ut­ján vegyenek alkalmas földet. Aradszky György a javaslat el­len foglalt állást, mert szerinte a városi bolgárkertészet földje alkal­mas a nemesítő céljaira, másréizt pedig az eladandó városi föld árából nem fognak tudni megfelelő uj területet venni, mert felverik az érát. Hrabovszky János, Matusek György. Zahoran Pál, Meliskó Má­tyás, Hollánder Lipót dr. és Medo­varszky Mótyá3 dr. felszólalása után a képviselőtestület az állandó választmány javaslatát fogadta el. Magántőke épitse fel a hűtőházat, mondotta vitéz Jánossy GyuBa Medovarszky Mátyás dr. a hus­iperosok beadványát ismertette, amely az évek óta fizetett felemelt vágódijakra hivatkozva, az abból tartalékolt pénzből hűtőház felépi tését javasolja. Filipinyi János és Bohus M. János hozzászólása után vitéz Jánossy Gyula polgármester kijelentette, hogy a hűtőház létesítését nem taitja helyénvalónak. Főkép azért, mert a mostani al­kalmatlan végóhid mellé modern, nagy hűtőházat nem is lehet épí­teni, a vÓEÓhid átépítésére pedig nincs pénz. Megkísérel kölcsönt szerezni az OTI tói s ebből egy, a mai szükségletnek megfelelő ki­sebb hűtőkamrát lehet létesíteni. Különben is az volna a helyes, ha az ilyen építkezéseket a magán­tőke végeztetné. Az 1932. évi városi zárszáma­dás miniszteri jóváhagyásának köz­lése ulán Baukő András főszám­vevő ismertette a kórház tataro­zást munkálataira érkezett ajánla­tokat és ezek kapcsán előterjesz­tette a munkák kiadására vonat­kozó bizottsági javaslatot. Esze­rint a konyha és gazdasági épü­leteknél Darida János a kőműves, Valastyán Mihály (ha elfogadja a megoszlott munkál) az ács, Hankó Mátyás a vízvezeték, Da­rida Pál az asztalos, Csányi Já­nos a szobafestő, Marik István a bádogos, Pribojszki János a vil­lanyszerelési munkát kapta, mig a belgyógyászati pavillon munkáiból Balogh István végzi a mázolást, Tevan Rezső a bur­kolást, Horváth Ferenc a szoba­festést. A szocialisták indít­ványára a polgár­mester a közmun­káknál dolgozó munkások ér­dekeit védte A javaslathoz különösen szo­cialista részről többen szóltak hozzá és sérelmezték, hogy a a véros nem néz mást az oda­ítélésnél, mint a vállalkozó olcsó ajánlatét, holott némely vállalkozó csak asért ad olyan lehetetlenül olcsó ajánlatot, mert vagy egyál­talában nem, vagy csak na­gyon alacsony munkabért fizet. Hankó Mihály azt indítványozza, hogy a munka befejezése után három hónapig jogában álljon a munkásnak panasszal fordulni a városhoz, ha a vállalkozó nem fizeti ki neki az ajánlatban mini­mált munkabért. Baukó András főmérnök válaszolva a felszólalá­sokra, kijelentelte, hogy a mér­nöki hivatal ellenőrzi a kalkulá­ció alapjául szolgáló munkabé­reket éa előir bizonyos munkabér­minimumot. Ha a vállalkozó ezt nem tartja be, akkor ki is lehet zárni a közszállitásokból. A kép­viselőtestület végre is vitéz Já­nossy Gyula azon módosításával fogadta el a javaslatot, hogy a munka befejezése után egy hó­napig illesse meg a munkást a panaszolás joga. A tárgysorozat következő pontja a Szucau-féle ház bérbeadás ut­ján való értékesítése volt. A város pályázatot hirdetett, mégpedig ugy lakás, mint üzlethelyiség céljait szolgáló bérletre. Az állandó vá­lasztmány azt javasolja, hogy a beérkezett pályázatokat ne fogadják @f,

Next

/
Thumbnails
Contents